Fotó: Facebook/ Adelina Radulescu
Egy, a kommunizmus idején elkövetett rémtetteket relativizáló személyek felelősségre vonását lehetővé tevő törvény szükségességét vetette fel a kommunizmus bűneit kutató intézet, miután nyugalmazott hírszerzők a Szekuritáté egykori tagjainak állítottak emlékművet Pitești-en.
2022. szeptember 19., 11:252022. szeptember 19., 11:25
2022. szeptember 19., 11:302022. szeptember 19., 11:30
Az emlékművet csütörtökön délután avatták fel a dél-romániai Argeș megye székhelyén „a láthatatlan hősöknek”, akik a „láthatatlan fronton” használták „az információ fegyverét, hogy ezzel megállítsák és ellensúlyozzák a román nemzet elleni fenyegetéseket”.
Az avatáson nem csupán a SRI, hanem a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) és a Katonai Hírszerző Szolgálat nyugalmazott tisztjei is részt vettek, de a védelmi és a belügyi tárca nyugállományú alkalmazottait tömörítő szervezetek tagjai is ott voltak az ország számos megyéjéből, valamint a Mária Királyné Hősök Kultusza Egyesület nevű szervezet is képviseltette magát.
Az eset nem maradt visszhang nélkül. Alexandru Muraru, a bukaresti kormány antiszemitizmus és idegengyűlölet elleni politikáért felelős különmegbízottja arra szólította fel a hatóságokat, hogy távolítsák el az emlékművet a városból. Emlékeztetett: a román parlament 2006-ban elfogadta a kommunizmus elítéléséről szóló jelentést,
Leszögezte: a Szekuritáté a kommunista párt fegyveres karja volt, amely hatalomban tartotta a kleptokrata, visszaéléseket elkövető, diktatórikus és gyilkos kommunista elitet, ezért minden olyan kísérlet, amely a szerepe relativizálását célozza, sértés a kommunizmus áldozataival szemben, és eltéríti az országot az európai útról.
A Kommunizmus Bűneit Kutató és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet (IICCMER) pénteken közleményben követelte az emlékmű eltávolítását, valamint azt, hogy az állami szervek határolódjanak el a totalitárius jellegű akciótól. Az intézet szerint
Emlékeztet: a „láthatatlan front” állambiztonsági harcosai közül a legtöbben éppen akkor haltak meg, amikor a kommunizmus ellen fegyvert ragadó igazi hősök ellen harcoltak. Daniel Șandru, az IICMER vezetője szégyenletesnek nevezte az emlékműavatást. „Folytatni fogjuk az egyeztetéseket egy, a kommunista rendszer által elkövetett rémtettekre vonatkozó törvénytervezetről. Sajnos jelenleg nincs olyan törvény, mint az a jogszabály, amely az idegengyűlölő, antiszemita szervezetekre vagy megnyilvánulásokra vonatkozik” – szögezte le az Europa FM rádiónak nyilatkozva.
Az emlékműavatás már csak azért is felháborodást váltott ki, mert a helyszínéül választott megyeszékhely szolgált a hírhedt „Pitești-kísérlet” otthonául, amelyben a kommunista rendszerrel szemben álló politikai foglyokat kínzás útján próbáltak „példás” polgárokká átnevelni. A program 1949 és 1952 között zajlott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elmarasztalják román közéleti személyiségek a bukaresti állami vezetőket amiatt, hogy nem vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Budapesten tartott ünnepi megemlékezésen, és nem is üzentek a kerek évfordulón.
Előzetes letartóztatásba helyezték Alexandru Toadert, Tudorel Toader volt román igazságügyi miniszter egyik fiát, a jászvásári (Iași) Alexandru Ioan Cuza Egyetem tanárát.
Az iskolák őrzésének megerősítéséről, gyorsreagálású intézményközi mechanizmus létrehozásáról és az iskolapszichológusok számának növeléséről is döntöttek.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint a párt diszkriminációra való felbujtás miatt bíróság elé állított képviselője, Dan Tanasă csupán a szólásszabadság jogával élt, amikor a külföldi munkavállalók ellen hergelte a híveit.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek célja a legalább négy megyében leadott érvényes szavazatok 20 százalékát kitevő alternatív választási küszöb eltörlése.
Az RMDSZ konstruktív ellenzéki szerepre készül, de nem támogatja, hogy a Luca Niculescu vezette, részben szakértői, részben a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló kormány adókat emeljen – jelentette ki Csoma Botond.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter gyors nyomozást követel az erőszakos iskolai cselekmények ügyében, és kijelentette, hogy prioritásként fogja kezelni a büntetőjog módosítását az ilyen cselekmények szankcionálása tekintetében.
A fekete-tengeri megfigyelés fejlesztését, a drónok elleni fellépés erősítését és a NATO-val való szorosabb együttműködést jelölte meg prioritásként a bukaresti Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtöki ülésén.
Nicușor Dan államelnök csütörtökön kiemelte, hogy Romániának biztonságosabb iskolákra, megfelelően támogatott és a beavatkozásra felkészített tanárokra, valódi pszichológiai tanácsadáshoz való hozzáférésre van szüksége.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!