Fotó: Agerpres
2010. november 09., 15:302010. november 09., 15:30
Az elnök közölte: a moratórium azért szükséges, mert a kormánynak és a parlamentnek az elkövetkező 30–45 napban határozott és következetes intézkedéseket kell meghoznia.
Băsescu leszögezte: ragaszkodik ahhoz, hogy a nemzeti érdekek érvényesítése érdekében a pártok időlegesen beszüntessék az ellenségeskedést. „A döntés az önök kezében van” – mutatott rá. Álláspontja szerint a moratórium már csak azért sem lehetetlen, mert mindegyik párt azt állítja, hogy a nemzet érdekében tevékenykedik. Az államfő jelezte: el kell fogadni az egységes közalkalmazotti bértörvényt, a nyugdíjtörvényt és az ország jövő évi költségvetését.
Mindezen intézkedéseket az IMF-fel, az EU-val és a Világbankkal folytatott tárgyalások nyomán dolgozták ki, céljuk a gazdasági fellendülés beindítása. Băsescu szavai azonban nem hullottak termékeny talajra: az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ott se volt az ülésteremben. Az ellenzék azért nem volt hajlandó végighallgatni az államfő beszédét, mert álláspontja szerint Băsescu már régóta nem viselkedik minden polgár államfőjeként, és az ellenzéket sem tekinti a demokratikus rend részének.
Az államfő mindezek ellenére kijelentette: azért látta szükségesnek, hogy figyelmeztesse felelősségükre a politikai élet szereplőit, mert hamarosan lejár a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) megkötött hitelszerződés. Leszögezte, ha a hitelmegállapodás meghozza a várt eredményeket, Románia visszanyerheti hitelességét, ez pedig a válságból kivezető út kezdetét jelentheti. Álláspontja szerint a hitelesség visszaszerzése révén Románia ismét vonzóvá válhat a külföldi befektetők szemében. Hangsúlyozta: az ország jelenleg nem költhet többet, mint amennyit megtermel.
„A kormány és a pártok gyorsan javíthatnak az ország helyzetén, és visszaállhat a normalitás, de ugyanolyan gyorsan még többet ronthatnak a helyzeten” – ecsetelte az államfő a politikai vezetők megértésére apellálva. Băsescu beszéde után Victor Ponta PSD-elnök azt mondta: az államfő üzenete a jelenlevőknek szól, nem a távol maradó ellenzéknek. „Véget kell vetni a háborúnak, amit a hatalom indított az ellenzék és a sajtó ellen. A PSD bármikor készen áll arra, hogy részt vegyen a fontos törvények elfogadásában” – fogalmazott Ponta. Szerinte Romániának az a jó, ha mielőbb elfogadnak egy jó tanügyi törvényt, hogy megvitassák az egységes bérezési törvényt, és megszülessen a költségvetés, „amely nem csupán a PDL-nek szánt pénzről szól”. „Gyerekes Băsescu azon vélekedése, hogy minden rossz, ami Romániában történik, az az ellenzék hibája” – fogalmazott Victor Ponta. Crin Antonescu, a PNL elnöke szerint az államfő nem igazi párbeszédet és igazi konszenzust akar, hanem azt, hogy az ellenzék vakon megszavazzon mindent.
A politikus leszögezte: a párbeszéd feltétele, hogy a képviselőház elnöke távozzék. Szerinte Băsescu gyenge ember, aki senkit sem irányít, már a saját pártját sem. Borbély László környezetvédelmi miniszter szerint az RMDSZ egyetért a moratóriummal, mivel bármely más megoldás csak rosszabb lehet. „Bármilyen változtatás a kormány szintjén, vagy az előrehozott választások csak rosszabb alternatívát jelentenének, mivel ez a kormány feláldozza magát, és az év végéig életbe kell léptetnie azokat a törvényeket, amelyekről az államfő beszélt” – fogalmazott. A PSD és a PNL honatyái már a képviselőház délelőtti ülésén „melegítettek” az obstrukcióra: mivel Roberta Anastase házelnök vezette az ülést, az ellenzéki honatyák kivonultak.
Mint ismeretes, Anastase a nyugdíjtörvényről való voksoláson annak ellenére is megállapította, hogy megvan a jogszabály elfogadásához szükséges, mintegy 170 szavazatos többség, hogy száznál is kevesebb kormánypárti honatya vett részt az ülésen. Anastase leszögezte: nem mond le, a helyzet megoldása pedig „a politikai vezetők okosságán” múlik. Délután fölmerült: az ellenzék megbékítése érdekében a fontos törvények vitája idején Anastase helyett Ioan Oltean vezetné a képviselőház üléseit. Este azonban Băsescu Emil Boc kormányfővel együtt magához rendelte Anastasét. A találkozó lapzártánk után ért véget, de egyes információk szerint Băsescu a házelnök lemondását szerette volna elérni az ellenzék megbékítése érdekében. Anastase utódjaként Sulfina Barbu neve merült föl.
A romániai polgárok háromnegyede gondolja úgy, hogy az ukrajnai háború nagy mértékben kihat Romániára – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Két és fél év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte jogerősen csütörtökön a bukaresti táblabíróság a szexuális erőszakkal vádolt Visarion Alexa ortodox pópát.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő csütörtökön kijelentette, hogy a miniszterelnök felhatalmazásával nyilatkozott a múlt héten az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozásáról, és nem áll szándékában bocsánatot kérni a kijelentései miatt.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, Mihai Fifor szerint Ilie Bolojan miniszterelnök „a feje tetejére akarja állítani” a helyi közigazgatást a tervezett intézkedéseivel.
Közös európai rendőrségi akció keretében szeptember 16–22. között az egyenruhások országszerte ellenőrzik a kerékpáron és elektromos rolleren közlekedőket, valamint a gyalogosokat.
A helyi közigazgatási reformról szóló törvénytervezet több előírásáról egyeztetett Marian Neacșu és Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, valamint Cseke Attila fejlesztési miniszte a polgármesterek és megyei tanácsok képviselőivel.
Miután az akadékoskodása miatt egyelőre kútba esett az E.On romániai érdekeltségeinek a magyar MVM általi átvétele, Sebastian Burduja volt energiaügyi miniszter most azt akadályozná meg, hogy a Napolact tejfeldolgozó a Bonafarm tulajdonába kerüljön.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) továbbra is támogatja a Bolojan-kormány által kezdeményezett reformokat – jelentette ki szerdán a párt alelnöke, Ciprian Ciucu.
Tudomásul vette szerdai együttes ülésén a képviselőház és a szenátus házbizottsága Nicușor Dan államfő javaslatát az Ukrajnának nyújtott katonai segélyeket koordináló NATO-misszió romániai logisztikai központja parancsnokságának létrehozásáról.
A romániai lakosság csaknem háromnegyede támogatná az önkéntes katonai szolgálat bevezetését – derül ki az INSCOP közvélemény-kutató intézet friss felméréséből.