Ezrek tüntettek a bukaresti kormány ellen

A tüntetéseken egyúttal a szociáldemokrata kormányfő és államfőjelölt, Victor Ponta, illetve a kormány ellen is demonstráltak. Kolozsváron a csendőrség szerint ötezren, a szervezők szerint tízezren, Temesváron is mintegy ötezren vonultak utcára, de Bukarestben, Nagyváradon, Jászvásáron és Konstancán is sokan tüntettek.

A megmozdulásokon visszatérő motívum volt, hogy csalással vádolták meg a kormányt, és Ponta lemondását is többen követelték. Temesváron kommunistaellenes jelszavakat is kiabáltak. Bukarestben az Egyetem téren gyülekezett a tömeg, majd átvonultak a külügyminisztérium elé, ahol Titus Corlăţean külügyminiszter lemondását követelték. A tüntetők Ponta-ellenes jelszavakat skandáltak, és jobbközép ellenfelét, Klaus Johannist éltették. Visszatérő szlogen volt a „Klaus, Klaus, szabadíts meg Miki egértől”, amivel Pontára utaltak.

Egymásnak feszült a két tábor vasárnap Brassóban

Brassóban vasárnap kisebb dulakodás támadt Johannis, illetve Ponta két-háromszáz támogatója és a csendőrök között. Két embert előállítottak. Vasárnap Lia Olguţa Vasilescu craiovai polgármester, a PSD alelnöke durva hangvételű Facebook-bejegyzésben ment neki a tüntetőknek és Johannisnak.„Láttam, utcára vonultak vagy kétezren. Mi húszezer embert is össze tudunk gyűjteni. „Mi lesz, polgárháború, vagy valaki meggyőzi ezt a kuka Johannist, hogy kiálljon vitázni?” – írta.

A központi Választási iroda (BEC) szombaton azt közölte: nincs jogi akadálya új külföldi szavazókörök létrehozásának. A külügyminisztérium ennek kapcsán azt közölte: mérlegeli a lehetőséget. Titus Corlăţean külügyminiszter még pénteken figyelmeztette a nagyköveteket: körültekintően szervezzék meg a külképviseleti szavazást, nehogy olyan botrányok törjenek ki, mint az első fordulóban, amikor sokan többórás sorban állás után sem kerültek sorra.

Johannis: kreténség Erdély elszakításával riogatni

Eközben „kreténségnek” nevezte Klaus Jo­han­nis, a jobbközép Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) második fordulóba jutott államfőjelöltje azokat a vádakat, miszerint Erdély elszakítására törne. Johannis egy televíziós műsorban leszögezte: Erdély „elszakítása” hamis téma, nem ebből a századból való és káros, ilyen kijelentések pedig akkor hangzanak el, amikor „nagy-romániásokkal kötnek megállapodást néhány szavazat reményében”.

„Hogy állhat elő valaki azzal 2014-ben, hogy a választópolgárok előtt, nyilvánosan azt állítsa: valaki el akarja szakítani Erdélyt, vagy ellenségeskedést szít az erdélyiek és az olténiaiak között? Ne haragudjanak, ezek nem politikai kijelentések, hanem kreténségek. Ilyet nem szabad mondani” – jelentette ki felháborodottan Johannis. Hozzátette: egyesek elkövették azt a hibát, hogy ilyesmiket mondjanak a kilencvenes évek elején, 2014-ben azonban néhány szavazat kedvéért ilyesmivel előállni megengedhetetlen.

Mint arról beszámoltunk, Johannis szociáldemokrata ellenfele, Victor Ponta miniszterelnök a Szociáldemokrata Párt (PSD) területi vezetőivel folytatott múlt heti videoértekezleten jegyezte meg, hogy az első fordulóban kiesett jelöltek közül „Johannist csupán az EMNP jelöltje, Szilágyi Zsolt támogatja, aki el akarja szakítani Erdélyt”. Mint ismeretes, Ponta az első fordulóban csupán két erdélyi megyében, Hunyadban és Krassó-Szörényben végzett az élen, Hargita és Kovászna megye kivételével – ahol Kelemen Hunor győzött – az összes erdélyi, partiumi és bánsági megyében Nagyszeben szász polgármestere, Klaus Johannis végzett az élen.

Hiteles az első forduló eredménye

Az alkotmánybíróság egyébként pénteken hitelesítette az első forduló eredményét, amely után kezdetét veheti a második fordulós kampány. Ami máris heves vitával kezdődött, mivel a felek nem tudtak megegyezni a nyilvános vitákról. Míg Ponta stábja négy televíziós vitát szeretne, Johannis egy nyilvános temesvári vitára hívná ki riválisát, amelyet az összes médium közvetíthet. Traian Băsescu államfő eközben az államfői rezidenciaként szolgáló Cotroceni-palotát javasolta helyszínként.

Felmérések: Ponta lesz a befutó

Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök győzelmét vetítik előre az államfőválasztás jövő vasárnapi, második fordulójában az első forduló után kiadott első felmérések. A CSCI és a SOCIOPOL közvélemény-kutató által közzétett egybehangzó adatok szerint Ponta a voksok 55 százalékát szerezné meg a második körben, míg Klaus Johannis csupán 45 százaléknyi szavazatot kapna. A CSCI-felmérést november 5-én készítették 925 személy megkérdezésével, a hibahatár 3,3 százalékos, míg a SOCIOPOL kutatása november 5. és 7. között készült 1005 fős mintán.

Mint ismeretes, Ponta az első fordulóban a szavazatok 40,44 százalékát megszerezve győzött, míg Johannis 30,37 százalékkal végzett a második helyen. Eközben Dan Diaconescu, a nevét viselő populista párt vezetője – aki az államfőválasztáson a voksok 4 százalékát szerezte meg – közölte: a második fordulóban a miniszterelnököt támogatja. Ezzel ő is felsorakozott a szintén Pontát támogató Corneliu Vadim Tudor és Teodor Meleşcanu mellé. Johannis mellett eddig Monica Macovei állt ki, ugyanakkor Elena Udrea, a PMP elnöke közölte: arra kéri szavazóit, hogy vegyenek részt a második fordulóban, és „szavazzanak Ponta ellen”.

Ponta eltökélt az USL mellett

Egyértelmű döntés született a Szociálliberális Unió (USL) újraélesztéséről – jelentette ki pénteken Victor Ponta miniszterelnök, a baloldal államfőjelöltje. Ponta egy suceavai kampányrendezvényen kifejtette: az USL alapelve az volt, hogy egyik pártja adja az államfőt, a másik a miniszterelnököt, ennek fényében ajánlotta fel a miniszterelnöki tisztséget Călin Popescu-Tăriceanu volt nemzeti liberális párti kormányfőnek, aki volt pártát otthagyva új pártot hozott létre. Ponta egyébként nem mindenhol örvend töretlen népszerűségnek: csütörtökön este a kormányőröknek kellett őt kimenekíteniük a nagybányai PSD-székházból, miután az épület előtt a kormányoldalt szidó és Johannist éltető tömeg gyűlt össze, majd kisvártatva megjelentek Ponta szimpatizánsai is. A felfokozott hangulatban Pontát azonnal egy kisbuszba szállították be, ahogy kilépett az épületből, és elhajtottak.