EU: bevándorlás vagy szuverenitás? – a román uniós elnökség beleszürkülhet a májusi EP-választást megelőző kampányba

„Az egyik legfontosabb tagország szakít a közösséggel, méghozzá a szuverenitás folyamatos és tudatos csökkentése miatt. Úgy látszik, ezt az európai politikusok nem figyelemfelhívásként értelmezik. Inkább úgy, hogy megszabadulnak egy nagy tehertől, amely eddig visszafogta a haladást” – hangsúlyozta a kutatóintézet munkatársa.

Pócza István emlékeztetett rá, Angela Merkel német kancellár már a jövőn gondolkodik: december végén azt mondta,

„Tehát az országoknak le kellene tenniük arról, hogy a jövőjük a saját kezükben legyen. Merkel nem véletlenül beszélt erről éppen most. A központosításban érdekelt politikusok 2019-es célkitűzése ez” – nyomatékosította az elemző. Hozzátette ugyanakkor, hogy a napi hírekben és politikában nem ilyen egyértelműen hallunk majd ezekről a kezdeményezésekről.

„Nem azt mondják majd, hogy erről vagy arról le kell mondani. Európai ügyekről, közös érdekekről hallunk majd, amiért az országoknak több teret kell adniuk az EU-s intézmények számára. A magukat Európa-párti politikusoknak kikiáltók szeretnek minden általuk képviselt kérdést európai ügyként bemutatni” – mondta Pócza István. Szerinte

„Minden döntés végső fokmérőjének ennek kell lennie. Nem szabad bedőlni és modernnek venni minden Brüsszelből érkező, európainak mondott javaslatot” – figyelmeztetett a szakértő.

A másik nagy kérdéssel, a bevándorlással kapcsolatban az Alapjogokért Központ vezető elemzője azt mondta, a májusi európai parlamenti választás legfontosabb témája is ez lesz.

„Lehet, hogy a nyilvános viták nem vagy nem kizárólag erről szólnak majd, de az egymással szemben álló felek közötti törésvonal egyértelműen itt húzódik. Minden más csak színjáték. A bevándorlás pedig szorosan összefügg a szuverenitási kérdésekkel is:

A szuverenitásellenes és bevándorláspárti erők pedig egyúttal el is akarják terelni a figyelmet az igazán fontos európai ügyekről, mint a gazdasági versenyképesség vagy a nemzeti kisebbségek helyzete” – nyilatkozta a budapesti kutatóintézet munkatársa.

Lapunk arról is megkérdezte Pócza Istvánt, mire számít a román uniós elnökségtől. Mint fogalmazott, egy rendkívül fontos és kihívásokkal teli időszakban vette át Románia az EU soros elnöki stafétáját, az EP-választás fél évében elnökölni ugyanis felelősség, de lehetőség is. Most ugyanis a többi elnökségi időszakhoz képest nagyobb tér nyílik Európa jövőjének alakítására. „A román soros elnökség prioritásai azonban csak részlegesen reagálnak ezekre az igazán nagy kihívásokra, a prioritások között megfogalmazott gondolatok inkább elnagyoltak, s többnyire a brüsszeli elvárásoknak igyekeznek megfelelni. Az elnökség részletes programja január 15-én jelenik majd meg, így addig még van lehetőség az igazán nagy kérdésekre fókuszálni, és jó irányba állítani az elnökség menetét. Ha ez nem sikerül, akkor a román elnökség bele fog szürkülni az EP-választási kampányba, és senki nem fog emlékezni arra, hogy ki elnökölt ebben a fél évben” – vélte az elemző.