Fotó: Haáz Vince
Jelentős téttel bírnak Európa-szerte a mostani európai parlamenti választások, és nincs ez másképp Romániában sem: vasárnap kiderül, mennyire csökkentették a kormányzó PSD népszerűségét az igazságügyi botrányok. Az RMDSZ közben a bejutásért izgul.
2019. május 26., 08:312019. május 26., 08:31
2019. május 26., 17:282019. május 26., 17:28
Románia európai uniós csatlakozása óta immár a negyedik európai parlamenti (EP) választásra várják az ország polgárait vasárnap, miközben az Egyesült Királyságban és Hollandiában már csütörtökön elkezdődött a választási folyamat, amelynek keretében az Európai Unió mintegy 400 millió szavazókorú állampolgára adhatja le voksát.
Átlépte az érvényességhez szükséges 30 százalékos részvételi küszöböt vasárnap 17 óra után nem sokkal a Klaus Johannis államfő által igazságügyi témában kiírt népszavazás.
A 18 730 szavazókörben reggel 7 és este 9 óra között várják a választópolgárokat, az esti urnazárás után már csak az szavazhat, aki a szavazóhelyiségben tartózkodik. A szavazáshoz személyi igazolvány szükséges, amelyet voksolás előtt beszkennelnek, elkerülendő a többszöri voksolást. A voksolás a megszokott módon zajlik majd: a választópolgár a szavazóbiztosoktól megkapja a szavazólapokat, valamint egy bélyegzőt, amellyel azon párt listájára kell pecsétet nyomnia, amelyre szavazni kíván.
Hét órával a szavazókörök megnyitását követően, illetve urnazárás előtt 4,3 millió választó, a szavazásra jogosultak 23,9 százaléka adta le voksát az európai parlamenti választásokon. A magyarlakta megyékben még mindig alacsonyabb a részvétel az átlagnál.
A vasárnapi voksoláson összesen három szavazólap lesz: az első az EP-választásé, amelyen a pártok listái, illetve a három független jelölt szerepelnek, a másik kettőn az államfő által kiírt népszavazás két kérdése olvasható majd. Amennyiben valaki nem kíván részt venni a népszavazáson, ezt jeleznie kell a szavazóbiztosnak.
Ezek: a Szociáldemokrata Párt (PSD), az USR–PLUS 2020 választási szövetség – a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Szabadság, Egység és Szolidaritás Párt (PLUS) koalíciója –, a Pro Románia (PRO), az RMDSZ), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE), a Prodemo Párt, a Népi Mozgalom Párt (PMP), a Román Szocialista Párt (PSR), a Független Szociáldemokrata Párt (PSDI), az Egységes Románia Párt (PRU), a Románia Haladásáért Országos Szövetség UNPR) és a Nemzeti Egység Tömbje (BUN). Mellettük Gregoriana-Carmen Tudoran, George Nicolae Simion és Peter Costea független jelöltként indul.
A választáson ezúttal is 5 százalékos a parlamenti küszöb, amely párt ezt nem éri el, nem jut be az uniós törvényhozásba.
A Klaus Johannis államfő által kiírt népszavazáson két kérdésre várnak választ, mindkét kérdés külön szavazólapon kap helyet. Az első kérdés arra vonatkozik, támogatják-e a polgárok az amnesztia és a közkegyelem betiltását korrupciós bűncselekmények elkövetői számára, a második pedig arra, hogy a kormány ne adhasson ki sürgősségi rendeleteket a bűncselekmények, a büntetések mértéke és az igazságügy működése témájában, illetve hogy ne csak az ombudsman támadhassa meg az alkotmánybíróságon a sürgősségi kormányrendeleteket.
Azon választópolgárok, akik valamilyen oknál fogva helyhez kötöttek, de szavazni szeretnének, mozgóurnát kérhetnek, ezt az igényt legkésőbb egy nappal a választás előtt kellett jelezni.
Fotó: Haáz Vince
Az erdélyi magyar polgárok voksaiért ezúttal csak az RMDSZ száll harcba a magyar pártok közül, miután nem volt hajlandó elfogadni az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) választási koalícióról szóló javaslatait. A másik két párt nem indul, ami annak ellenére is csökkentheti az RMDSZ-re adott szavazatok számát, hogy közelmúltbeli erdélyi látogatása során Orbán Viktor magyar miniszterelnök arra buzdította a magyarokat: az erős összmagyar képviselet érdekében voksoljanak az RMDSZ listájára.
A listán Winkler Gyula áll az első, Vincze Loránt pedig a második helyen, az RMDSZ várakozása szerint ők a biztos bejutók, amennyiben az RMDSZ eléri az 5 százalékos küszöböt. Mint ismert, eddig három EP-honatya képviselte az erdélyi magyarságot, Tőkés László először önálló jelöltként, majd a magyar összefogás segítségével, harmadízben pedig a Fidesz–KDNP EP-listáján jutott mandátumhoz. Most azonban visszavonul, a magyar kormánypártok pedig erdélyi jelöltet nem vettek fel listájukra. A felmérések szerint az RMDSZ az 5 százalékos küszöb környékén lavírozik, egyes előrejelzések szerint nem kap 5 százalékot, mások szerint viszont megugorja a küszöböt.
Egy erős Európai Unióra szavaztam, amelyben Erdély fejlődik, és amelyben az őshonos kisebbségek is védelmet nyernek – hangsúlyozta Kelemen Hunor vasárnap. Az RMDSZ elnöke Karcfalván az európai parlamenti választáson és a referendumon is voksolt.
A magyar szavazatok egy részét emellett az USR–PLUS-koalíció is elszippanthatja, a korrupcióellenes küzdelmet zászlajára tűző két alakulat ugyanis jelentős kampányt folytat az RMDSZ-ből kiábrándult magyarok körében, és esélyük is van arra, hogy magyar szavazatokat kapjanak, főleg a balliberális irányultságú magyarok részéről.
Régóta volt annyira megjósolhatatlan egy romániai voksolás végeredménye, mint a vasárnap rendezendő európai parlamenti választásoké. A Krónikának nyilatkozó szakértők szerint sok választópolgár elhallgatta a közvélemény-kutatók előtt valós szándékát. A legnagyobb kérdőjelek a referendum érvényess&
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig telt el néhány óra azután, hogy a kormányzó jobbközép pártok (PNL, USR és az RMDSZ) Siegfried Mureșan személyében önálló miniszterelnök-jelölttel rukkoltak elő, többen máris azzal vádolják az EP-képviselőt, hogy idegen érdekek szolgálatában áll.
Nicușor Dan elnök közölte, hogy a pártok visszatértek a „politikai patthelyzethez”, miután a PNL kedden még kötelezettséget vállalt egy kisebbségi PSD-kormány megszavazására, ám később megváltoztatta az álláspontját.
Románia a német technológiai megoldást alkalmazza az európai digitális pénztárca saját verziójának kifejlesztéséhez. Az Európai Unió tagállamaként az országnak 2026 decemberéig kötelezően implementálnia kell a digitális tárcát.
2026 júliusától ismét emelkedik a nők öregségi nyugdíjkorhatára: 62 éves és 7 hónapos koruktól kérhetik a nyugdíjazásukat. Ez egy hónappal magasabb korhatárt jelent az év első felében nyugdíjba vonuló nőkhöz képest.
A PNL, az USR, valamint az RMDSZ szabotálja a kormányalakítást, és folyamatosan új feltételeket találnak ki pozícióik megőrzéséért – szögezte le pénteki közleményében a PSD.
A barna medve szigorú uniós védettségének lazítását sürgeti Románia több tagállammal közösen, mert Tánczos Barna ügyvivő miniszter szerint a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé a túlszaporodott állomány hatékony kezelését.
Az Országos Egészségügyi Intézet (INSP) szakemberei pénteken ajánlásokat fogalmaztak meg a lakosság számára a kánikula idejére.
Sorin Grindeanut tartják a legesélyesebbnek a miniszterelnöki tisztségre a Polymarket előrejelzési platformon, amelyet a román hatóságok hivatalosan letiltottak.
Siegfried Mureșan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) európai parlamenti képviselője, az Európai Néppárt (EPP) alelnöke lehet a PNL, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ közös miniszterelnök-jelöltje sajtóértesülések szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!