Fotó: Haáz Vince
Jelentős téttel bírnak Európa-szerte a mostani európai parlamenti választások, és nincs ez másképp Romániában sem: vasárnap kiderül, mennyire csökkentették a kormányzó PSD népszerűségét az igazságügyi botrányok. Az RMDSZ közben a bejutásért izgul.
2019. május 26., 08:312019. május 26., 08:31
2019. május 26., 17:282019. május 26., 17:28
Románia európai uniós csatlakozása óta immár a negyedik európai parlamenti (EP) választásra várják az ország polgárait vasárnap, miközben az Egyesült Királyságban és Hollandiában már csütörtökön elkezdődött a választási folyamat, amelynek keretében az Európai Unió mintegy 400 millió szavazókorú állampolgára adhatja le voksát.
Átlépte az érvényességhez szükséges 30 százalékos részvételi küszöböt vasárnap 17 óra után nem sokkal a Klaus Johannis államfő által igazságügyi témában kiírt népszavazás.
A 18 730 szavazókörben reggel 7 és este 9 óra között várják a választópolgárokat, az esti urnazárás után már csak az szavazhat, aki a szavazóhelyiségben tartózkodik. A szavazáshoz személyi igazolvány szükséges, amelyet voksolás előtt beszkennelnek, elkerülendő a többszöri voksolást. A voksolás a megszokott módon zajlik majd: a választópolgár a szavazóbiztosoktól megkapja a szavazólapokat, valamint egy bélyegzőt, amellyel azon párt listájára kell pecsétet nyomnia, amelyre szavazni kíván.
Hét órával a szavazókörök megnyitását követően, illetve urnazárás előtt 4,3 millió választó, a szavazásra jogosultak 23,9 százaléka adta le voksát az európai parlamenti választásokon. A magyarlakta megyékben még mindig alacsonyabb a részvétel az átlagnál.
A vasárnapi voksoláson összesen három szavazólap lesz: az első az EP-választásé, amelyen a pártok listái, illetve a három független jelölt szerepelnek, a másik kettőn az államfő által kiírt népszavazás két kérdése olvasható majd. Amennyiben valaki nem kíván részt venni a népszavazáson, ezt jeleznie kell a szavazóbiztosnak.
Ezek: a Szociáldemokrata Párt (PSD), az USR–PLUS 2020 választási szövetség – a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Szabadság, Egység és Szolidaritás Párt (PLUS) koalíciója –, a Pro Románia (PRO), az RMDSZ), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE), a Prodemo Párt, a Népi Mozgalom Párt (PMP), a Román Szocialista Párt (PSR), a Független Szociáldemokrata Párt (PSDI), az Egységes Románia Párt (PRU), a Románia Haladásáért Országos Szövetség UNPR) és a Nemzeti Egység Tömbje (BUN). Mellettük Gregoriana-Carmen Tudoran, George Nicolae Simion és Peter Costea független jelöltként indul.
A választáson ezúttal is 5 százalékos a parlamenti küszöb, amely párt ezt nem éri el, nem jut be az uniós törvényhozásba.
A Klaus Johannis államfő által kiírt népszavazáson két kérdésre várnak választ, mindkét kérdés külön szavazólapon kap helyet. Az első kérdés arra vonatkozik, támogatják-e a polgárok az amnesztia és a közkegyelem betiltását korrupciós bűncselekmények elkövetői számára, a második pedig arra, hogy a kormány ne adhasson ki sürgősségi rendeleteket a bűncselekmények, a büntetések mértéke és az igazságügy működése témájában, illetve hogy ne csak az ombudsman támadhassa meg az alkotmánybíróságon a sürgősségi kormányrendeleteket.
Azon választópolgárok, akik valamilyen oknál fogva helyhez kötöttek, de szavazni szeretnének, mozgóurnát kérhetnek, ezt az igényt legkésőbb egy nappal a választás előtt kellett jelezni.
Fotó: Haáz Vince
Az erdélyi magyar polgárok voksaiért ezúttal csak az RMDSZ száll harcba a magyar pártok közül, miután nem volt hajlandó elfogadni az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) választási koalícióról szóló javaslatait. A másik két párt nem indul, ami annak ellenére is csökkentheti az RMDSZ-re adott szavazatok számát, hogy közelmúltbeli erdélyi látogatása során Orbán Viktor magyar miniszterelnök arra buzdította a magyarokat: az erős összmagyar képviselet érdekében voksoljanak az RMDSZ listájára.
A listán Winkler Gyula áll az első, Vincze Loránt pedig a második helyen, az RMDSZ várakozása szerint ők a biztos bejutók, amennyiben az RMDSZ eléri az 5 százalékos küszöböt. Mint ismert, eddig három EP-honatya képviselte az erdélyi magyarságot, Tőkés László először önálló jelöltként, majd a magyar összefogás segítségével, harmadízben pedig a Fidesz–KDNP EP-listáján jutott mandátumhoz. Most azonban visszavonul, a magyar kormánypártok pedig erdélyi jelöltet nem vettek fel listájukra. A felmérések szerint az RMDSZ az 5 százalékos küszöb környékén lavírozik, egyes előrejelzések szerint nem kap 5 százalékot, mások szerint viszont megugorja a küszöböt.
Egy erős Európai Unióra szavaztam, amelyben Erdély fejlődik, és amelyben az őshonos kisebbségek is védelmet nyernek – hangsúlyozta Kelemen Hunor vasárnap. Az RMDSZ elnöke Karcfalván az európai parlamenti választáson és a referendumon is voksolt.
A magyar szavazatok egy részét emellett az USR–PLUS-koalíció is elszippanthatja, a korrupcióellenes küzdelmet zászlajára tűző két alakulat ugyanis jelentős kampányt folytat az RMDSZ-ből kiábrándult magyarok körében, és esélyük is van arra, hogy magyar szavazatokat kapjanak, főleg a balliberális irányultságú magyarok részéről.
Régóta volt annyira megjósolhatatlan egy romániai voksolás végeredménye, mint a vasárnap rendezendő európai parlamenti választásoké. A Krónikának nyilatkozó szakértők szerint sok választópolgár elhallgatta a közvélemény-kutatók előtt valós szándékát. A legnagyobb kérdőjelek a referendum érvényess&
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke szombaton közölte, hogy jövő héten intézkedni fog az intézménynél csütörtök reggel történt kiberbiztonsági incidens felelőseivel szemben.
A Bukaresti Orvosi Kamara elnöke, Cătălina Poiană szombaton a Facebook-oldalán közölte: reméli, hogy a Sfântul Pantelimon Kórházban történt halálesetek kivizsgálása minél hamarabb lezárul, és a vizsgálat eredményeit nyilvánosságra hozzák.
A román és az ukrán nép közötti szilárd kapcsolatok újbóli megerősítésének nevezte pénteken Luminița Odobescu külügyminiszter, hogy Bukarestben tartják értekezletüket az Ukránok Világkongresszusának vezetői.
Őrizetbe vettek 24 órára egy 62 éves bukaresti tanárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy viszonya volt egy kiskorú diáklánnyal.
A bukaresti Sfântul Pantelimon kórháznál elrendelt vizsgálat az első eredmények szerint nem tárt fel olyan adatokat, amelyek az intenzív osztályon elhunyt betegek félrekezelésére utalnának – nyilatkozta Bogdan Socea, az egészségügyi intézmény menedzsere.
Márciusban Románia 2070 tartózkodási engedélyt adott ki az ukrajnai háború elől menekülő, ideiglenes védelemben részesülő külföldiek számára, az ilyen jogcímen kiállított dokumentumok száma 2022. március 18. óta elérte az 158 112-t.
Hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken a mangaliai bíróság Monica Macovei volt igazságügyi minisztert gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt.
Labdába sem rúghatnának a bukaresti kormánykoalíciót alkotó pártok, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökei, ha elindulnának az idei államfőválasztáson – derül ki egy friss felmérésből.
Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!