ENSZ-ajánlások novemberben – kérhetik a kisebbségi törvény elfogadását

Az Adevărul című bukaresti napilap értesülései szerint az ENSZ rasszizmusellenes bizottsága a hivatalos bukaresti kormányjelentés és három magyar civil szervezet – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Bolyai Kezdeményező Bizottság és a Pro Regio Siculorum Egyesület – által összeállított árnyékjelentés megvitatását követően legkorábban novemberben küldi el hivatalos ajánlását, amelyben egyes források szerint a kisebbségi törvény elfogadására szólítja fel a bukaresti törvényhozást.

Mint arról beszámoltunk, az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi törvény, amelyet 2005-ben terjesztettek a kormány elé, a kulturális autonómia biztosítására vonatkozó cikkelyeket is tartalmaz. A cikkelyt a szélsőséges alakulatok megpróbálták kiiktatni a jogszabályból, de ez nem sikerült. Ugyanakkor a törvény sorsa mégsem alakult kedvezően, az akkori kormánykoalíció felbomlása után ugyanis elakadt a képviselőház jogi, emberjogi, oktatási és kisebbségi bizottságában, ahol a többek között a Demokrata-Liberális Párt képviselői is mindent megtettek az ellen, hogy sikerüljön elfogadni, így többek között állandó távolmaradásukkal sikerült elérniük, hogy a testület határozatképtelenség miatt ne tudjon tárgyalni a jogszabályról.

A tervezet azóta is a bizottságban rostokol, bár a tavaly decemberben megalakult új kormányba való belépés előtt az RMDSZ feltételül szabta a jogszabály elfogadását az ülésszak végéig.

A törvénytervezet pozitívuma, hogy államalkotó tényezőnek ismeri el a nemzeti kisebbségeket, és szavatolja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogát etnikai, kulturális, nyelvi és vallási önazonosságuk megőrzéséhez, fejlesztéséhez és kinyilvánításához való jogát.

Az egyik leglényegesebb pont szerint a jogszabály szavatolná a kulturális autonómiát, lehetővé téve, hogy a különböző nemzetiségek Kulturális Autonómiatanácsokat hozzanak létre, amelyek közvetítésével döntési jogkörhöz jutnának a kulturális, nyelvi és vallási identitást érintő kérdésekben.

Az RMDSZ-szel szemben álló magyar szervezetek ugyanakkor bírálják a tervezetet, azzal vádolva az RMDSZ-t, hogy abban saját maga számára biztosítana monopóliumot a magyarság képviseletének és az anyagi erőforrások elosztásának tekintetében.

A kisebbségi törvény elfogadásán túlmenően az ENSZ várhatóan arra is javaslatot tesz, hogy a kormány biztosítsa a gazdasági válság hatásaival szembeni védelmet a fokozottan veszélyeztetett csoportok számára.

A javaslatok nagy része amúgy várhatóan a romakérdés köré összpontosul. Így többek között a nemzetközi szervezet azt várja, hogy az ország szerezzen pontos adatokat a cigányok lélekszámáról, mivel a 2002-ben közzé tett 500 ezres szám minden bizonnyal nem felel meg a valóságnak, az országban élő cigányok száma ugyanis becslések szerint akár a kétmilliót is elérheti. Egyúttal fel kell gyorsítani az integrációs folyamatot, és javítani kell a kisebbségi oktatás színvonalát.

A területi autonómiára vonatkozó szempontok ugyanakkor várhatóan nem szerepelnek majd az ajánlásban, mivel a diszkriminációellenes nemzetközi egyezmény, amelyhez Románia 1970-ben csatlakozott, cspán egyéni, nem pedig kollektív jogokat szavatol. Mint arról beszámoltunk, az ENSZ rasszizmusellenes testületének genfi ülésén hétfőn és kedden ismertették a kormányjelentést és a civil szervezetek árnyékjelentését. Utóbbiban a magyar kisebbség sérelmeire és a területi autonómia fontosságára hívták fel a figyelmet. A hivatalos román küldöttséget vezető Asztalos Csabát, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnökét, illetve a delegáció többi tagját a civil szervezetek képviseletében jelen lévő Hantz Péter BKB-alelnök bírálta, amiért szerinte nem képviselték kellő súllyal a magyar érdekeket és követeléseket.