Rosszul felelt. Ecaterina Andronescu oktatási miniszter fél nap alatt visszavonta rendeletét
Fotó: Facebook/Andronescu Ecaterina
Miközben súlyos problémát jelent, hogy továbbra sem ismertek a beiskolázási számok, és a tanintézetek nem tudnak osztályokat tervezni, az oktatási minisztérium mindent felborító rendelettel, majd annak visszavonásával „szórakoztatja” az érintetteket.
2019. május 15., 07:372019. május 15., 07:37
2019. május 15., 07:412019. május 15., 07:41
Ismét óriási zűrzavart okoz a romániai oktatásban a rendszer rákfenéje, az évtizedek óta jellemző fejtetlenség. Miután Ecaterina Andronescu tárcavezető hétfői rendeletével „felrobbantotta” a középiskolai felvételi menetrendjét – annak ellenére, hogy annak egyes szakaszai már folyamatban vannak –, a nagy felháborodás láttán kedden délelőtt visszavonta az intézkedést. Ugyanakkor szakemberek szerint jelenleg nem is a rendeletekkel történő „dobálózás” a legnagyobb gond: ennél sokkal égetőbb probléma, hogy
így a tanintézetek vezetői nem tudják, mire számíthatnak, mire készüljenek.
Kedden reggel a tanügyi szakszervezetek heves tiltakozását váltotta ki az Ecaterina Andronescu oktatási miniszter által hétfő este kiadott, 3995-ös számú rendelet, amely annak ellenére módosította (volna) a középiskolai felvételi menetrendjét, hogy annak egyes szakaszai már folyamatban vannak. A Spiru Haret Szakszervezeti Tömb kifogásolta, hogy
Az érdekvédelem szerint az oktatási minisztérium a rendelettel megközelítőleg egy hónappal elhalasztotta a szaknak megfelelő képességeket felmérő, kizáró jellegű vizsgák időpontját. Ezek a sport-, művészeti, tanítóképző és egyéb vokacionális iskolákban előzik meg a nyolcadik osztályt lezáró képességvizsgát és felvételit. Az Agerpres hírügynökség szerint a rendelet alapján ezekre az országos képességfelmérő vizsga előtt csupán néhány nappal került volna sor. Ugyanaz a rendelet május 30-ára halasztja a líceumi és szakiskolai kilencedik osztályok által meghirdetett helyek számának közzétételét, ami pedig a Spiru Haret-szövetség szerint súlyosan érinti a személyzeti mobilitást is. „Törvénytelen, amit az oktatási minisztérium tett. Nem űzhetsz csúfot a gyerekekből, szüleikből és pedagógusokból. Egyes szülők már ma (hétfőn) elmentek a vizsgáztató központokba, hogy gyerekeiket beírassák a képességeket felmérő kizáró jellegű vizsgákra, néhány tanfelügyelőség megkezdte a középiskolákat bemutató börzéket, amelyeket már hónapokkal ezelőtt nekiálltak megszervezni. Az iskoláknak eddig még nem hagyták jóvá a beiskolázási keretszámot, és a hétfő este kiadott rendelet értelmében május végéig nem is fogják” – közölte Marius Ovidiu Nistor, a Spiru Haret elnöke, aki
A „fenyegetőzés” hatásosnak bizonyult: fél nap elteltével megtörtént a visszavonás.
Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő minderre reagálva a Krónikának elmondta, a nagy fejetlenségben az a legsúlyosabb probléma, hogy – amint a szakszervezetisek is hangsúlyozták – a minisztérium még nem közölte megyékre visszaosztva a jóváhagyott beiskolázási számokat, így senki nem tudja, mire számíthat, mire készüljön. A főtanfelügyelő rámutatott, valószínűleg éppen ezért próbálkozott a minisztérium a menetrend módosításával, ám meghátrált a felháborodás láttán.
Kiss Imre felidézte lapunknak a történések kronológiáját. A megyei tanfelügyelőségek hosszas egyeztetések után januárban nyújtották be a beiskolázási terveket az oktatási minisztériumnak, amely országos szinten összesítette az adatokat, szükség esetén korrigált, és az összesítést benyújtotta jóváhagyásra a kormánynak. Április elején kormányülésen tárgyaltak a beiskolázásról, ám meglepetésre
„Itt viszont megszakadt a fonál. A korábbi években az történt, hogy a jóváhagyott számokat a minisztérium megyékre visszaosztva átküldte a tanfelügyelőségeknek. Ez alapján összeállítottuk a tájékoztató füzetet, hogy melyik iskolában milyen kilencedik osztályok indulnak, az iskolák börzéket szerveztek, népszerűsítve az ajánlatukat. Idén azonban mindez nem történt meg: nem tudjuk, hogy állunk, megyékre lebontva milyen változtatásokat eszközöltek” – részletezte a főtanfelügyelő.
Kiss Imre felidézte, az elmúlt években minimális változások voltak az előterjesztett terv és a jóváhagyott, végleges számok között, idén azonban minden borult. A szakember valószínűnek tartja, a miniszter emiatt akarta elhalasztani egy hónappal a szaknak megfelelő képességeket felmérő, kizáró jellegű vizsgák időpontját, ám a reakciókkal szembesülve meghátrált.
– közölte Kiss Imre, újfent kiemelve: az igazi problémát az jelenti, hogy nincsenek beiskolázási számok. Ugyanis ha a januárban benyújtott tervhez képest változott a jóváhagyott osztályok száma, az egész procedúrát újra kell kezdeni. Egyébként országos szinten hatalmas változásokról beszélnek: ha 500 elméleti osztályt átalakítottak szakiskolai osztállyá, az megyénként több mint tíz osztályt jelent, ez pedig felborítja az egész oktatási hálózatot. „Nem tudjuk, mi lesz ennek a vége. Várakozó álláspontra helyezkedtünk. Június–júliusra minden egymásra halmozódik, csak kapkodni fogunk” – összegezett Kiss.
A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet azzal vádolja a svéd IKEA kiskereskedelmi vállalatot, hogy részt vesz a romániai ősi erdők bútorgyártás céljából történő kiirtásában.
A világűr meghódításában elért szovjet sikerekből ihletődött orosz játékfilmek bukaresti nyilvános vetítését akadályozták meg a román hatóságok.
A Nemzetközi Polgári és Állampolgári Nevelési Tanulmány (ICCS) országos jelentése szerint a romániai diákok 470-es pontszámmal az ICCS 2022-es átlaga (508) alatt vannak az állampolgári ismeretek és polgári szemléletről szóló felmé
Tizenöt év és három hónap börtönbüntetésre ítélte és 75 000 euró erkölcsi kártérítés kifizetésére kötelezte szerdán a Konstanca megyei törvényszék Loredana Atănăsoaiét.
Az országos helyreállítási tervből (PNRR) kórházépítésre szánt pénzalapot maradéktalanul fel fogják használni – jelentette ki szerdán Alexandru Rafila egészségügyi miniszter.
Februárban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában: 9943 fővel csökkent a népességszám, és a halálozások száma 1,9-szerese volt az élveszületésekének – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A keleti szárny országai az „első szövetséges elrettentő és védelmi vonalban” vannak – többek között ezzel indokolta szerdán Klaus Iohannis, hogy harcba száll a NATO főtitkári tisztségéért.
Ha holnap parlamenti választásokat tartanának, a Szociáldemokrata Párt (PSD) 32,8 százalékkal végezne az első helyen, a koalíciós partner Nemzeti Liberális Párt (PNL) 19,7 százalékot, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) pedig 16,5 százalékot kapna.
Margrethe Vestager kedden, az amerikai Princeton Egyetemen tartott beszédében bejelentette, hogy az Európai Bizottság vizsgálatot indított az EU öt tagállama számára szélturbinákat gyártó kínai vállalatoknak nyújtott állami szubvenciók ügyében.
A Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) lesz jelöltje az államelnök-választáson – jelentette ki kedden Buzăuban Nicolae Ciucă.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás