Feszültségek és profizmus. Barabás T. János szerint Bukarest különösebb gond nélkül fogja teljesíteni feladatát
Fotó: magyaridok.hu
Belpolitikai feszültségek jellemzik majd Romániát a 2019-es évben is, ez azonban nem hat majd ki nagymértékben az EU-elnökségre – véli Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője.
2019. január 08., 08:382019. január 08., 08:38
– Január elsejétől Románia vette át az Európai Unió soros elnöki tisztségét. Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker máris kétségbe vonta, hogy Bukarest felkészült a tisztség betöltésére. Mennyire tekinthető ez megalapozott bírálatnak, és mennyire kampánynak, hiszen Juncker – hivatalosan – a jelenleg román kormánypártokkal szemben álló Európai Néppárt politikusa?
– Bár bel- és külföldi politikai tényezők kifejezték kételyüket a román elnökség képességeire nézve, így karácsony után Jean Claude Juncker EB-elnök azt nyilatkozta, hogy Románia nincs felkészülve a feladat ellátására, de megítélésemben a bukaresti kormányzat különösebb gond nélkül fogja teljesíteni feladatát, mert a főbb dossziék (Brexit, májusi EP-választások) már elő vannak készítve, illetve kevésbé az elnökségtől függenek, az uniós költségvetési terv elkészítésének menedzselését pedig az év második felétől hivatalba lépő finn elnökség vállalja el. Ezt Juncker EB-elnök is nagyon jól tudja, tehát nyilatkozatai politikai nyomásgyakorlásnak és demagógiának tekinthetőek, mert a kifogásokat előbb szakértői szinten kell kezelni, és nem a médiában üzengetni.
Aggodalomra viszont van ok, hiszen vita van Romániában a kormány és az elnök között a tekintetben, ki képviselje a főbb eseményeken az államot, de az elnökség feladatait a profi román diplomácia egyezteti, tesz javaslatokat, koordinál. Az alkotmány rendelkezik a tekintetben, hogy a külföldi ceremoniális alkalmakkor az államfő az illetékes. Az elmúlt években százával képezték külföldön a kitűnő román külügyi szakembereket, és ez tapasztalható a nemzetközi intézményekben való hatékony román részvételben is.
Meglepően kritikus Romániával a francia állami RFI rádió, amely gyengének és kaotikusnak tartja a román kormányzatot, és aggódik amiatt, hogy Michel Barnier volt francia miniszter, Brexit-főtárgyaló emiatt nehezebben tud majd kampányolni az EB-elnökségért. Meglátásomban a francia aggodalom fő oka az, hogy a román kormány nem a francia fegyvergyártókat helyezi előnybe a mostani honvédelmi beszerzéseknél. Ha francia fregattok, helikopterek lennének a beszerzési listán, más enne a politikai retorika is.
– Románia kényes időszakban veszi át az EU irányítását, hiszen májusban EP-választásokat tartanak, és talán még sohasem volt ekkora tétje az uniós parlamenti megmérettetésnek, hiszen két tábor látszik körvonalazódni: a szuverenistáké és a szorosabb uniót akaró unionistáké. Mennyire lehet képes Románia ilyen közegben megvalósítani a célkitűzéseit?
– Az EU stratégiai kérdéseit a májusi európai parlamenti választások után tárgyalják, addig inkább csak a kötelező témák lesznek terítéken. Várhatóan egy jobboldali centrista relatív többség lesz az új parlamentben, de növekszik a jobboldali patrióta, a populista és regionális pártok jelenléte, beleértve Macron liberálpopulista új frakcióját is. A politikai-ideológiai erőviszonyok előre láthatóan kis mértékben változnak a globalista-liberális tábor rovására. A lényeg az, hogy az európai politikai spektrum közepén lévő német CDU-CSU jobboldali centrista párt nem óhajtja Macronék pénzügyi unióját, és inkább a biztonsági témák (migránskérdés, közös védelem), az információs gazdaság, és a kisebb, de hatékonyabb közös költségvetés ügyeit elősegítő lépéseket szeretnének. Utóbbiak is erősítik az Unió kohézióját, de kevésbé támogatják egy brüsszeli szuperkormány létrejöttét. Mindezen kérdések inkább a következő félévi, finn elnökség idején kerülnek terítékre, az új parlament létrejötte után.
– Egyáltalán mekkora Bukarest hitelessége azt követően, hogy a jelenlegi kormánypártokat azzal vádolták meg: le kívánják építeni a korrupcióellenes harcot, és hadjáratot indított az igazságszolgáltatás intézményei ellen a saját korrupt politikusainak megmentése érdekében?
– Romániának rossz külföldi sajtója van az említett belpolitikai bajok miatt, ami tükrözi az uniós vezető hatalmak és döntéshozó központok nehezményezését is. Ez csökkenti Bukarest politikai mozgásterét, mert például gyérülnek a magas szintű találkozók. Meglátásom szerint
mert geopolitikai okokból Bukarest inkább az Egyesült Államok partnere térségünkben. Amíg Románia biztonság terén fontosabb a német–francia párosnak, mint gazdaságilag, ez így fog maradni – lásd a schengeni tagság elhalasztását.
– A román EU-elnökség évét nem csupán az EP-választások, hanem az év végén esedékes államfőválasztás is „beárnyékolja”. Az ellentét a szociálliberális kormány és a jobbközépnek tekintett Klaus Johannis államfő között talán még sohasem volt ilyen mély. Ez az ellentét mennyire nyomja majd rá a bélyegét az uniós elnökségre, illetve a 2019-es évre?
– Klaus Johannis államfő és Liviu Dragnea, a kormányzó szocialisták (PSD) pártelnöke nem fog tudni együttműködni uniós ügyekben, már csak az év végi elnökválasztási kampány miatt sem. A belpolitikai feszültségeket tovább fogja élesíteni a honvédelmi beszerzések körüli vita, az igazságügy témái, továbbá a kormányzó szocialista párton belül várható a hatalmi harc kiújulása, hiszen a tavasszal várható még egy bírósági ítélet Dragnea ügyeiben. A belpolitikai feszültségek várhatóan mégsem akadályozzák Bukarest EU-elnökségét, mert az EP-választások miatt áprilisban gyakorlatilag leáll az EB működése, és az érdemi munka, a román diplomácia pedig menedzselni tudja a feladatokat. Mindez sajnos azt is jelenti, hogy közös regionális érdekeink kevésbé fognak érvényesülni, és lesznek olyan nyugati uniós döntéshozók, például Franciaország, amelyek a keleti tagállamok szerepének a csökkentésére fogják használni a román elnökség gyengéit.
– Mekkora egyáltalán Románia mozgástere, befolyása az EU-n belül?
– Romániának lakosságához, gazdaságához képest talán kevesebb a súlya az EU döntéshozásában, de ez egész térségünkre jellemző. Románia nem tagja a schengeni és az euróövezetnek, periferiális elhelyezkedése, történelmi meghatározottsága miatt is kevésbé van jelen az európai lényegi történésekben. Az Unió fő döntéseit a német–francia páros hozza, Románia szava akkor lenne hangosabb, ha regionális szövetségben jelentkezne, amire nincs komoly hajlam a román parlamentben, legfeljebb a bukaresti külügyminisztérium veszi komolyabban ezt a szükségszerűséget. Gondoljunk csak a regionális infrastruktúra gondjaira. Mindez lassan jó irányban változik, mert térségünk gazdasága az Unió átlaga felett növekszik, és Románia legfontosabb gazdasági partnerei Közép-Európában vannak.
– Mennyire várható sikeres EU-elnökség? Egyáltalán mi minősülhet egy sikeres EU-elnökség ismérvének?
– Az uniós elnökség román prioritásai – jelezve térségünk egymásrautaltságát – megegyeznek a magyar érdekekkel: a tagországok egymás közötti bizalmának erősítése, a Keleti Partnerség és a Nyugat-Balkán irányába való figyelem fokozása, energiaügyekben az interkonnektivitás erősítése, a fekete-tengeri biztonság Unió általi felkarolása, a turizmus előmozdítása. A Szabad Európa Rádió az amerikai biztonságpolitikának megfelelő Keleti Partnerséget és a Nyugat-Balkán integrációját emeli ki a feladatok közül. Ezen területeken nem várható lényegi előrelépés a következő költségvetési ciklus megszavazása előtt, ezért a román elnökségnek inkább PR-, országpromóciós előnyei lesznek. Ez utóbbit tudják a román politikusok is, a Johannis által elnökölt tavaszi szebeni európai tanácsi értekezlet lesz a csúcspontja az ország-, és politikaiimázs-építésnek. Az EU-elnökség mégis sikeres lehet, mert a konkrét feladatokat teljesíteni tudja a román fél.
– Az, hogy a következő fél évben több figyelem irányul Romániára, növelheti-e az esélyt arra, hogy a magyar közösség önrendelkezési törekvései is ismertebbé váljanak, esetleg szimpátiát keltsen irántuk?
– A román EU-elnökség lehetőség az ország promóciójára, kedvező bemutatására. Gondoljunk csak arra, hogy a fogyasztói szokások a brandek, márkák vásárlása felé terelődnek, és egy ország is kereskedelmi brand, jellegzetesség. A romániai magyarság része az államnak, tehát logikus lenne, hogy megjelenjen a nyilvánosságban az elnökségi programok alkalmából is. Itt inkább gazdasági, turisztikai promócióra gondolok, az autonómia kérdéseit előbb a román parlamentben kellene tisztázni. Az EU-nak megvannak a szakosodott intézményei, projektjei kisebbségi ügyekben, de ez nem az EU-elnökséghez kötődik. A román diplomáciai, adminisztratív elit viszont alig fogad be magyarokat, ami rossz jel arra nézve, milyen lehetőségek lehetnének kisebbségi külföldi promócióra. Itt jegyzem meg, hogy a román minisztériumi vezetők, bírák, ügyészek, és egyéb állami intézmények elöljáróinak legalább egyharmada továbbképzést végzett a román Mihai Viteazu titkosszolgálati akadémián, ahova meghívásos alapon lehet bejutni, és magyarokat nem vesznek fel. A román elit tehát kooptálja tagjait, nem érdem alapján választják ki őket demokratikusan, nem csodálkozhatunk tehát a kormányzás zavarain.
A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet azzal vádolja a svéd IKEA kiskereskedelmi vállalatot, hogy részt vesz a romániai ősi erdők bútorgyártás céljából történő kiirtásában.
A világűr meghódításában elért szovjet sikerekből ihletődött orosz játékfilmek bukaresti nyilvános vetítését akadályozták meg a román hatóságok.
A Nemzetközi Polgári és Állampolgári Nevelési Tanulmány (ICCS) országos jelentése szerint a romániai diákok 470-es pontszámmal az ICCS 2022-es átlaga (508) alatt vannak az állampolgári ismeretek és polgári szemléletről szóló felmé
Tizenöt év és három hónap börtönbüntetésre ítélte és 75 000 euró erkölcsi kártérítés kifizetésére kötelezte szerdán a Konstanca megyei törvényszék Loredana Atănăsoaiét.
Az országos helyreállítási tervből (PNRR) kórházépítésre szánt pénzalapot maradéktalanul fel fogják használni – jelentette ki szerdán Alexandru Rafila egészségügyi miniszter.
Februárban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában: 9943 fővel csökkent a népességszám, és a halálozások száma 1,9-szerese volt az élveszületésekének – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A keleti szárny országai az „első szövetséges elrettentő és védelmi vonalban” vannak – többek között ezzel indokolta szerdán Klaus Iohannis, hogy harcba száll a NATO főtitkári tisztségéért.
Ha holnap parlamenti választásokat tartanának, a Szociáldemokrata Párt (PSD) 32,8 százalékkal végezne az első helyen, a koalíciós partner Nemzeti Liberális Párt (PNL) 19,7 százalékot, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) pedig 16,5 százalékot kapna.
Margrethe Vestager kedden, az amerikai Princeton Egyetemen tartott beszédében bejelentette, hogy az Európai Bizottság vizsgálatot indított az EU öt tagállama számára szélturbinákat gyártó kínai vállalatoknak nyújtott állami szubvenciók ügyében.
A Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) lesz jelöltje az államelnök-választáson – jelentette ki kedden Buzăuban Nicolae Ciucă.
szóljon hozzá!