Fotó: Gálna Zoltán
Tilos lesz piacra dobni ezentúl Romániában bizonyos, egyszer használatos műanyagból készült termékeket, három év múlva például legfeljebb 3 literes műanyag palackokat lehet forgalmazni – tartalmazza a kormány által elfogadott törvénytervezet.
2021. augusztus 25., 15:372021. augusztus 25., 15:37
2021. augusztus 25., 15:392021. augusztus 25., 15:39
A Florin Cîțu vezette kabinet az egyszer használatos műanyag termékek betiltását szabályozó jogszabálytervezet és a szelektív hulladékgyűjtés kerettörvényének szerdai jóváhagyásával a műanyaghulladék mennyiségének csökkentését szabályozó európai uniós irányelvet ülteti gyakorlatba. A hatóságok szerint az intézkedést elsősorban az teszi szükségessé, hogy az elmúlt 50 évben hússzorosára emelkedett az előállított, illetve felhasznált műanyag mennyisége, és amennyiben folytatódik a mostani tendencia, az elkövetkezendő 20 évben megduplázódik, és elérheti a 600 millió tonnát. Az Európai Unióban a megközelítőleg évi 25 millió tonna műanyaghulladék 30 százalékát gyűjtik szelektíven és hasznosítják újra; annak ellenére, hogy az élővilágra ez jelenti a legnagyobb veszélyt, a tengerparti hulladék 85 százalékát képezi a műanyag szemét.
„Mától Romániában is hivatalosan vége az egyszer használatos műanyagtermékek korának, kormányrendelettel ültetjük gyakorlatba a Single-use plastics nevű uniós irányelvet. A fenntartható, újra felhasználható termékek kerülnek előtérbe, mert csak így mérsékelhető a környezetre gyakorolt káros hatás és biztosítható élhetőbb jövő a Földön” – jelentette ki Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter a kormányülést követően. Az RMDSZ-es tárcavezető szerint a döntés határozott lépés a körforgásos gazdaságra való átállás irányába.
A rendelet értelmében első körben tilos lesz piacra dobni bizonyos egyszer használatos műanyagból készült termékeket: evőeszközöket, szívószálakat, fültisztító pálcikákat, tányérokat, léggömbtartó pálcákat, polisztirolból készült ételtároló edényeket, poharakat, valamint az oxidatív úton lebomló műanyagból gyártott termékeket. 2024. július 3-tól legfeljebb 3 literes műanyag palackokat lehet forgalmazni, amelyek dugója rögzítve van; 2025-től a forgalomba hozott palackok 25 százalékban újrahasznosított műanyagból kell készüljenek, 2030-től pedig ez az arány 30 százalékra kell emelkedjen. 2026-ra az uniós tagállamoknak csökkenteniük kell az egyszer használatos műanyag használatának mértékét 2022-höz képest, ehhez pedig be kell vezetni a betétdíjas rendszert.
Az irányelv azt a célkitűzést is tartalmazza, hogy 2029-re a műanyag palackok 90 százalékát újra kell hasznosítani, amihez az első lépcső, hogy 2025-ben megközelítsük a 77 százalékos arányt. Továbbá az egyszer használatos műanyagból készült termékek csomagolásán tájékoztatni kell a fogyasztókat arról, hogy a termék milyen anyagból készült, milyen negatív hatásai vannak a környezetre, illetve hogyan kell kezelni ezt a típusú hulladékot. Ilyen termékek például az egészségügyi és tisztasági betétek, a tamponok, a nedves törlőkendők stb. Ugyanakkor a kiterjesztett gyártói felelősség értelmében „a szennyező fizet” elv alapján a gyártóknak fedezniük kell az újrahasznosítandó szemét tisztításának és a hulladékkezelés folyamatának, valamint a lakosság tájékoztatásának költségeit, hogy ezáltal csökkentsük a műanyaghulladék mennyiségét.
„Az életünk ettől nem lesz nehezebb, csak környezetbarátabbá válik az életvitelünk. Biztató, hogy azokra a termékekre, amelyeknek a forgalmazását és használatát tiltja ez a jogszabály, vannak fenntartható alternatívák, az ezekre való átállásra pedig a gyártók és a fogyasztók is hajlandóságot mutatnak. Ezáltal jelentősen javulhat az Európai Unió gazdaságának versenyképessége, ugyanakkor csökkenhet a környezetre nehezedő jelenlegi nyomás” – vélekedett Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániának szüksége van közigazgatási reformra, de azt alaposan át kell gondolni és elő kell készíteni – jelentette ki szerdán Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, aki a parlamentben faggattak az újságírók a témában.
Tagadja az orosz nagykövetség, hogy Moszkvának köze lenne a brassói Carfil fegyvergyárban kirobbant tűzvészhez, amely a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) szerint orosz szabotázsakció következménye.
Érzelmi bántalmazásnak nevezte a román belügyminisztérium (MAI) azt a halloween közeledtével terjedő TikTok-trendet, amelyben szülők rémisztik meg gyerekeiket a nézettségért.
Románia a nagy fontosságú célországok körébe került a Kreml számára – jelentette ki a Krónikának Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa a brassói Carfil fegyvergyár elleni szabotázsakció kapcsán.
Jogerősen szabadságvesztésre ítélt kedden a bukaresti ítélőtábla nyolc rendőrt, amiért a koronavírus-járvány idején jogellenesen fogva tartottak és bántalmaztak két fiatalembert.
Elítélte kedden Nicușor Dan román államfő a brassói Carfil fegyvergyár elleni támadást, amely a román hírszerzés szerint orosz szabotázsakció volt.
Durva kirohanást intézett Dan Tanasă, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselője a parlamentben a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a külföldi munkavállalók ellen a parlamentben.
Drasztikus lépést készít elő Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter az állami kórházakban dolgozó orvosok ellen, akik munkaidőben a magánrendelőjükben tevékenykednek.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) nélkül nem buktatható meg a Luca Niculescu vezette, független szakértőkből és szociáldemokrata párti (PSD) miniszterekből álló kormány – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!