Az európai NATO-rakétavédelmi rendszer részeként Romániába telepített rakétaütegek csupán szimbolikus jelentőségűek, egy erőteljes orosz támadás kivédésére nem alkalmasak – jelentette ki George Friedman magyar származású amerikai stratégiai elemző, a Stratfor elemzőközpont és a Geopolitical Futures című szakkiadvány alapítója.
2016. május 09., 16:222016. május 09., 16:22
2016. május 09., 17:142016. május 09., 17:14
A rendszer romániai elemei már tavaly decemberben működőképessé váltak, azonban csak a napokban integrálták őket az észak-atlanti katonai szövetség rakétaelhárító rendszerébe. „Az európai rakétavédelem inkább politikai jelkép, mint fegyver. Azt mondom: ha a politikai jelképek számítanak, akkor az eszköz betölti a feladatát, mivel a rendszer katonai szerepét nehéz előre látni\" – szögezte le Friedman vasárnap a Geopolitical Futiresben közölt elemzésében.
Emlékeztetett: a rendszert egy nagy terület ellen irányuló, kis számú rakétával elkövetett támadás kivédésére tervezték. „Oroszország ellen nem lenne hatékony, ha az nukleáris támadást indítana Európa ellen, mivel a rendszer kapacitásait már viszonylag kis számú rakétával is meg lehetne haladni, ha pedig az oroszok erőteljes támadást indítanának, ami biztosan így történne, akkor teljesen irreleváns lenne\" – mutatott rá az elemző.
„Ha viszont egy másik atomhatalom indítana támadást, valószínűleg kevés rakétával rendelkezne, így a rendszer hatékony lenne. Az azonban nem egyértelmű, miért indítana egy viszonylag kis ballisztikus arzenállal rendelkező ország támadást Európa ellen\" – húzta alá Friedman Az antiballisztikus védelem és a valóság című cikkében. Az elemző következtetésként rámutat: a romániai rakétaelhárító rendszer egy nagyon valószínűtlen fenyegetés ellen védi Kelet-Európát.
Mint ismeretes, az Egyesült Államok a NATO égisze alatt olyan rakétavédelmi rendszert kíván Európába telepíteni, amely a hivatalos indoklás szerint a Közel-Keletről indított rakétatámadások elhárítását szolgálná. A 2011-ben aláírt amerikai–román megállapodás értelmében a rendszer részeként az Olt megyei Deveselun elfogórakéta-ütegeket telepítenek. Moszkva szerint ugyanakkor a rendszer arra is alkalmas, hogy gyengítse az orosz csapásmérő eszközök elrettentő erejét.
Az európai rakétavédelmi rendszer első szakaszát 2012-ben nyilvánította harcképesnek a NATO: ez egy Törökországban működő csúcstechnológiás radarrendszert, az SM-3-as elfogókkal felszerelt, a Földközi-tengeren állomásozó amerikai fregattokat foglalja magában. A második szakaszban (2016-ban) Romániában, a harmadikban (2018-ig) Lengyelországban állítanak hadrendbe elfogó rakétákat.
Oroszország már több ízben is hangot adott azon álláspontjának, miszerint a Deveselu légi támaszponton telepített rakétaütegek megsértik az INF-szerződést. Az INF-szerződés (Intermediate-Range Nuclear Forces Treaty, azaz „közepes hatótávolságú nukleáris erők szerződése\") katonai szerződés volt az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió között, amelyet Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov a SZKP főtitkára 1987. december 8-án. A szerződés földi indítású hagyományos és nukleáris robbanófejekkel felszerelt közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákról és robotrepülőgépekről rendelkezett. A hatótávolságot 500–5500 km-ben (300–3400 mérföldben) határozták meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kommunista politikai rendőrség egykori ügynökeire vonatkozó dokumentumok titkosításának feloldását, digitalizálását és online közzétételét kéri az 1989. December 21. Egyesület a Nicușor Dan államfőhöz intézett nyílt levelében.
A romániai polgárok derűlátóak a független Luca Niculescu vezette, zömmel a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló, de párton kívüli szakértőket is felvonultató kormányban – derül ki egy friss felmérésből.
Újabb online csalási módszerre figyelmeztetett csütörtökön az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC): a csalók a legtöbb előfizetővel rendelkező streamingszolgáltató nevében küldenek hamis üzeneteket.
Több európai ország – köztük Románia, Franciaország, Belgium, Bulgária, Ausztria és Olaszország – hatóságai kényszerültek csütörtökön sürgős fellépésre bombafenyegetések miatt.
A Maros Megyei Tanács pályázatot hirdet Segesvár UNESCO-védelem alatt álló történelmi központjának koordinátori tisztségére. A négyéves megbízatásra november 20-ig lehet jelentkezni.
Ütközés után elsüllyedt egy török vontatóhajó, hét tengerész pedig eltűnt a Fekete-tengeren, a román partok közelében.
Meghosszabbították a pedagógusoknak járó 1500 lejes szakmai pótlékra szolgáló kártyák aktiválásának és feltöltésének határidejét. Azok a jogosultak, akik még nem kapták meg az összeget, novemberben és decemberben juthatnak hozzá.
Az orosz fenyegetés hosszú távú marad, ezért mind a NATO-nak, mind Romániának fel kell készülnie rá – jelentette ki Ștefan Radu Oprea védelmi miniszter.
A költségvetésben nincs lyuk, ahogy azt a frissen kormányra került Szociáldemokrata Párt (PSD) állítja, a szociáldemokraták „pontosan azt kapták vissza, amit hátrahagytak”, amikor távoztak a kormányból – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Romániát is érinthették a napokban európai áruházak hűtői elleni kibertámadások: hétfő esti hírek szerint hat, ugyanahhoz a kereskedelmi lánchoz tartozó hat romániai üzletet érhetett lehetséges számítógépes támadás hétfőre virradóra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!