Az európai NATO-rakétavédelmi rendszer részeként Romániába telepített rakétaütegek csupán szimbolikus jelentőségűek, egy erőteljes orosz támadás kivédésére nem alkalmasak – jelentette ki George Friedman magyar származású amerikai stratégiai elemző, a Stratfor elemzőközpont és a Geopolitical Futures című szakkiadvány alapítója.
2016. május 09., 16:222016. május 09., 16:22
2016. május 09., 17:142016. május 09., 17:14
A rendszer romániai elemei már tavaly decemberben működőképessé váltak, azonban csak a napokban integrálták őket az észak-atlanti katonai szövetség rakétaelhárító rendszerébe. „Az európai rakétavédelem inkább politikai jelkép, mint fegyver. Azt mondom: ha a politikai jelképek számítanak, akkor az eszköz betölti a feladatát, mivel a rendszer katonai szerepét nehéz előre látni\" – szögezte le Friedman vasárnap a Geopolitical Futiresben közölt elemzésében.
Emlékeztetett: a rendszert egy nagy terület ellen irányuló, kis számú rakétával elkövetett támadás kivédésére tervezték. „Oroszország ellen nem lenne hatékony, ha az nukleáris támadást indítana Európa ellen, mivel a rendszer kapacitásait már viszonylag kis számú rakétával is meg lehetne haladni, ha pedig az oroszok erőteljes támadást indítanának, ami biztosan így történne, akkor teljesen irreleváns lenne\" – mutatott rá az elemző.
„Ha viszont egy másik atomhatalom indítana támadást, valószínűleg kevés rakétával rendelkezne, így a rendszer hatékony lenne. Az azonban nem egyértelmű, miért indítana egy viszonylag kis ballisztikus arzenállal rendelkező ország támadást Európa ellen\" – húzta alá Friedman Az antiballisztikus védelem és a valóság című cikkében. Az elemző következtetésként rámutat: a romániai rakétaelhárító rendszer egy nagyon valószínűtlen fenyegetés ellen védi Kelet-Európát.
Mint ismeretes, az Egyesült Államok a NATO égisze alatt olyan rakétavédelmi rendszert kíván Európába telepíteni, amely a hivatalos indoklás szerint a Közel-Keletről indított rakétatámadások elhárítását szolgálná. A 2011-ben aláírt amerikai–román megállapodás értelmében a rendszer részeként az Olt megyei Deveselun elfogórakéta-ütegeket telepítenek. Moszkva szerint ugyanakkor a rendszer arra is alkalmas, hogy gyengítse az orosz csapásmérő eszközök elrettentő erejét.
Az európai rakétavédelmi rendszer első szakaszát 2012-ben nyilvánította harcképesnek a NATO: ez egy Törökországban működő csúcstechnológiás radarrendszert, az SM-3-as elfogókkal felszerelt, a Földközi-tengeren állomásozó amerikai fregattokat foglalja magában. A második szakaszban (2016-ban) Romániában, a harmadikban (2018-ig) Lengyelországban állítanak hadrendbe elfogó rakétákat.
Oroszország már több ízben is hangot adott azon álláspontjának, miszerint a Deveselu légi támaszponton telepített rakétaütegek megsértik az INF-szerződést. Az INF-szerződés (Intermediate-Range Nuclear Forces Treaty, azaz „közepes hatótávolságú nukleáris erők szerződése\") katonai szerződés volt az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió között, amelyet Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov a SZKP főtitkára 1987. december 8-án. A szerződés földi indítású hagyományos és nukleáris robbanófejekkel felszerelt közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákról és robotrepülőgépekről rendelkezett. A hatótávolságot 500–5500 km-ben (300–3400 mérföldben) határozták meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Élő adásban tépte szét doktori diplomáját Cristian Preda politológus, volt elnöki tanácsadó a doktori címért járó pótlék tervezett csökkentése miatt.
A súrlódások ellenére jobb a koalíciós kormányzás, mint az egypárti, az emberek megbánnák, ha 2028-ban egypárti kormány alakulna – vélekedik Kelemen Hunor RMDSZ.-elnök.
A romániai polgárok többsége nem hisz abban, hogy még idén véget érhet az ukrajnai háború – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Călin Georgescu hétfőn ismét kérte, hogy oldják fel a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) 2024 december elején tartott ülésének titkosítását, arra hivatkozva, hogy az alapozta meg az elnökválasztás második fordulójának érvénytelenítését.
A kormánykoalíció hétfői ülésén a pártok képviselői egy intézkedéscsomagról állapodtak meg, amely többek között 25 százalékos adócsökkentést irányoz elő a 100 évnél régebbi épületek esetében, illetve 15%-os csökkentést az 50 és 100 év közötti épületeknél.
Továbbra is problémás a romániai átoltottsági arány – hívta fel a figyelmet hétfőn Alexandru Rogobete. Az egészségügyi miniszter hangsúlyozva, hogy a különféle kezdeményezések, köztük a gyógyszertári oltás kísérleti programja sem hozott érdemi javulást.
A Szociáldemokrata Párt nem támogatja az idei költségvetést a szociáldemokraták által javasolt szolidaritási csomag nélkül - közölte hétfőn a Facebook-oldalán Mihai Fifor képviselő.
Politikai felelősségre vonás, akár tisztségből való felmentés is várhat azokra a miniszterekre és államtitkárokra, akiknek mulasztása miatt Románia uniós helyreállítási forrásokat veszít.
Az ország több régióját érintő, havazásra és hóviharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) figyelmeztetéseket adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Február 24-én, kedden, az ukrajnai háború kezdetének negyedik évfordulóján az ukrán zászló színeivel világítják meg a parlament épületét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!