Az európai NATO-rakétavédelmi rendszer részeként Romániába telepített rakétaütegek csupán szimbolikus jelentőségűek, egy erőteljes orosz támadás kivédésére nem alkalmasak – jelentette ki George Friedman magyar származású amerikai stratégiai elemző, a Stratfor elemzőközpont és a Geopolitical Futures című szakkiadvány alapítója.
2016. május 09., 16:222016. május 09., 16:22
2016. május 09., 17:142016. május 09., 17:14
A rendszer romániai elemei már tavaly decemberben működőképessé váltak, azonban csak a napokban integrálták őket az észak-atlanti katonai szövetség rakétaelhárító rendszerébe. „Az európai rakétavédelem inkább politikai jelkép, mint fegyver. Azt mondom: ha a politikai jelképek számítanak, akkor az eszköz betölti a feladatát, mivel a rendszer katonai szerepét nehéz előre látni\" – szögezte le Friedman vasárnap a Geopolitical Futiresben közölt elemzésében.
Emlékeztetett: a rendszert egy nagy terület ellen irányuló, kis számú rakétával elkövetett támadás kivédésére tervezték. „Oroszország ellen nem lenne hatékony, ha az nukleáris támadást indítana Európa ellen, mivel a rendszer kapacitásait már viszonylag kis számú rakétával is meg lehetne haladni, ha pedig az oroszok erőteljes támadást indítanának, ami biztosan így történne, akkor teljesen irreleváns lenne\" – mutatott rá az elemző.
„Ha viszont egy másik atomhatalom indítana támadást, valószínűleg kevés rakétával rendelkezne, így a rendszer hatékony lenne. Az azonban nem egyértelmű, miért indítana egy viszonylag kis ballisztikus arzenállal rendelkező ország támadást Európa ellen\" – húzta alá Friedman Az antiballisztikus védelem és a valóság című cikkében. Az elemző következtetésként rámutat: a romániai rakétaelhárító rendszer egy nagyon valószínűtlen fenyegetés ellen védi Kelet-Európát.
Mint ismeretes, az Egyesült Államok a NATO égisze alatt olyan rakétavédelmi rendszert kíván Európába telepíteni, amely a hivatalos indoklás szerint a Közel-Keletről indított rakétatámadások elhárítását szolgálná. A 2011-ben aláírt amerikai–román megállapodás értelmében a rendszer részeként az Olt megyei Deveselun elfogórakéta-ütegeket telepítenek. Moszkva szerint ugyanakkor a rendszer arra is alkalmas, hogy gyengítse az orosz csapásmérő eszközök elrettentő erejét.
Az európai rakétavédelmi rendszer első szakaszát 2012-ben nyilvánította harcképesnek a NATO: ez egy Törökországban működő csúcstechnológiás radarrendszert, az SM-3-as elfogókkal felszerelt, a Földközi-tengeren állomásozó amerikai fregattokat foglalja magában. A második szakaszban (2016-ban) Romániában, a harmadikban (2018-ig) Lengyelországban állítanak hadrendbe elfogó rakétákat.
Oroszország már több ízben is hangot adott azon álláspontjának, miszerint a Deveselu légi támaszponton telepített rakétaütegek megsértik az INF-szerződést. Az INF-szerződés (Intermediate-Range Nuclear Forces Treaty, azaz „közepes hatótávolságú nukleáris erők szerződése\") katonai szerződés volt az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió között, amelyet Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov a SZKP főtitkára 1987. december 8-án. A szerződés földi indítású hagyományos és nukleáris robbanófejekkel felszerelt közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákról és robotrepülőgépekről rendelkezett. A hatótávolságot 500–5500 km-ben (300–3400 mérföldben) határozták meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
Tíz évre kiutasították Romániából azt a marokkói állampolgárt, akit a Román Hírszerző Szolgálat szerint terrorista propagandatevékenység és romániai személyek radikalizálása miatt nemkívánatos személlyé nyilvánítottak.
Dominic Fritz szerint árt Romániának, ha etnikai hovatartozásuk alapján megkérdőjelezik a nemzeti kisebbségek hazafiságát. Temesvár polgármestere, USR-elnök úgy véli, a gyűlöletkeltés és az összeesküvés-elméletek gyengítik az országot és európai szerepét.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerdán úgy döntött, hogy kezdeményezi Nicușor Dan államfő tisztségből való felfüggesztését, illetve megindítja az előre hozott parlamenti választások kiírásához szükséges eljárást – közölte a párt.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, a nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke szándékosan késlelteti és akadályozza a teljes jogkörrel rendelkező kormány megalakítását – állította szerdán Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke.
Nincs veszélyben a bérek és nyugdíjak kifizetése, és jelenleg nem áll fenn annak a kockázata, hogy az állam ne tudná teljesíteni ezeket a kötelezettségeit – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!