
Mi jöhet? Az elemző szerint az állami cégek fölötti ellenőrzés áll a politikai küzdelmek középpontjában, ami nehézzé teszi a kormányalakítást
Fotó: Gov.ro
Az állami cégek fölötti ellenőrzés megszerzéséért küzdő érdekcsoportok harca áll a kormánybuktatásig fajult romániai politikai csatározások hátterében – vélekedett a Krónika megkeresésére Barabás T. János elemző, a Magyar Külügyi Intézet külső szakértője.
2026. május 06., 18:502026. május 06., 18:50
Mint ismeretes, a kormányból két hete kilépett Szociáldemokrata Párt (PSD) a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) közösen beterjesztett bizalmatlansági indítvány útján buktatta meg az Ilie Bolojan vezette, a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ alkotta koalíciót. Feltettük a kérdést az elemzőnek: miért akart ennyire megszabadulni Bolojantól a PSD, hogy végigvitte a kormánybuktatást, tetézve ezzel az országban uralkodó válságot?
Barabás T. János kifejtette: a szélsőséges AUR és a baloldali PSD parlamenti bizalmatlansági indítványának elfogadása nyomán előállt politikai válság látszólagos oka a kormányzat megszorítási intézkedései (bérstop, adóemelés, infláció), mindez társadalmi elégedetlenséget eredményezett, és a kormány népszerűsége visszaesett. Főleg a szocialisták aggódtak, hogy elveszítik választóikat, ha nem tesznek egy látványos politikai lépést, így pár hete kiléptek a koalícióból – emlékeztetett.
„Az AUR nacionalista alapon támadta Bolojan kormányfőt, akit Brüsszel bábjának, az ország kiárusítójának bélyegzett meg. Felhívnám a figyelmet ez utóbbi vádra, amely minden bizonnyal rokonszenvre talált a szocialistáknál. Tudniillik,
Hidroelectrica, CFR, Romgaz, Nuclearelectrica, Román Lottó, CEC bank” – sorolta.
Mindezek nyomán rákérdeztünk: újjáalakulhat még ezek után a korábbi koalíció, ahogy azt Sorin Grindeanu szeretné? Az elemző rámutatott: Romániában kevésbé a politikai eszmék alakítanak együttműködéseket, nincs olyan ideológiai görcs, mint Magyarországon, így elképzelhető egy megegyezés.

Nem történt meglepetés az Ilie Bolojan vezette, a PSD kilépése óta kisebbségben kormányzó kabinet ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány keddi szavazásán: a parlament két háza 281 támogató szavazattal megszavazta a kormánybuktató indítványt.
„Az új kormány felállása akár hónapokig is eltarthat, mert intenzív titkos tárgyalásokra van szükség a pártok között. Az AUR 35 százalékra emelkedett népszerűsége miatt nem áll érdekében a nyugatos pártoknak az előrehozott választás, de ez utóbbit sem lehet kizárni, ha nem születik kompromisszum. Ennek lényege az lehetne, hogy
Meglátásomban kiszámíthatatlan hatalmi harc kezdődik, még a pártokon belül is, hiszen például az energiaügyekben versengő érdekcsoportok a nagyobb pártokon belül is megjelennek” – világított rá a szakértő.
Arra a kérdésre, hogy előfordulhat, hogy a PNL az Európa-barát oldal ismételt összefogása érdekében feláldozza Bolojant, Barabás T. kijelentette: igen, bár a kedden lezajlott, párton belüli szavazáson az ellenzékbe vonulásról Bolojan csoportja győzött, így ellenzékbe vonulnak, könnyen meglehet, hogy az új EU-barát koalíció létrehozása érdekében a most domináns Bolojan-pártcsoport engedni fog.

Belső vitáktól tarkított vezetőségi ülés után ellenzékbe vonul az európai néppárti tagsággal rendelkező Nemzeti Liberális Párt (PNL), miután a parlament kedden megvonta a bizalmat az Ilie Bolojan pártelnök vezette koalíciós kormánytól.
Felvetésünkre, mi a helyzet az AUR által javasolt „nemzeti egységkormánnyal”, az elemző kifejtette: az AUR nem törekszik koherens üzenetekre, politikai javaslatokra, hanem zűrzavart keltve bontja a nyugatosok egységét.
„George Simion pártelnök pár napja még úgy nyilatkozott, hogy nem fognak kormányt alakítani, mert előrehozott választásokat akarnak. Tehát politikai lépéseik valójában ez utóbbit szolgáljak, a többi az retorika. Szerintem az AUR-ban is bizonytalanság van, mert elmaradtak Trump elnök támogató nyilatkozatai, a vidéki klientúra pénz hiányában egyre kezelhetetlenebb, valamint az alvezérek, Dungaciu, Peiu a hatalom átvételét szeretnék. Az AUR nyilatkozatai taktikaiak, nem elviek” – mutatott rá.
Mint ismeretes, Nicușor Dan államfő kizárta az előrehozott választásokat, ugyanakkor rákérdeztünk: előállhat olyan szituáció, amikor nem lesz más választás?
„Sajnos igen, ha hónapokig nem sikerül megegyezniük. Meglátásom szerint
Utóbbit azért, mert a romániaiak az európai átlag felett tartanak háborútól, nyomortól – a félelem erősítése egy Simion-féle autoriter vezetőnek kedvezne. Nicușor Dan a kulcsszereplője az elkövetkező hónapoknak, nem akar előrehozott választást, és Nyugat-barát kormányt szeretne. Marad Bolojan ügyvivő kormányfőnek, miközben növekednek a gazdasági problémák: a lej gyengül, az adósságok növekednek, a befektetők és az EU-finanszírozás távol maradnak. A gazdasági válság miatt politikai radikalizáció várható, most fog kiderülni, mennyire felelős gondolkodású a politikai réteg” – ecsetelte.
A magyar közösséget képviselő RMDSZ kapcsán az elemző úgy értékelt:
Enek ellensúlyozására fontos lenne egy határozottabb Tisza–RMDSZ közeledés – vélekedett zárásként a szakértő.

Sorin Grindeanu kizártnak tartja, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) az RMDSZ-szel, a nemzeti kisebbségek képviselőházi frakciójával és a függetlenekkel alakítson kormányt.
A pártokkal és parlamenti csoportokkal folytatott villámkonzultációkat követően Nicușor Dan államfő kedden este a közösségi oldalán közölte: egyre inkább az a megoldás körvonalazódik, hogy kisebbségi politikai kormány alakuljon.
A Mediafax hírügynökség politikai forrásokra hivatkozó értesülése szerint Nicușor Dan államfő a keddi konzultációk után sem nevezett meg miniszterelnök-jelöltet, ami tovább mélyíti a bizonytalanságot a román belpolitikában.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) az elsődleges nyertese annak, hogy Adrian Veştea kormányalakítási kísérlete elbukott a parlamenti bizalmi szavazáson elemzők szerint.
Tánczos Barna mezőgazdasági miniszter kedden közölte, a medveproblémára hívta fel Jessika Roswall környezetvédelmi biztos figyelmét, és arra kérte az Európai Bizottságot, hogy vegye ki a barnamedvét a szigorúan védett fajok kategóriájából.
Bár a bukaresti parlament a hétfő esti bizalmi szavazáson elutasította az Adrian Veştea vezette kormányt, Románia így is Európa azon országa, amelynek az elmúlt tíz évben a legtöbb miniszterelnöke volt.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Ilie Bolojan a Nicușor Dan államfővel folytatott keddi egyeztetések után kijelentette, hogy a Paktum Romániáért nevű megállapodás reális megoldás lehet egy új kormány gyors beiktatására.
Megjelent a Hivatalos Közlönyben a középiskolások új opcionális tantárgya, a térinformatika (GIS) tanterve – közölte kedden az oktatási minisztérium.
Az Adrian Veștea vezette kormány hétfő esti parlamenti elutasítása nyomán Nicușor Dan államfő kedden újabb egyeztetéseket folytat a parlamenti pártok delegációival egy új miniszterelnök-jelölt nevesítése érdekében.
Romániának sürgősen teljes jogkörű kormányra van szüksége – jelentette ki kedden Ilie Bolojan ügyvivő kormányfő.
Újabb egyeztetéseket várnak Nicușor Dan államfővel a parlamenti pártok, miután az Adrian Veștea, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) első alelnöke által vezetett kormány nem kapott bizalmat a hétfőn késő este megrendezett parlamenti szavazáson.
szóljon hozzá!