
Mi jöhet? Az elemző szerint az állami cégek fölötti ellenőrzés áll a politikai küzdelmek középpontjában, ami nehézzé teszi a kormányalakítást
Fotó: Gov.ro
Az állami cégek fölötti ellenőrzés megszerzéséért küzdő érdekcsoportok harca áll a kormánybuktatásig fajult romániai politikai csatározások hátterében – vélekedett a Krónika megkeresésére Barabás T. János elemző, a Magyar Külügyi Intézet külső szakértője.
2026. május 06., 18:502026. május 06., 18:50
Mint ismeretes, a kormányból két hete kilépett Szociáldemokrata Párt (PSD) a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) közösen beterjesztett bizalmatlansági indítvány útján buktatta meg az Ilie Bolojan vezette, a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ alkotta koalíciót. Feltettük a kérdést az elemzőnek: miért akart ennyire megszabadulni Bolojantól a PSD, hogy végigvitte a kormánybuktatást, tetézve ezzel az országban uralkodó válságot?
Barabás T. János kifejtette: a szélsőséges AUR és a baloldali PSD parlamenti bizalmatlansági indítványának elfogadása nyomán előállt politikai válság látszólagos oka a kormányzat megszorítási intézkedései (bérstop, adóemelés, infláció), mindez társadalmi elégedetlenséget eredményezett, és a kormány népszerűsége visszaesett. Főleg a szocialisták aggódtak, hogy elveszítik választóikat, ha nem tesznek egy látványos politikai lépést, így pár hete kiléptek a koalícióból – emlékeztetett.
„Az AUR nacionalista alapon támadta Bolojan kormányfőt, akit Brüsszel bábjának, az ország kiárusítójának bélyegzett meg. Felhívnám a figyelmet ez utóbbi vádra, amely minden bizonnyal rokonszenvre talált a szocialistáknál. Tudniillik,
Hidroelectrica, CFR, Romgaz, Nuclearelectrica, Román Lottó, CEC bank” – sorolta.
Mindezek nyomán rákérdeztünk: újjáalakulhat még ezek után a korábbi koalíció, ahogy azt Sorin Grindeanu szeretné? Az elemző rámutatott: Romániában kevésbé a politikai eszmék alakítanak együttműködéseket, nincs olyan ideológiai görcs, mint Magyarországon, így elképzelhető egy megegyezés.

Nem történt meglepetés az Ilie Bolojan vezette, a PSD kilépése óta kisebbségben kormányzó kabinet ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány keddi szavazásán: a parlament két háza 281 támogató szavazattal megszavazta a kormánybuktató indítványt.
„Az új kormány felállása akár hónapokig is eltarthat, mert intenzív titkos tárgyalásokra van szükség a pártok között. Az AUR 35 százalékra emelkedett népszerűsége miatt nem áll érdekében a nyugatos pártoknak az előrehozott választás, de ez utóbbit sem lehet kizárni, ha nem születik kompromisszum. Ennek lényege az lehetne, hogy
Meglátásomban kiszámíthatatlan hatalmi harc kezdődik, még a pártokon belül is, hiszen például az energiaügyekben versengő érdekcsoportok a nagyobb pártokon belül is megjelennek” – világított rá a szakértő.
Arra a kérdésre, hogy előfordulhat, hogy a PNL az Európa-barát oldal ismételt összefogása érdekében feláldozza Bolojant, Barabás T. kijelentette: igen, bár a kedden lezajlott, párton belüli szavazáson az ellenzékbe vonulásról Bolojan csoportja győzött, így ellenzékbe vonulnak, könnyen meglehet, hogy az új EU-barát koalíció létrehozása érdekében a most domináns Bolojan-pártcsoport engedni fog.

Belső vitáktól tarkított vezetőségi ülés után ellenzékbe vonul az európai néppárti tagsággal rendelkező Nemzeti Liberális Párt (PNL), miután a parlament kedden megvonta a bizalmat az Ilie Bolojan pártelnök vezette koalíciós kormánytól.
Felvetésünkre, mi a helyzet az AUR által javasolt „nemzeti egységkormánnyal”, az elemző kifejtette: az AUR nem törekszik koherens üzenetekre, politikai javaslatokra, hanem zűrzavart keltve bontja a nyugatosok egységét.
„George Simion pártelnök pár napja még úgy nyilatkozott, hogy nem fognak kormányt alakítani, mert előrehozott választásokat akarnak. Tehát politikai lépéseik valójában ez utóbbit szolgáljak, a többi az retorika. Szerintem az AUR-ban is bizonytalanság van, mert elmaradtak Trump elnök támogató nyilatkozatai, a vidéki klientúra pénz hiányában egyre kezelhetetlenebb, valamint az alvezérek, Dungaciu, Peiu a hatalom átvételét szeretnék. Az AUR nyilatkozatai taktikaiak, nem elviek” – mutatott rá.
Mint ismeretes, Nicușor Dan államfő kizárta az előrehozott választásokat, ugyanakkor rákérdeztünk: előállhat olyan szituáció, amikor nem lesz más választás?
„Sajnos igen, ha hónapokig nem sikerül megegyezniük. Meglátásom szerint
Utóbbit azért, mert a romániaiak az európai átlag felett tartanak háborútól, nyomortól – a félelem erősítése egy Simion-féle autoriter vezetőnek kedvezne. Nicușor Dan a kulcsszereplője az elkövetkező hónapoknak, nem akar előrehozott választást, és Nyugat-barát kormányt szeretne. Marad Bolojan ügyvivő kormányfőnek, miközben növekednek a gazdasági problémák: a lej gyengül, az adósságok növekednek, a befektetők és az EU-finanszírozás távol maradnak. A gazdasági válság miatt politikai radikalizáció várható, most fog kiderülni, mennyire felelős gondolkodású a politikai réteg” – ecsetelte.
A magyar közösséget képviselő RMDSZ kapcsán az elemző úgy értékelt:
Enek ellensúlyozására fontos lenne egy határozottabb Tisza–RMDSZ közeledés – vélekedett zárásként a szakértő.

Sorin Grindeanu kizártnak tartja, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) az RMDSZ-szel, a nemzeti kisebbségek képviselőházi frakciójával és a függetlenekkel alakítson kormányt.
Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke csütörtökön kijelentette, hogy amennyiben ismét miniszterelnök lesz, végre fogja hajtani a helyi közigazgatás reformját a kis települések összevonása révén.
Több mint 8200 állást hirdetett a magánegészségügy Romániában, az állami rendszer munkaerőhiánnyal küzd továbbra is.
Az amerikai Shield AI cég képviselői megbeszélést folytattak a román belügyminisztérium képviselőivel a mesterséges intelligenciával irányított autonóm drónok kereső-mentő műveletekben való felhasználásáról.
Készültségben vannak a Konstanca megyei hatóságok, miután lakossági bejelentés érkezett egy Costinești-nél talált drónról – tájékoztatott csütörtökön Adrian Picoiu prefektus.
A hadsereg radarrendszere csütörtökön 1 óra 27 perckor drónokat észlelt az ukrán–román folyami határ közelében, az ukrajnai Izmajil térségében. A román légierő két F-16-os vadászgépe felszállt a Borcea 86-os légibázisról – közölte a védelmi minisztérium.
A Duna alacsony vízállása miatt csütörtökön reggel megkezdődött a cernavodai atomerőmű lekapcsolása az országos villamosenergia-hálózatról.
Van elég tartalék az országos villamosenergia-rendszerben a cernavodai atomerőmű 2-es reaktorának leállása után kieső áram pótlására – tájékoztatott szerda este az energiaügyi minisztérium.
Szerdán újraindult az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) korábban kibertámadás miatt leállt e-Terra informatikai rendszere – közölte szerdán a kormány.
A Duna vízszintje Cernavodánál 182 centiméterre csökkent, emiatt csütörtök reggel megkezdik az eljárást az atomerőmű 2-es reaktorának ellenőrzött körülmények közötti leállítására – jelentette be Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter szerdán.
A cernavodai atomerőmű második reaktorát a következő 10 napban nem lehet újraindítani, mivel a hidrológiai előrejelzések a Duna vízhozamának és vízszintjének folyamatos csökkenését jelezik – jelentette ki Romeo Urjan, a létesítmény igazgatója.
szóljon hozzá!