Átveszi a stafétát? Jens Stoltenberg utódja szeretne lenni Klaus Iohannis a NATO főtitkári tisztségében
Fotó: predidency.ro
Klaus Iohannis román elnök nem lenne alkalmas NATO-főtitkárnak – jelentette ki a Krónikának Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet elemzője. A Románia-szakértő szerint Iohannisnak a tisztség megpályázásáról tett bejelentése hatalmi játszma része lehet, amely révén a keleti tagállamok is kaphatnak egy nem túl jelentős „csontot”. Ugyanakkor az sem kizárható, hogy Iohannis és bejelentett ellenfele, Mark Rutte is csupán „műnyúl”, és kettejük összecsapásából egy nevető harmadik kerül ki „kompromisszumos” jelöltként.
2024. március 13., 18:362024. március 13., 18:36
2024. március 13., 19:272024. március 13., 19:27
Klaus Iohannis román elnök alapvetően nem alkalmas a NATO főtitkári tisztségére, bár a leköszönő főtitkár által állított mérce sem túl magas – vélekedett a Krónikának nyilatkozva Pászkán Zsolt elemző. A Magyar Külügyi Intézet nagybányai születésű munkatársát Iohannis keddi nyilatkozatára reagáltattuk, amelyben bejelentette: harcba száll az Észak-atlanti Szerződés Szervezete vezetői tisztségéért. Pászkánt arról kérdeztük: vajon Iohannis előzetes egyeztetés után, több tagállam támogatásával a háta mögött jelentkezett-e be a NATO-főtitkári tisztségre, vagy csak partizánakció, egyáltalán komolyan gondolja-e, hogy elnyerheti a tisztséget, illetve hogy alkalmas-e rá?
„A végével kezdem, mert az egyszerűbb: ha a NATO egy valódi kollektív döntéshozatali egység lenne, akkor a válasz az, hogy nem alkalmas rá.
De Jens Stoltenberg elég mélyre ásta le a mércét ahhoz, hogy ezt akár még Iohannis is megüsse, esetleges megválasztása (értsd: kinevezése) a meglehetősen nagyra pumpált személyes hiúságának táplálásán túlmenően, nem oszt, nem szoroz. Mircea Geoană sem hagyott túl mély nyomokat” – mutatott rá az elemző, a NATO jelenlegi főtitkár-helyettesére utalva.
Több mint két héttel az erről napvilágot látott sajtóinformációkat követően Klaus Iohannis államfő megerősítette, hogy megpályázza az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) főtitkári tisztségét.
Pászkán Zsolt felhívta a figyelmet: az érdekesebb az, hogy a „jelentéktelenségbe visszazuhanástól való rettegésen” kívül milyen más erőhatások állhatnak e Iohannisra egyáltalán nem jellemző lépés mögött. „Vajon a személyes nagyravágyás volt-e olyan erős, hogy legyőzze Iohannis »nagyokkal« szembeni megfelelési kényszerét, szolgalelkűségét, és alapvető politikai gyávaságát, vagy az Egyesült Államok valamilyen – egyelőre homályos célú – játékában vállalt szerepet, egyfajta műnyúlként egy ismeretlen, csak sejthető összetételű agárversenyben? Az előbbi ellen szól, hogy eddig semmilyen jelét sem adta annak, miszerint lenne benne kellő politikai bátorság szembeszállni, nemcsak az Egyesült Államokkal, de nála kisebb jelentőségű szereplőkkel sem. Márpedig ha nem is hivatalosan, de az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország politikai körei azt engedték – cáfolat nélkül – kiszivárogni, hogy a holland Mark Ruttét támogatják.
Rámutatott: ha nem volt egyeztetés erről a lépésről a kisebb-nagyobb „nagyokkal”, akkor
„És mivel Iohannis elindítását a tisztségért a »Kelet« egyfajta ellenállásának állítják be a »Nyugattal« szemben, így pont akkor erősödne egy Kelet és Nyugat közötti szembenállás, amikor ez a katonai szövetség éppen katonai téren áll vesztésre egy katonai konfliktusban (Igen, tudom, hogy a NATO hivatalosan nem része az orosz–ukrán háborúnak; persze-persze!).
Ez azt jelentené, hogy maga Mark Rutte is csak egy »műnyúl« egy műversenyben, ami szintén nem áll távol a Magyarország térdre kényszerítéséről fantáziálgató holland politikus jellemétől” – hívta fel a figyelmet az elemző.
Pászkán Zsolt hozzátette: végül
„Az ok az lehet, hogy végül »kompromisszumos« megoldásként legyen elutasíthatatlan úgy a »Kelet«, mint a »Nyugat” számára, az Egyesült Államok pedig majd valamilyen EU-s tisztséggel (minő irónia!) fogja »jutalmazni« a két »műnyulat«. A következő napokban, hetekben – valószínűleg – tisztábban fogunk látni” – mutatott rá Pászkán Zsolt a Krónikának.
Kathleen Kavalec amerikai nagykövet szerdán úgy ntilatkozott: az Amerikai Egyesült Államok nagyra becsüli Klaus Iohannist. A diplomatát Suceava megyében tett látogatása reagáltatták újságírók az államfő előző napi bejelentésére, miszerint megpályázza a NATO főtitkári tisztségét. „Románia az USA kulcsfontosságú partnere a NATO-ban, a GDP 2,5 százalékát fordítja védelemre. Románia kulcsfontosságú szövetséges és partner ebben a határainkon zajló szörnyű háborúban, és a legnagyobb tisztelettel viseltetünk Iohannis elnök úr iránt” – válaszolta Kathleen Kavalec.
Traian Băsescu volt román elnök szerint Klaus Iohannis államfőnek a NATO-jelöltséghez a teljes külügyminisztériumot és a végrehajtó csapatot maga mögött kell tudnia, és
Arra a kérdésre, hogyan látja Klaus Iohannis bejelentését, és hogy szerinte a NATO-partnerekkel való konzultáció nélkül tette-e, Traian Băsescu azt mondta: „Ez az a része a nagy kockázatnak, amit ebben a nyilatkozatban látok. Ha ez egy már megkötött megállapodás lett volna, hogy lemondanak Rutte-ról, akkor ezt az amerikaiaknak kellett volna bejelenteniük. A NATO-n belül a jelölés egy politikai aktus, amelyért az Egyesült Államok, de a másik két atomhatalom, Franciaország és az Egyesült Királyság is felelős” – mondta Băsescu a DIGI24-nek.
– fogalmazott a volt elnök.
Tízpontos tervet vázolt fel Klaus Iohannis román államfő a NATO jövőjével kapcsolatosan, miután kedden hivatalosan is bejelentette, hogy harcba száll a katonai szövetség főtitkári tisztségéért.
Az esélyek kapcsán Băsescu a fő kihívót, Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnököt említette. „Sok mindent kellene tudnom a szövetségesektől ahhoz, hogy értékelni tudjam az esélyeket. Azt mondanám, hogy ha Iohannis jelölése megkérdőjelezi Rutte jelenlétét a NATO-főtitkárság élén, az rendben van. Rutte egy olyan ember, aki megveti Romániát, és nem szabad elfogadnunk a jelenlétét semmilyen NATO- vagy EU-pozícióban. Eleget ártott Romániának” – szögezte le az exállamfő. Traian Băsescu hangsúlyozta, kemény munkára van szükség ahhoz, hogy az államfő a szövetségesek szintjén kampányolhasson.
A posztot csak komoly tárgyalásokkal lehet megkapni, ahol a külügyminisztérium tartja kézben a stratégia megvalósítását, az összes nagykövettel, az összes főosztályával. Bonyolult dolog ilyen pozíciókat megszerezni” – mondta Băsescu.
A volt elnök továbbá rámutatott, hogy külső reakcióknak is születniük kell. „Az állam- és kormányfők részéről feltétlenül kellett volna reakcióknak érkezniük. Nem szabad hallgatniuk, különösen akkor nem, ha sokan szimpatizálnak Ruttéval” – tette hozzá.
Cristian Pîrvulescu szerint ugyanakkor az államfőnek „nagyon jó” esélyei vannak a NATO-főtitkári posztért folytatott versenyben. A politikai elemző az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva
Szerinte nem véletlen, hogy a román államfő a montenegrói elnökkel tartott találkozója után jelentette be a szándékát a NATO-főtitkári tisztség megpályázására. Ez azt jelezheti, hogy maga mögött tudja egy közép- és kelet-európai államokból álló koalíció támogatását – magyarázta. Pîrvulescu emlékeztetett arra, hogy Magyarország határozottan ellenzi az eddig legesélyesebbnek tartott Mark Rutte holland kormányfő NATO-főtitkárrá választását, és a balti államok, illetve Lengyelország is egy kelet-európai vezetőt látna szívesebben a katonai szövetség élén.
– jelentette ki a politikai elemző. Pîrvulescu úgy vélekedett, hogy a kelet-európai országok támogatni fogják Romániát ebben a versenyben, mindenekelőtt a balti államok, Lengyelország és várhatóan Magyarország is.
Megjegyezte: Mark Rutte ellen szólhat az is, hogy Hollandiában – szerinte – „szélsőséges” erők nyerték meg a választásokat. Az elemző úgy véli, a NATO-főtitkári posztról szóló alkudozások már elkezdődtek a tagállamok között. Szerinte a nyugati országok és a NATO érdeke egységet mutatni. „Tehát gyorsan túl kell lépniük a vitákon, és egy keleti jelölt nagyon erős, mert a Kelet most ki van téve az orosz támadásoknak” – magyarázta Pîrvulescu.
Kelemen Hunor: nem számít meglepetésnek az államfő bejelentése; feltűnhet egy harmadik jelölt is
Nem számít meglepetésnek Klaus Iohannis államfő bejelentése, miszerint megpályázza a NATO főtitkári tisztségét – jelentette ki Kelemen Hunor kedden este. Szerinte nem zárható ki, hogy bejelentkezik egy harmadik főtitkárjelölt is. Az RMDSZ elnöke a TVR Infónak nyilatkozott erről. Szerinte várható volt, hogy Iohannis előbb-utóbb elmondja az embereknek, milyen tervei vannak az államfői megbízatásának lejárta utáni időszakra. „Gondolom, senki számára nem volt meglepetés a bejelentése” – fogalmazott. Hozzátette, az elkövetkezőkben tárgyalások várhatók, tekintve, hogy Mark Rutte holland miniszterelnök és Klaus Iohannis személyében van „két erős jelölt” a NATO-főtitkári posztra. „Három-négy ország már bejelentette, hogy támogatja Mark Ruttét (..,). Lássuk, kik lesznek Klaus Iohannis támogatói, de mivel a főtitkár megválasztásához konszenzusra van szükség, tárgyalások várhatók” – magyarázta. Emlékeztetett, Törökország, Bulgária és Magyarország bejelentette, nem támogatja Mark Ruttét abban, hogy a NATO következő főtitkára legyen.
Kelemen Hunor szerint két erős jelölt esetén az is előfordulhat, hogy feltűnik egy harmadik, és a „meglepetésjelölt” körül alakul ki konszenzus. Az RMDSZ elnöke beszélt arról is, hogy a NATO leendő vezetőjének rátermett, kiegyensúlyozott személynek kell lennie, aki tud tárgyalni, jól kommunikál, az eltérő nézeteket valló emberek között is képes konszenzust teremteni. „Klaus Iohannis rendelkezik ezekkel az adottságokkal, az más kérdés, hogy olykor jobbra jelzett és balra ment. De szerepe volt bizonyos koalíciók létrehozásában és vetett véget koalícióknak” – fogalmazott a szövetségi elnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az RMDSZ továbbra is a kormánycsapat tagja marad – jelentette ki Kelemen Hunor szövetségi elnök az Ilie Bolojan miniszterelnökkel folytatott szerdai egyeztetést követően.
A betegszabadság első napját kifizetik a krónikus betegeknek, az országos egészségügyi programokban nyilvántartott pácienseknek, a nappali kórházi ellátásban részesülőknek, illetve orvosi és sebészeti sürgősségi esetekben is – közölte Alexandru Rogobete.
A kormánykoalíció pártjai közül a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöksége szerdán egybehangzó értesülések szerint úgy döntött, hogy kilép a liberális párti (PNL) Ilie Bolojan vezette négypárti koalí
A romániai Szociáldemokrata Párt (PSD) sajnálatos módon eltávolodott európai elkötelezettségétől, és már azokat az intézkedéseket is ellenzi, amelyeket a kormánykoalícióban korábban támogatott – írta szerdán a Facebook-oldalán Manfred Weber.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) minden egyszerű indítványra és minden, a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványra igennel szavaz.
Duplájára nő a medvepopuláció kilövési kvótája, és megelőzési céllal évente 859 egyedet lehet kilőni – az erről szóló törvénytervezetet döntéshozó testületként fogadta el szerdán a román képviselőház – tájékoztatott az RMDSZ sajtóirodája.
Ilie Bolojan kormányfő, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke a Nicușor Dan államfővel folytatott szerdai konzultációk után kijelentette, tájékoztatta az elnököt, hogy vállalja a miniszterelnöki megbízatása folytatását.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulhat, ha nem sikerül közelíteni az álláspontokat – jelentette ki a párt elnöke, Sorin Grindeanu a Nicușor Dan államfővel folytatott szerdai konzultációk után.
A politikai válság közepette a kormány továbbra is működőképes maradhat, akár a Szociáldemokrata Párt (PSD) nélküli felállásban is – vélekedett Ilie Bolojan miniszterelnök.
Megjósolhatatlannak tartja a Bukarestben kirobbant koalíciós válság végkifejletét Kelemen Hunor, aki mégis úgy látja: vagy kisebbségi kormányként, a szociáldemokraták nélkül folytatja a Bolojan-kabinet, vagy bizalmatlansági indítvány útján megbukik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!