
Traian Băsescu volt államfő együttműködött a kommunista politikai rendőrséggel a bukaresti táblabíróság pénteken kihirdetett, alapfokú ítélete szerint. Az egykori elnök fellebbezni készül az ítélet ellen.
2019. szeptember 20., 15:102019. szeptember 20., 15:10
2019. szeptember 22., 13:352019. szeptember 22., 13:35
Az államelnöki tisztséget két mandátumon keresztül, 2004 és 2014 között betöltő jobboldali politikus esetében a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) beadványa nyomán járt el az ítélőtábla. Az átvilágítóbizottság néhány hónappal ezelőtt jelentette be, hogy olyan dokumentumokat adott át a bíróságnak, amelyek alátámasztják, miszerint Traian Băsescu még a konstancai tengerészeti egyetem hallgatójaként, 1972-ben jelentett kollégáiról a román kommunista diktatúra elnyomó gépezete egy összekötő tisztjének. Az exállamfő Petrov álnéven jelentett.
A CNSAS által a sajtó rendelkezésére bocsátott dokumentumokból kiderül, hogy a Securitate kijelölt egy alezredesi rangban levő összekötő tisztet, akinek Băsescu két darab, kézzel írt jelentést adott át. Az iratok szerint a volt elnök jelentései nyomán egyik kollégáját – a kommunista titkosrendőrség javaslatára – nem nevezték ki olyan hajóra, amely elhagyta az ország felségvizeit.
Traian Băsescu mindvégig azt hangoztatta, hogy nem írt alá beszervezési nyilatkozatot, nem volt besúgó, nem működött együtt a Securitatéval. A legutóbbi, szeptember 5-ei bírósági tárgyaláson a volt államfő elmondta, homlokegyenest ellentétes az álláspontja az átvilágítóbizottságéval, ugyanakkor közölte: majd „egy harmadik fél”, a bíró igazságot szolgáltat. Băsescu közölte azt is: annak idején nem tudta, hogy a katonai elhárítás tulajdonképen a Securitatét jelenti.
A volt elnök az alapfokú ítélet kihirdetése után a Digi24 hírtelevíziónak pénteken úgy nyilatkozott: fenntartja álláspontját, miszerint nem működött együtt, és fellebbezni fog a verdikt ellen a bukaresti legfelsőbb bíróságon. Úgy vélte, szerinte nem tekinthető együttműködésnek az, amit ő tett. „Nem hiszem, hogy a Securitatéval való együttműködésnek nevezhető az, amit én tettem, főként, hogy a tengerészeti intézet dokumentumairól van szó, és a velünk foglalkozó intézet a katonai kémelhárítás volt, amelyről, bevallom, 21 évesen fogalmam sem volt, hogy a Securitate része” – jelentette ki a volt elnök.
Egyébként az átvilágítóbizottság munkatársai a hálózati dossziét nem találták meg, csupán a borítókat, illetve mikrofilmek kerültek elő. Nincs meg az aláírt nyilatkozat sem arról, hogy Băsescu vállalta a besúgást, ugyanakkor a borítón olvasható a dosszié száma, valamint az érintett valódi és álneve. Mindazonáltal más, a kommunista titkosrendőrség által megfigyelt személyek megfigyelési dossziéjában két, vélhetően Băsescutól származó jelentést is találtak. Traian Băsescu esetében azért is érdekes a besúgói múltja megerősítése, mivel mandátumai idején elítélte a román kommunista rendszert, támogatta az átvilágítási folyamatot, valamint a kommunista titkosszolgálat dossziéinak átadását az átvilágítótestület részére. A volt elnök mindezek fényében pénteken ironikusnak is nevezte besúgóvá nyilvánítását.
A hatályos törvény értelmében a CNSAS nem állapíthatja meg valakiről, hogy együttműködött a Szekuritátéval, hiába talál egyértelmű bizonyítékokat. Ehelyett bírósághoz kell fordulnia, a CNSAS által feltárt adatok alapján ez mondhatja ki, hogy az illető a kommunista titkosrendőrség besúgója volt.
A Ro-Alert üzenetek a jövőben a veszély súlyosságától függően eltérő hangjelzéssel érkeznek majd – jelentette be a Katasztrófavédelmi Főosztály (DSU) vezetője, Raed Arafat.
Románia a NATO keleti szárnyának kulcsállama, ezért az amerikai katonai jelenlét hosszú távon is biztosított. James Carafano amerikai biztonságpolitikai szakértő szerint Bukarest stratégiai jelentőségét földrajzi helyzete, védelmi képességei adják
Fizikai támadás érte a borsai városi kórház ügyeletes orvosát, miközben egy kórházban kezelt pácienst próbált újraéleszteni – tájékoztatott az Agerpres hírügynökség a Máramaros Megyei Rendőr-főkapitányság (IPJ) szóvivőjének közlésére hivatkozva.
Téliesre fordult újra az időjárás Románia déli és keleti részén: 16 megyében és Bukarestben órák óta havazik és fúj a szél, a hatóságok pedig több helyen lezárták az utakat, korlátozásokat vezettek be, illetve beavatkozásokra kényszerültek.
Ellenőrzéseket jelentett be Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter azoknak az orvosoknak a kiszűrésére, akik kórházi munkaidőben a magánszektorban dolgoznak.
Közös beadvánnyal fordultak Nicușor Danhoz az ország 16 ítélőtáblájának elnökei, arra kérve az államfőt, hogy küldje vissza a parlamentnek újbóli megfontolásra a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet.
Több választási lehetőségük lesz a betegeknek, ha megtörik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNSAS) monopóliuma – jelentette ki Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) szerint „példátlan” nehézségekkel küzd a román igazságszolgáltatási rendszer a bírák, bírósági jegyzők és bírói asszisztensek hiánya miatt.
Az ország 16 megyéjét és Bukarestet érintő sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki pénteken a szeles, csapadékos időjárás miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Közleményben ment neki pénteken a Szociáldemokrata Párt (PSD) egyszerre két koalíciós partnerének – a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) és a Mentsétek meg Románát Szövetségnek (USR) is.
szóljon hozzá!