
Gesztus. Emil Boc kolozsvári polgármester a román szempontok mellett a magyar közösség aggodalmait is figyelembe vevő átszervezést javasol
Fotó: Székelyhon
Olyan, átfogó közigazgatási átszervezésre van szükség Romániában, amely egyúttal a magyar közösség igényeit is figyelembe veszi – jelentette ki Emil Boc kolozsvári polgármester.
2026. november 17., 10:562026. november 17., 10:56
A nemzeti liberális párti (PNL) román politikus, aki egyben a Megyei Jogú Városok Szövetségének ügyvezető elnöke, hétfőn a Digi 24-nek nyilatkozott a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) által tervezett, számos vitát, a magyar közösség részéről pedig heves bírálatokat kiváltó átalakítás kapcsán.
Boc elmondta: a jelenleg tárgyaltnál átfogóbb közigazgatási reformot szeretne, és úgy véli, hogy
Leszögezte: feltétel nélkül támogatja Románia új közigazgatási reformját, mivel a jelenlegi területi felosztás elavult, és az ország továbbra is közel hat évtizeddel ezelőtt létrehozott struktúrák szerint működik.

A székelyföldi megyéket felszámoló újabb közigazgatási elképzelés borzolja a kedélyeket. Ninel Peia szenátor kilenc megyére osztaná az országot, történelmi személyiségekről elnevezett közigazgatási egységekkel. Ezt keményen bírálja Antal Árpád.
Boc emlékeztetett arra, hogy 2011-ben, amikor miniszterelnök volt, Traian Băsescuval közösen felvetett egy közigazgatási-területi átszervezési tervezetet, amely a megyék számának 41-ről 8-ra csökkentését irányozta elő.
Elmondása szerint
„Nyolc nagy régió, plusz Hargita és Kovászna, hogy a magyar kisebbség helyzetét is rendezni tudjuk” – mutatott rá a liberális párti politikus.
Akinek a javaslata csupán a magyar közösség egy részének aggodalmait oszlathatja el, hiszen nem csupán a Székelyföldön élnek jelentős számban magyarok.
Ráadásul az is kérdéses, hogyan tudna működni két kis, jelenlegi megye nagyságú régió a nagymegyék mellett.

Csak hátráltatná a közigazgatási reform folyamatát, ha az emberek helyi népszavazásokon nyilváníthatnának véleményt a tervezett település-összevonásokról – jelentette ki Dragoș Benea, a PSD közigazgatási reformért felelős munkacsoportjának vezetője.
A megyék számának 15-re történő csökkentésére vonatkozó jelenlegi javaslatok kapcsán Boc kijelentette, hogy ő inkább azt a nyolc fejlesztési régióból álló modellt részesíti előnyben, amelyet már az uniós források igénybevételénél is alkalmaznak.
„15 helyett 8 plusz kettő, hogy az a tényező is meglegyen amely tükrözi a magyar népességet. Tehát ez egy kemény reformot jelentene. Meglátjuk, meddig bírja a szekér” – hangoztatta a kolozsvári polgármester.
Boc szerint Románia már nem engedheti meg magának, hogy tovább halogassa a közigazgatási átszervezést, és Lengyelország példáját hozta fel.
Boc pénzügyi ösztönzőket is javasolt azoknak a településeknek, amelyek hajlandók lennének egyesülni a megyeszékhelyekkel.

Egyetért Dominic Fritz, az USR elnöke a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) javaslatával, miszerint a közigazgatási reform során nem csupán a kis települések számát kell összevonások révén csökkenteni, hanem a megyékét is.
Mint arról beszámoltunk, a néhány hete kormányra került PSD arra hivatkozva, hogy a kis települések képtelenek fenntartani magukat, és csak pénzt emésztenek fel, összevonást javasol.
Először csak az 1500 fős lakosság alatti településeket említették, de a hét elején ez a szám már felkúszott 3000 főre, emellett a 10 000 fő alatti lakosságú városokat visszaminősítenék községekké.
Dragoș Benea, a párt alelnöke, aki a reform kidolgozásával megbízott munkacsoportot vezeti, emellett arról is beszélt, hogy a megyerendszert is meg kell változtatni, szintén összevonások révén.
Terjedni is kezdett egy térkép, amely a táblabíróságok mintájára vonná össze a megyéket, és amely a magyar közösség számára hátrányos felosztást tartalmaz.
Hargita megyét Marosba olvasztaná be, Kovásznát Brassóba, Szatmárt Biharba, míg Aradot Temesbe.
A magyar szervezet népszavazásokat követel, amelyeken a helyi lakosok dönthetnének a településük sorsáról.

Drasztikus lépéssel fenyeget a Máramaros megyei Kapnikbánya polgármestere arra az esetre, ha a nemrég kormányra került Szociáldemokrata Párt (PSD) által javasolt közigazgatási reform során összeolvasztanák a megyét a szomszédos megyékkel.
Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője figyelmeztetett, hogy a párt megszavazhat egy bizalmatlansági indítványt a Luca Niculescu vezette kormány ellen, ha a kormány a parlamentben felelősséget vállal e tervezetért.
Sorin Grindeanu, a PSD elnöke ugyanakkor hétfőn a pártvezetés ülésén közölte, hogy
„Jöjjenek, és nyújtsanak be bizalmatlansági indítványt. Megtiszteltetés lenne, ha a kormány azért bukna meg, mert egyesek nem akarták támogatni Románia történelmének legfontosabb reformját” – mondta Grindeanu.

Nem csupán a kis települések összevonását tervezi a Szociáldemokrata Párt (PSD) a bejelentett reform során: a megyerendszert is át kívánja szabni.
A PSD közigazgatási reformjának koordinátora, Dragoş Benea európai parlamenti képviselő is bírálta „az RMDSZ hirtelen álláspontváltásait ebben a kérdésben”.
– mondta Benea az ülésen.
Benea egyébként hétfőn azt is kijelentette, hogy ellenzi a népszavazásokat a települések összevonása kapcsán.

Immár nem csupán az 1500, de a 3000 fősnél kevesebb lakosú települések összevonása is napirenden van – derült ki hétfőn.
A PSD ülésén elhangzottakra Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője reagált.
„Már többször is elmondtam, hogy nem támaszkodhatunk kizárólag a lakosságszámra vonatkozó szabályra, és elég frusztráló volt látni, hogyan alakult ki ez a megközelítés. Először az 1 500 lakos alatti községekről volt szó, aztán 3 000-re, majd 5 000-re emelték a határt, és elkezdtek a 10 000 lakos alatti városokról is beszélni, végül pedig a megyékig jutottunk el. Számomra ez rendkívül komolytalan megközelítésnek tűnt. Először is: nem tudom, mire utaltak, amikor Grindeanu úr azt mondta, hogy nem lehet szó arról, hogy egyesek különlegesek legyenek. Nem akarunk különlegesek lenni, nem erről beszélünk.
Tehát ezt kértük. Nemzetközi szerződésekről beszéltünk. Nem kértünk semmiféle előnyt, sem úgynevezett pozitív diszkriminációt, sem mást” – nyilatkozta az RMDSZ képviselője a Digi24-nek.

Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.

A tűzoltóság, a kórház és az iskolák fenntartását is veszélyeztetheti a városi rang elvesztése a székelyföldi Szentegyházán, míg a szatmári Sárközön a fejlesztési források csökkenésétől és a magyar közösség érdekképviseletének gyengülésétől tartanak.
A román szenátus hétfőn két törvénytervezetet fogadott el, amelyek értelmében legalább 50 ezer eurós erkölcsi kártérítés járna azoknak, akik vadállatok – köztük medvék – támadásában megsérülnek, illetve az elhunyt áldozatok hozzátartozóinak.
A brassói teherautógyár példáján keresztül mutatta be a Securitate Irattárát Átvilágító Országos Tanács (CNSAS), mennyire kilátástalan volt az 1989 előtti nacionálkommunista korszak gazdasága.
A bírák és ügyészek mellett még számos közalkalmazotti kategória perelte be az államot az elmaradt béremelések miatt, így előfordulhat, hogy az igazságszolgáltatás képviselőinek járó több mint ötmilliárd lej mellett még nagyobb összeget kell kifizetni.
Csak hátráltatná a közigazgatási reform folyamatát, ha az emberek helyi népszavazásokon nyilváníthatnának véleményt a tervezett település-összevonásokról – jelentette ki Dragoș Benea, a PSD közigazgatási reformért felelős munkacsoportjának vezetője.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) támogatottsága csökkenőben, a Szociáldemokrata Párté (PSD) viszont nő – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Ha valóban léteznének külföldi beavatkozásra vonatkozó információk a 2024-es elnökválasztás érvénytelenítéséről, azt a hírszerzés már rég nyilvánosságra hozta volna – jelentette ki Traian Băsescu.
Két kereskedelmi hajót is dróntalálat ért szombat este a Fekete-tengeren, a Duna torkolatának közelében. Mindkét hajón tűz ütött ki, a legénységnek azonban sikerült megfékeznie a lángokat, személyi sérülés nem történt.
Románia számára kedvező, végleges döntés született pénteken a verespataki aranybánya ügyében indított nemzetközi választottbírósági eljárásban.
Romániának kevesebbe kerülne egy itt állomásozó amerikai katona, mint Lengyelországnak – vélekedett Radu Oprea védelmi miniszter.
Megkövette Nicuşor Dan államfőt Ovidiu Vanghele oknyomozó újságíró, akit az elnök kitiltott az államfői hivatalból, mivel minősíthetetlen hangnemben írt róla közösségi oldalán közzé tett bejegyzéseiben.
szóljon hozzá!