
Kolozsvári életkép a Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválról: kívülről úgy látszik, mintha mi sem történt volna
Fotó: Tiff.ro
A koronavírus-járvány negyedik hullámának kezdetén, európai- és világviszonylatban is Romániában áll a legmagasabban az úgynevezett normalitásindex, amely azt mutatja, milyen mértékben tért vissza az élet a járvány előtti megszokott kerékvágásba – írta kedden az Adevărul hírportál, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) egy kutatócsoportjának felmérését ismertetve.
2021. augusztus 03., 16:172021. augusztus 03., 16:17
A BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézetének kutatói tavaly április óta vizsgálják a koronavírus-járvány romániai gazdasági hatásait, a naponta frissített adatokat és előrejelzéseket interaktív infografikák segítségével jelenítik meg az econ.ubbcluj.ro/coronavirus honlapon.
A kutatócsoport a brit The Economist gazdasági, politikai, üzleti hetilap által kidolgozott normalitásindex alapján hasonlította össze, hány százalékban tért vissza az élet a járvány előtti állapotokhoz. Az MTI emlékeztet,
a tömegközlekedés kihasználtságát, a forgalom mértékét, a repülőjáratok sűrűségét, a lakáson kívül töltött időt, a mozik bevételeit, a sportesemények látogatottságát, a kiskereskedelem forgalmát és az irodahelyiségek foglaltságát, valamennyit a 2019-es adatokhoz viszonyítva.
A július 24-i adatok alapján az Európai Unió szintjén Romániában a legmagasabb, 85,4 százalékos a normalitásindex, míg második helyen Ausztria áll 80,6, Magyarország pedig a harmadik helyen 79,9 százalékkal.
Fotó: econ.ubbcluj.ro
de a Covid-19 Romanian Economic Impact Monitor című kutatási projekt honlapján közölt térképen látszik, hogy feldolgozható adatok híján számos ország – Afrika szinte teljes egésze, a Közel-Kelet és Európa EU-n kívüli térségének jelentős része – kimaradt a felmérésből.
Jelenleg a Távol-Keleten vannak érvényben a legszigorúbb megszorítások: Malajziában 27,9, Vietnamban 37,2, Indonéziában pedig 43 százalékban tért vissza az élet a világjárvány előtti állapotokhoz.
Spanyolországban 67, Franciaországban 72,7, Nagy Britanniában 65,8 százalékos a normalitásindex.
A mutató összetevőinek időbeni változásait kommentálva az Adevărul rámutatott: még a rendkívüli állapot sem tudta bezárni a románokat, hiszen a lakáson kívül töltött idő a zárlat idején is meghaladta a járvány előtti szint 80 százalékát, jelenleg pedig 7 százalékkal magasabb is, mint 2019-ben.
A lap szerint a kutatás adatai egyértelműen cáfolják az oltásellenesek és koronaszkeptikusok azon állítását, hogy Romániában „egészségügyi diktatúra” lenne. A lap által megszólaltatott Octavian Jurma biostatisztikus szerint inkább az a gond, hogy a lazítást nemzeti célkitűzéssé emelő kormánypolitika kifogta a szelet az oltáskampány vitorlájából, így Romániában az átoltottság a 30 százalékot sem éri el a negyedik hullám küszöbén.
Korábbi cikkünkből kiderül: kétélű fegyver az a tény, hogy a koronavírus-világjárvány terjedésének megfékezése érdekében bevezetett korlátozások lazítása nyomán a lakosság épp ennyire „ellazult”, hogy európai uniós összevetésben Románia tért vissza a legnagyobb mértékben a pandémia előtti „normalitáshoz” – hívta fel a figyelmet dr. Szász Levente közgazdász. Az ország gazdasága számára jó hír, hisz gyors lesz a fellendülés, ám az alacsony átoltottság miatt az emberek egészségére veszélyes lehet ez a nagy lazaság.

Kétélű fegyvernek minősül, hogy a koronavírus-világjárvány terjedésének megfékezése érdekében bevezetett korlátozások lazítása nyomán a lakosság épp annyira „ellazult”, hogy Románia tért vissza a legnagyobb mértékben a pandémia előtti „normalitáshoz”.
Románia kérésére a Mihail Kogălniceanu légitámaszpontra vezényelték a francia haditengerészet egyik tengeri felderítő repülőgépét, hogy felderítési és megfigyelési feladatokat lásson el a Fekete-tengeren.
Romániának szüksége van közigazgatási reformra, de azt alaposan át kell gondolni és elő kell készíteni – jelentette ki szerdán Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, aki a parlamentben faggattak az újságírók a témában.
Tagadja az orosz nagykövetség, hogy Moszkvának köze lenne a brassói Carfil fegyvergyárban kirobbant tűzvészhez, amely a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) szerint orosz szabotázsakció következménye.
Érzelmi bántalmazásnak nevezte a román belügyminisztérium (MAI) azt a halloween közeledtével terjedő TikTok-trendet, amelyben szülők rémisztik meg gyerekeiket a nézettségért.
Románia a nagy fontosságú célországok körébe került a Kreml számára – jelentette ki a Krónikának Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa a brassói Carfil fegyvergyár elleni szabotázsakció kapcsán.
Jogerősen szabadságvesztésre ítélt kedden a bukaresti ítélőtábla nyolc rendőrt, amiért a koronavírus-járvány idején jogellenesen fogva tartottak és bántalmaztak két fiatalembert.
Elítélte kedden Nicușor Dan román államfő a brassói Carfil fegyvergyár elleni támadást, amely a román hírszerzés szerint orosz szabotázsakció volt.
Durva kirohanást intézett Dan Tanasă, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselője a parlamentben a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a külföldi munkavállalók ellen a parlamentben.
Drasztikus lépést készít elő Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter az állami kórházakban dolgozó orvosok ellen, akik munkaidőben a magánrendelőjükben tevékenykednek.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) nélkül nem buktatható meg a Luca Niculescu vezette, független szakértőkből és szociáldemokrata párti (PSD) miniszterekből álló kormány – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
szóljon hozzá!