
Kolozsvári életkép a Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválról: kívülről úgy látszik, mintha mi sem történt volna
Fotó: Tiff.ro
A koronavírus-járvány negyedik hullámának kezdetén, európai- és világviszonylatban is Romániában áll a legmagasabban az úgynevezett normalitásindex, amely azt mutatja, milyen mértékben tért vissza az élet a járvány előtti megszokott kerékvágásba – írta kedden az Adevărul hírportál, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) egy kutatócsoportjának felmérését ismertetve.
2021. augusztus 03., 16:172021. augusztus 03., 16:17
A BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézetének kutatói tavaly április óta vizsgálják a koronavírus-járvány romániai gazdasági hatásait, a naponta frissített adatokat és előrejelzéseket interaktív infografikák segítségével jelenítik meg az econ.ubbcluj.ro/coronavirus honlapon.
A kutatócsoport a brit The Economist gazdasági, politikai, üzleti hetilap által kidolgozott normalitásindex alapján hasonlította össze, hány százalékban tért vissza az élet a járvány előtti állapotokhoz. Az MTI emlékeztet,
a tömegközlekedés kihasználtságát, a forgalom mértékét, a repülőjáratok sűrűségét, a lakáson kívül töltött időt, a mozik bevételeit, a sportesemények látogatottságát, a kiskereskedelem forgalmát és az irodahelyiségek foglaltságát, valamennyit a 2019-es adatokhoz viszonyítva.
A július 24-i adatok alapján az Európai Unió szintjén Romániában a legmagasabb, 85,4 százalékos a normalitásindex, míg második helyen Ausztria áll 80,6, Magyarország pedig a harmadik helyen 79,9 százalékkal.
Fotó: econ.ubbcluj.ro
de a Covid-19 Romanian Economic Impact Monitor című kutatási projekt honlapján közölt térképen látszik, hogy feldolgozható adatok híján számos ország – Afrika szinte teljes egésze, a Közel-Kelet és Európa EU-n kívüli térségének jelentős része – kimaradt a felmérésből.
Jelenleg a Távol-Keleten vannak érvényben a legszigorúbb megszorítások: Malajziában 27,9, Vietnamban 37,2, Indonéziában pedig 43 százalékban tért vissza az élet a világjárvány előtti állapotokhoz.
Spanyolországban 67, Franciaországban 72,7, Nagy Britanniában 65,8 százalékos a normalitásindex.
A mutató összetevőinek időbeni változásait kommentálva az Adevărul rámutatott: még a rendkívüli állapot sem tudta bezárni a románokat, hiszen a lakáson kívül töltött idő a zárlat idején is meghaladta a járvány előtti szint 80 százalékát, jelenleg pedig 7 százalékkal magasabb is, mint 2019-ben.
A lap szerint a kutatás adatai egyértelműen cáfolják az oltásellenesek és koronaszkeptikusok azon állítását, hogy Romániában „egészségügyi diktatúra” lenne. A lap által megszólaltatott Octavian Jurma biostatisztikus szerint inkább az a gond, hogy a lazítást nemzeti célkitűzéssé emelő kormánypolitika kifogta a szelet az oltáskampány vitorlájából, így Romániában az átoltottság a 30 százalékot sem éri el a negyedik hullám küszöbén.
Korábbi cikkünkből kiderül: kétélű fegyver az a tény, hogy a koronavírus-világjárvány terjedésének megfékezése érdekében bevezetett korlátozások lazítása nyomán a lakosság épp ennyire „ellazult”, hogy európai uniós összevetésben Románia tért vissza a legnagyobb mértékben a pandémia előtti „normalitáshoz” – hívta fel a figyelmet dr. Szász Levente közgazdász. Az ország gazdasága számára jó hír, hisz gyors lesz a fellendülés, ám az alacsony átoltottság miatt az emberek egészségére veszélyes lehet ez a nagy lazaság.

Kétélű fegyvernek minősül, hogy a koronavírus-világjárvány terjedésének megfékezése érdekében bevezetett korlátozások lazítása nyomán a lakosság épp annyira „ellazult”, hogy Románia tért vissza a legnagyobb mértékben a pandémia előtti „normalitáshoz”.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetősége vasárnap megszavazta, hogy belép az Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök kormányába – nyilatkozták politikai források a Hotnews.ro portálnak.
Az Adrian Veștea kijelölt miniszterelnököt támogató liberális politikusok megtámadják a bíróságon a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vasárnapi kongresszusán elfogadott határozatokat az Agerpres által idézett politikai források szerint.
Az előzetes várakozással ellentétben nem zárta ki a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vasárnapi rendkívüli kongresszusán a pártból Adrian Veştea kijelölt miniszterelnököt, a párt eddigi első alelnökét.
A Polymarket előrejelzési platformon Alexandru Nazare ügyvivő pénzügyminisztert tartják a legesélyesebbnek arra, hogy Románia következő miniszterelnöke legyen, a tárcavezető így megelőzi Adrian Veștea kijelölt miniszterelnököt.
Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes és Dragoș Pîslaru ügyvivő európai forrásokért felelős miniszter belépett a Nemzeti Liberális Pártba (PNL) – közölte több sajtóorgánum pártbeli források alapján.
Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök szombaton a Facebook-oldalán közölte, hogy találkozott Luca Niculescuval, Románia OECD-csatlakozási folyamatának koordinátorával, akit külügyminiszternek javasol a kormányában.
Mégsem száll harcba Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök Ilie Bolojan pártelnök, ügyvivő miniszterelnök ellen a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöki posztjáért a vasárnapi rendkívüli kongresszuson.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) országos vezetősége pénteken egyhangú szavazással úgy döntött, hogy Dominic Fritz marad a párt elnöke.
Nicușor Dan pénteken kijelentette, hogy Adrian Veștea miniszterelnökké jelölését tartotta a legnagyobb eséllyel megszavazható megoldásnak, miután a pártok egyike sem tudott parlamenti többséget javasolni.
Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök pénteken Facebook-oldalán jelentette be, hogy találkozott Alexandru Nazare ügyvivő pénzügyminiszterrel, akivel azokról a „konkrét” intézkedésekről beszélgettek, amelyeket be kíván építeni a kormányprogramba.
szóljon hozzá!