Gazdasági szakemberek szerint azért is drágulnak nagy mértékben az árucikkek, mert rengeteg árut importál Románia, ezzel együtt pedig az illető ország inflációját is „importáljuk”
Fotó: Rostás Szabolcs
Mintegy 40 százalékkal kerülnek többe az alapélelmiszerek, mint három évvel ezelőtt, a tojásért, húsért, krumpliért, cukorért is majdnem kétszer annyit kell fizetniük a vásárlóknak, mint 2021-ben.
2024. március 05., 16:472024. március 05., 16:47
2024. március 06., 09:132024. március 06., 09:13
Az Országos Statisztikai Hivatal (INS) adatai szerint az alapélelmiszerek közül a krumpli drágult meg leginkább, mintegy 83 százalékkal. A nagy üzletláncokban kapható burgonya ára 3,3 lejtől indul: amint a LIDL bolthálózat honlapján szerepel, egy kilogramm ára március 5-én 3,29 lejbe, a két kilós kiszerelés pedig 9,99 lejbe kerül.
Tíz tojás ára átlagosan 7 lej volt három évvel ezelőtt, jelenleg 17,59 lejbe kerül
Fotó: Rostás Szabolcs
A statisztikai adatok szerint a krumplit 2021-ben átlagosan 1,77 lejért lehetett megvásárolni. A Digi24 hírportál által megszólaltatott Cristian Păun közgazdász, egyetei professzor szerint a krumpli árának emelkedése azt jelzi, hogy Románia nem termel elég burgonyát, mert ha termelne, akkor az ár nem emelkedett volna meg ennyire drasztikusan. Más alapélelmiszerek esetében is érezhető a drágulás: az utóbbi három esztendőben a csirkehús ára 81 százalékkal nőtt, a tojás két és félszer annyiba kerül, mint 2021-ben.
A tisztítószerek ára is megugrott az utóbbi három évben: az INS adatai szerint csak 30, a tapasztalatok szerint 70 százalékkal. Egyébként a vásárlók és a statisztikákat végző szakemberek más-másféleképpen érzékelik a drágulás mértékét. Vladimir Alexandrescu, a statisztikai hivatal szóvivője elmondta, a fogyasztói árak alakulását egy adott átlagban fogalmazzák meg, amibe beleszámolják a városi és vidéki árakat is.
„Az átlagos fogyasztói kosarat határozzuk meg, ami természetesen nagymértékben eltérhet az egyes vásárlók szokásaitól. Természetesen az egyes vásárlóknak más-másféle lehet a benyomása az árak alakulásától, de a statisztikai módszerek csak az átlagszámítást alkalmazhatják” – mondta a szóvivő. A gazdasági szakemberek szerint azért is drágulnak az árucikkek, mert rengeteg árut importál Románia, ezzel együtt pedig az illető ország inflációját is „importáljuk”.
Míg egy kilogramm csirkehús átlagosan 16 lejbe került 2021-ben, jelenleg 28,99 lejre rúg
Fotó: Rostás Szabolcs
A Digi24 hírportál szerint
A fogyasztói kosár azt mutatja meg, hogy egy átlagos körülmények között élő család egy meghatározott időszak alatt milyen fogyasztási cikkekre és szolgáltatásokra költi el a pénzét. Amint a magyarországi Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapja elmagyarázza, a fogyasztóiár-index a háztartások (a lakosság) által saját felhasználásra vásárolt termékek és szolgáltatások időben átlagos árváltozását méri. Részben módszertani, részben technikai okokból bizonyos vásárlások, pl. az ingatlan vagy egyes szolgáltatások (természetbeni juttatások) nem szerepelnek benne. A fogyasztóiár-index jelzi az infláció, a „pénzromlás” mértékét.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló család méltó megélhetéséhez elegendő minimális fogyasztói kosár értéke havi 9978 lej volt idén szeptemberben; ez 15,2 százalékkal több, mint 2022 szeptemberében.
Negyven százalékkal drágult egy év és három hónap alatt az alapvető élelmiszereket tartalmazó fogyasztói kosár Bukarestben, miközben az országos nettó átlagbér 17 százalékkal emelkedett a Ziarul Financiar számítása szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Brüsszel beindította a rakétákat: az Európai Bizottság pénteken bemutatta monumentális elektrifikációs cselekvési tervét, amely a világ első, árammal hajtott kontinensévé tenné Európát. A tét hatalmas: évi 260 milliárd eurós megtakarítás.
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!