
Olyan módosító javaslatot is támogatott a büntető törvénykönyv (btk.), valamint a büntetőeljárási törvénykönyv (betk.) szerdai parlamenti végszavazásán az RMDSZ, amelyet tavaly még ellenzett.
2019. április 26., 10:002019. április 26., 10:00
2019. április 26., 10:102019. április 26., 10:10
A Btk.-módosítások során döntéshozó kamaraként a bukaresti képviselőház ezen a héten egyebek mellett csökkentette az elévülési határidőket, és megszüntette a hivatali gondatlanság büntethetőségét.

Elfogadta a bukaresti képviselőház a büntető törvénykönyv (btk.) és büntetőeljárási törvénykönyv (betk.) azon módosításait szerdán, amelyek nem akadtak fenn az alkotmányossági szűrőn.
Nem mellékes, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) alkotta kormánykoalíció már tavaly nyáron módosította a btk. és a betk. eme előírását is, de Klaus Johannis államfő és az ellenzék óvásának helyt adva az alkotmánybíróság mindkét kódex esetében alaptörvénybe ütközőnek minősítette a módosítások jelentős részét.
A tavalyi szenátusi vita során Cseke Attila frakcióvezető kifejtette, két olyan rendelkezést tartalmaz a törvénytervezet, amelyet az RMDSZ határozottan elutasít: nem ért egyet a Btk. hivatali gondatlansággal kapcsolatos cikkelyének hatályon kívül helyezésével. „Ez ugyanis azt jelentené, hogy a btk. szerint nem létezik olyan eset, hogy egy köztisztviselő, bár nem szándékosan, de hatáskörét hibásan vagy mulasztással teljesíti” – idézte Cseke Attila érvelését a szövetség hírlevele.
A frakcióvezető akkor hozzátette, nem értenek egyet azzal sem, hogy a hivatali visszaélés bűncselekményére kiszabható legmagasabb büntetést 7 évről 5 évre csökkentették, továbbá hogy ez a cselekedet csak akkor számít bűncselekménynek, ha az elkövetője vagy annak házastársa, legtöbb másodfokú rokona jut illetéktelenül haszonhoz. „Az RMDSZ ebben a két esetben a hivatali visszaélésnek csak olyan meghatározását tartja elfogadhatónak, amely az alkotmánybíróság döntését veszi alapul, márpedig az említett módosítások nem szerepelnek a taláros testület vonatkozó határozataiban” – hangsúlyozta tavaly Cseke Attila.
Másnap, a képviselőházi vita során Korodi Attila frakcióvezető a plenáris ülésen is jelezte, hogy az RMDSZ nem tudja támogatni a Btk.-módosítást, ha nem veszik figyelembe a kifogásait. Leszögezte, az RMDSZ sem a hivatali visszaélésért kiszabható büntetés felső határának hétről öt évre csökkentésével, sem a jogtalan haszonszerzés feltételét családtagokra korlátozó megfogalmazással nem értett egyet. Azt is kifogásolta, hogy a Btk.-módosítás hatályon kívül helyezi a hivatali gondatlanságról szóló cikkelyt. Később az RMDSZ közleményben tette egyértelművé: azt sem tudja támogatni, hogy a bűncselekményre kiszabható legmagasabb büntetést csökkentsék.
Mivel a PSD–ALDE-kormánytöbbség elvetette az RMDSZ módosító indítványait, a szövetség végül a Btk-módosítás végszavazásán tartózkodott. Mint ismert, a Btk.-nak a román ellenzék által vitatott, de az alkotmánybíróság által alkotmányosnak talált cikkelyei közül a legellentmondásosabb a bűncselekmények elévülési idejének csökkentésére vonatkozik. Ennek értelmében az olyan bűncselekmények esetében, amelyekért legkevesebb 10, legtöbb 20 év róható ki, az elévülési idő 10-ről 8 évre csökkenne. Az öttől tíz évig terjedő börtönnel sújtható bűncselekmények esetében nyolcról hat évre csökkentenék az elévülési időt.
Az ellenzéki pártok szerint ezzel Liviu Dragneának, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökének kívánnak kedvezni, aki a vád szerint 2006 és 2012 között követte el a hivatali visszaélésre való felbujtás bűncselekményét a Teleorman megyei önkormányzatnak alárendelt gyermekvédelmi igazgatóság fiktív alkalmazottai ügyében.
A brassói teherautógyár példáján keresztül mutatta be a Securitate Irattárát Átvilágító Országos Tanács (CNSAS), mennyire kilátástalan volt az 1989 előtti nacionálkommunista korszak gazdasága.
A bírák és ügyészek mellett még számos közalkalmazotti kategória perelte be az államot az elmaradt béremelések miatt, így előfordulhat, hogy az igazságszolgáltatás képviselőinek járó több mint ötmilliárd lej mellett még nagyobb összeget kell kifizetni.
Csak hátráltatná a közigazgatási reform folyamatát, ha az emberek helyi népszavazásokon nyilváníthatnának véleményt a tervezett település-összevonásokról – jelentette ki Dragoș Benea, a PSD közigazgatási reformért felelős munkacsoportjának vezetője.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) támogatottsága csökkenőben, a Szociáldemokrata Párté (PSD) viszont nő – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Ha valóban léteznének külföldi beavatkozásra vonatkozó információk a 2024-es elnökválasztás érvénytelenítéséről, azt a hírszerzés már rég nyilvánosságra hozta volna – jelentette ki Traian Băsescu.
Két kereskedelmi hajót is dróntalálat ért szombat este a Fekete-tengeren, a Duna torkolatának közelében. Mindkét hajón tűz ütött ki, a legénységnek azonban sikerült megfékeznie a lángokat, személyi sérülés nem történt.
Románia számára kedvező, végleges döntés született pénteken a verespataki aranybánya ügyében indított nemzetközi választottbírósági eljárásban.
Romániának kevesebbe kerülne egy itt állomásozó amerikai katona, mint Lengyelországnak – vélekedett Radu Oprea védelmi miniszter.
Megkövette Nicuşor Dan államfőt Ovidiu Vanghele oknyomozó újságíró, akit az elnök kitiltott az államfői hivatalból, mivel minősíthetetlen hangnemben írt róla közösségi oldalán közzé tett bejegyzéseiben.
Egyetért Dominic Fritz, az USR elnöke a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) javaslatával, miszerint a közigazgatási reform során nem csupán a kis települések számát kell összevonások révén csökkenteni, hanem a megyékét is.
2 hozzászólás