Fotó: Rompres
Az államfő elképzelése szerint az új összetételű kabinetet a továbbiakban a Tãriceanu vezette Nemzeti Liberális Párt (PNL), valamint az ellenzéki Demokrata Párt (PD) és a PNL-ből kivált, a Theodor Stolojan volt kormányfő vezette liberális-demokrata alakulat (PLD) alkotná. Ez a felállás kis híján megegyezik a 2004-es parlamenti választások nyomán hivatalba lépett első Tãriceanu-kormánnyal, azzal a különbséggel, hogy ebben már nem kapna helyet az RMDSZ és a Konzervatív Párt (PC). Bãsescu szerint az általa javasolt kormányösszetételt elsősorban az indokolja, hogy a május 19-i népszavazás után folytatott konzultáción a parlamenti pártok vezetőinek többsége elzárkózott az előrehozott választások megrendezésének gondolatától. „Ilyen körülmények között javaslom, hogy keressünk közösen egy olyan kormányfőt, aki a PNL–PD–PLD összetételű kormányról szóló kezdeményezést terjesszen a parlament elé. A kormányfői tisztség várományosára hárul a tárgyalások lefolytatásának kötelezettsége egy széles körű parlamenti többség kialakítása érdekében” – szerepel az államfőnek a parlamenti pártok vezetőihez címzett meghívásában. Bãsescu szerint egyébként az általa javasolt megoldás egyaránt tiszteletben tartja a 2004-es parlamenti választások, valamint az elnök leváltását célzó május 19-i népszavazás eredményét, ugyanakkor képes tisztázni a hatalom és az ellenzék közötti erőviszonyokat, nem utolsó sorban pedig folytatni a politikai-gazdasági reformot.
Az elnök által felvázolt új kormánytöbbség vízióját egyedül a PD és a PLD vezetői fogadták kitörő örömmel, a többi parlamenti párt határozottan elutasította, vagy kételyeit fogalmazta meg ennek kivitelezése kapcsán. Emil Boc demokrata elnök szerint a bãsescui formula sikere többek között abban rejlik, hogy eltávolítaná a kormány éléről Tãriceanut, egyúttal pedig megakadályozná a Szociáldemokrata Párt (PSD) hatalomra kerülését. Különben hírügynökségek értesülései szerint a PD politikai „boszorkánykonyhájában” több tervet is kifőztek. Ezek egyike Vasile Blaga demokrata főtitkárt, volt belügyminisztert képzeli el a kormányfői székben, és kabinetjének parlamenti támogatásához az RMDSZ, valamint a nemzeti kisebbségek képviselői járulnának hozzá. A demokraták másik forgatókönyve a nemzeti egységkormány létrehozását célozza, ám ezt a párt vezetői a nyilvánosság előtt határozottan elutasítják.
Liberális politikusok olcsó huncutságnak, diverziónak és csapdának nevezték az államfő javaslatát, amelyet szerintük egyetlen cél, Tãriceanu megbuktatása vezérel. Ludovic Orban PNL-alelnök szerint Bãsescu túllépi alkotmányos hatáskörét, hiszen az alaptörvény nem teszi lehetővé számára a kormány és a miniszterelnök leváltását; éppen ezért úgy vélte, hogy alakulatának „semmi keresnivalója” a Cotroceni-palotában. Dan Motreanu, a liberálisok főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az államfő javasolta kormányösszetétel még 40 százalékos többséget sem élvez a parlamentben. C. V. Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke bohóckodásnak nevezte az államfő viselkedését, hozzátéve: alakulata távol marad a cotroceni-i találkozótól. Rendkívül óvatosan reagáltak Bãsescu bejelentésére a szociáldemokraták, leszögezve: a PSD leghamarabb pénteken dönt arról, hogy részt kíván-e venni egy új kormányban, vagy folytatja az ellenzéki politikát. Cristian Diaconescu PSD-szóvivő tegnap szűkszavúan úgy nyilatkozott: az államfőnek jogában áll beavatkozni a parlamenti többség kialakítását célzó politikai folyamatba. Szkeptikusan viszonyult az elnök javaslatához Markó Béla, leszögezve: nem lát esélyt a PNL–PD–PLD összetételű kormány létrehozásához. Az RMDSZ elnöke hozzátette: a szövetség vezetői részt vesznek a pénteki konzultáción, ám nem látják ennek „finalitását”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
A házi feladat intézményét módosító rendelettervezetet bocsátott csütörtökön közvitára az oktatási minisztérium.
Csütörtökön érkezik meg Romániába a Călin Georgescu volt szélsőjobboldali államfőjelölt zsoldosvezéreként is ismert Horațiu Potra, a Romániában alkotmányellenes bűncselekményekkel vádolt férfit Dubajból szállítják az országba.
A bírák és ügyészek jelenlegi nyugdíjrendszere igazságtalan, nem lehet több pénzt keresni nyugdíjasként, mint aktív munkaviszonyban – jelentette ki Radu Miruță gazdasági miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök döntése szerint Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes feladatköre többek között a beruházások és európai projektek minisztériuma, valamint az oktatási tárca költségvetési vonzatú jogszabályjavaslatainak jóváhagyása lesz.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetért a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a bérek csökkentését azonban nem támogatja – jelentette ki Sorin Grindeanu elnök.
Látogatottsági adatok