
Fotó: Rompres
Az államfő elképzelése szerint az új összetételű kabinetet a továbbiakban a Tãriceanu vezette Nemzeti Liberális Párt (PNL), valamint az ellenzéki Demokrata Párt (PD) és a PNL-ből kivált, a Theodor Stolojan volt kormányfő vezette liberális-demokrata alakulat (PLD) alkotná. Ez a felállás kis híján megegyezik a 2004-es parlamenti választások nyomán hivatalba lépett első Tãriceanu-kormánnyal, azzal a különbséggel, hogy ebben már nem kapna helyet az RMDSZ és a Konzervatív Párt (PC). Bãsescu szerint az általa javasolt kormányösszetételt elsősorban az indokolja, hogy a május 19-i népszavazás után folytatott konzultáción a parlamenti pártok vezetőinek többsége elzárkózott az előrehozott választások megrendezésének gondolatától. „Ilyen körülmények között javaslom, hogy keressünk közösen egy olyan kormányfőt, aki a PNL–PD–PLD összetételű kormányról szóló kezdeményezést terjesszen a parlament elé. A kormányfői tisztség várományosára hárul a tárgyalások lefolytatásának kötelezettsége egy széles körű parlamenti többség kialakítása érdekében” – szerepel az államfőnek a parlamenti pártok vezetőihez címzett meghívásában. Bãsescu szerint egyébként az általa javasolt megoldás egyaránt tiszteletben tartja a 2004-es parlamenti választások, valamint az elnök leváltását célzó május 19-i népszavazás eredményét, ugyanakkor képes tisztázni a hatalom és az ellenzék közötti erőviszonyokat, nem utolsó sorban pedig folytatni a politikai-gazdasági reformot.
Az elnök által felvázolt új kormánytöbbség vízióját egyedül a PD és a PLD vezetői fogadták kitörő örömmel, a többi parlamenti párt határozottan elutasította, vagy kételyeit fogalmazta meg ennek kivitelezése kapcsán. Emil Boc demokrata elnök szerint a bãsescui formula sikere többek között abban rejlik, hogy eltávolítaná a kormány éléről Tãriceanut, egyúttal pedig megakadályozná a Szociáldemokrata Párt (PSD) hatalomra kerülését. Különben hírügynökségek értesülései szerint a PD politikai „boszorkánykonyhájában” több tervet is kifőztek. Ezek egyike Vasile Blaga demokrata főtitkárt, volt belügyminisztert képzeli el a kormányfői székben, és kabinetjének parlamenti támogatásához az RMDSZ, valamint a nemzeti kisebbségek képviselői járulnának hozzá. A demokraták másik forgatókönyve a nemzeti egységkormány létrehozását célozza, ám ezt a párt vezetői a nyilvánosság előtt határozottan elutasítják.
Liberális politikusok olcsó huncutságnak, diverziónak és csapdának nevezték az államfő javaslatát, amelyet szerintük egyetlen cél, Tãriceanu megbuktatása vezérel. Ludovic Orban PNL-alelnök szerint Bãsescu túllépi alkotmányos hatáskörét, hiszen az alaptörvény nem teszi lehetővé számára a kormány és a miniszterelnök leváltását; éppen ezért úgy vélte, hogy alakulatának „semmi keresnivalója” a Cotroceni-palotában. Dan Motreanu, a liberálisok főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az államfő javasolta kormányösszetétel még 40 százalékos többséget sem élvez a parlamentben. C. V. Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke bohóckodásnak nevezte az államfő viselkedését, hozzátéve: alakulata távol marad a cotroceni-i találkozótól. Rendkívül óvatosan reagáltak Bãsescu bejelentésére a szociáldemokraták, leszögezve: a PSD leghamarabb pénteken dönt arról, hogy részt kíván-e venni egy új kormányban, vagy folytatja az ellenzéki politikát. Cristian Diaconescu PSD-szóvivő tegnap szűkszavúan úgy nyilatkozott: az államfőnek jogában áll beavatkozni a parlamenti többség kialakítását célzó politikai folyamatba. Szkeptikusan viszonyult az elnök javaslatához Markó Béla, leszögezve: nem lát esélyt a PNL–PD–PLD összetételű kormány létrehozásához. Az RMDSZ elnöke hozzátette: a szövetség vezetői részt vesznek a pénteki konzultáción, ám nem látják ennek „finalitását”.
Románia újraindítaná jégkármérséklő rendszerét, de a sokat vitatott rakétás technológia mellett már a magyar mintájú talajgenerátoros megoldást is tesztelné. A szatmári jégkárelhárító kísérleti rendszer mintát adhat arra, hogyan védhetik meg a termést.
Raed Arafat, a katasztrófavédelmi főosztály vezetője csütörtökön megerősítette, hogy a katonai ügyészség zárolta a vagyonát, beleértve a bankszámláit is, abban az ügyben, amelyben több személlyel együtt őt is helikopter-csempészéssel gyanúsítják.
Több mint 48 millió lejjel tartoznak a romániai nagyvárosok felének gépjárművezetői a tavaly kiszabott közlekedési bírságok után. Egyes önkormányzatok nyilvántartásaiban szerepelnek olyan büntetések, amelyeket 25 éve nem fizettek ki.
Rövid megbeszélést folytatott az ankarai NATO-csúcs keretében Nicușor Dan román államfő és Magyar Péter miniszterelnök. Az nem derült ki, lesz-e a találkozónak folytatása, miként alakulnak a román–magyar kapcsolatok.
Az Országos Fogyatékosságügyi Hatóság (ANPDPD) leváltott elnöke, Alexandra Zară kijelentette, hogy azért menesztették, mert nem tájékoztatta Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert.
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.