Fotó: Mediafax
2009. december 08., 09:292009. december 08., 09:29
Szinte valamennyien politikai stabilitást várnak, ki előrehozott választásokban, ki tárgyalásokban látja ezt megvalósíthatónak.
A szociáldemokrata párt és háromszéki politikusainak rossz megítélése miatt győzött fölényesen Traian Băsescu Kovászna megyében – jelentette ki a Krónikának Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy szociológus végzettségű polgármestere kifejtette, a két államfőjelölt egyike sem fogalmazott meg üzenetet a romániai magyarság számára, és ezzel magyarázható a nagyarányú távolmaradás a magyarok lakta megyékben.
Meglátása szerint ugyanakkor az RMDSZ felhívása valamelyest javított Mircea Geoană székelyföldi támogatottságán, de nem tudta ellensúlyozni a Szociáldemokrata Párt rossz megítélését. Antal leszögezte, az MPP kampánya nem járult hozzá Băsescu székelyföldi sikeréhez, mert a polgári párt egymásnak ellentmondó üzenetével csak összezavarta a magyarokat.
Először távolmaradásra, majd a szavazat érvénytelenítésére, végül Băsescu támogatására buzdítottak, emlékeztetett Antal, aki azzal magyarázza az exit pollok és a valóság közötti eltéréseket, „hogy szociológiai módszerekkel nehéz mérni a manipulált szavazatokat, ugyanakkor a kutatást végző intézmények nem tudták pontosan mérni a speciális körzeteket és a külföldön szavazókat”.
| Nem volt számottevő támogatottsága a magyarok lakta megyékben annak a civil kezdeményezésnek, miszerint a második fordulóban nem a magyarok számára semmit sem ígérő két jelöltre kell ütni a pecsétet, hanem egy harmadik négyzetbe beleírt autonómia szóra. Szinte valamennyi megyében ezek a voksok bekerültek az érvénytelenített szavazatok kupacába. Egyedül Hargita megyéből érkezett valamelyest releváns összesítés, a megyei választási iroda munkatársai úgy fogalmaztak, hogy szavazókörönként 4-5 ilyen szavazólappal találkoztak. Lapzártánkig sem Hargita, sem Maros megyében nem közölték az érvénytelen szavazatok számát, Kovászna megyében összesen 1484 voksot érvénytelenítettek. |
„El kell fogadni, hogy Băsescu az elnök, minden új helyzet új lehetőségeket, és új veszélyeket jelent az RMDSZ és az erdélyi magyarság számára” – fogalmazott a polgármester.
„A Dâmboviţa-parti sárdobálás nem hatotta meg a magyarságot és igazából egyik államelnökjelöltnek sem volt üzenete a székelyföldi emberek számára” – jelentette ki a Krónikának Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke is. Szerinte ennek tudható be, hogy a székelyföldi megyék lakóinak részvétele az államelnök-választáson a szokványos második fordulós mutatókat hozta.
Borboly ugyanakkor kifejezte reményét, hogy a nyertes jelölt a kormányfője mögé stabil parlamenti támogatottsággal rendelkező kormányt tud felállítani, amely az ország fejlődésén munkálkodik.
| Elégedetten nyugtázta Traian Băsescu győzelmét tegnapi székelyudvarhelyi sajtótájékoztatóján Szász Jenő, az MPP elnöke. Mint hangsúlyozta, a régi-új államfő most jóval jobb eredményeket ért el Hargita és Kovászna megyében, mint a 2004-es államelnök-választás második fordulójában, amikor is Băsescu a szintén szociáldemokrata, az RMDSZ által is támogatott Adrian Năstaséval folytatott küzdelemből került ki győztesen. „Összehasonlítva a számadatokat, azt a következtetést vonhatjuk le, hogy 2004-ben az RMDSZ monopóliumának voltunk az elszenvedői, és az RMDSZ balra rántotta a magyar szavazatok többségét. Most, amikor az MPP-vel is számolni kell az erdélyi magyar politikai életben, az RMDSZ-nek már nem sikerült az erdélyi magyarság többségét magával rántania” – fogalmazott Szász, aki szerint kijelenthető, hogy az erdélyi magyar választók többsége hátat fordított az RMDSZ felhívásának. Szász ugyanakkor kiemelte, Markó Béla tegnapra virradóra tett nyilatkozatában, amikor is azt hangoztatta, hogy a szavazók nem értették meg a választás tétjét, megsértette a romániai magyarok többségét. „Mi most felszólítjuk Markó Bélát, hogy kérjen bocsánatot az erdélyi magyaroktól az éjszakai sértő nyilatkozata miatt. Markó azért nevezi értetlennek a magyar szavazók többségét, mert azok nem támogatják az RMDSZ baloldali politikáját” – fejtette ki. A pártelnök ugyanakkor bejelentette, hogy bepereli Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnököt, aki a Krónikában is megjelent nyilatkozatában úgy fogalmazott, Szász azért ennyire elkötelezett híve Băsescunak, mivel az „államfő jóvoltából sikerült néhány bűnügyi dossziéját tisztára mosni”. |
Kifejtette, ha ezt sikerül létrehozni, nem hiszi, hogy előrehozott választások lennének Romániában.
„Egy éve tart a gazdasági válság, és egy éve tart a politikai válság is” – szögezte le Borboly, kifejtve, hogy ezek után nyugalomra és építkezésre van szüksége mindenkinek, nem a politikai csatározások folytatására.
Kelemen Atilla megyei RMDSZ-elnök szerint a Maros megyei magyarság, ellentétben a Székelyföld más régióiban élőkkel aránylag jól teljesített. A rendelkezésére álló adatok szerint Kelemen Hunor szavazóinak csaknem 73 százaléka voksolt Mircea Geoanára, amit egyébként mind a PSD, mind a PNL megyei vezetői méltányoltak. A végeredményt illetően Kelemen lesújtóan nyilatkozott a kilátásokról.
„Erről majd a keddre összehívott állandó tanácsban fogunk tárgyalni. Tény, hogy én egyelőre nagyon feketének látom a helyzetet, hisz egy olyan országban kell élnünk, ahol a mérhetetlen populizmus győz, és olyan, 20. századi rossz emlékek idéződnek fel, amikor egy államfő semmibe veszi a parlamentet, és közvetlenül a néphez fordul” – mondta Kelemen.
Kérdésünkre: hol véthetett Geoană, hogy nem szerezte meg a székelyek támogatását, közölte, a Hargita és Kovászna megyei gyengébb eredmény nem a PSD jelöltjén múlt. Kelemen szerint nagyobb gondot jelentett az itt élő magyarság információhiánya, illetve az MPP és az SZNT Geoană-ellenes propagandája.
| Kelemen Hunor szerint a Mircea Geoană mögötti felsorakozásával nem tett rossz lóra az RMDSZ, az általa támogatott Johannis-projekt ugyanis a romániai társadalom és az erdélyi magyarság számára is kiutat jelentett volna a politikai és gazdasági válságból. A Krónika kérdésére a szövetség ügyvezető elnöke elmondta, noha szerinte a nagyszebeni polgármester nevével fémjelzett konstrukció nyereség lett volna Románia számára, a választóknak ezúttal is igazuk van. A politikus azzal magyarázza az erdélyi magyarság szembetűnő távolmaradását, hogy se Geoanának, se Traian Băsescunak nem volt üzenete a közösség felé, emiatt a magas részvételhez nem volt elegendő a Johannis-projekt. „Ezen túlmenően a székelyföldi és a partiumi szavazónak is igaza van, akárhogyan is voksolt a második fordulóban. Tudomásul kell venni, hogy a többség úgy döntött, a következő öt évet azzal a Băsescuval akarja továbbépíteni vagy rombolni, akivel az elmúlt öt évet is végigélte” – nyilatkozta lapunknak az RMDSZ elsőfordulós államfőjelöltje, hozzátéve: jelenleg az a fontos, hogy mielőbb vége legyen a politikai válságnak, és mihamarabb stabil kormánya, 2010-es költségvetése legyen az országnak. Kérdésünkre Kelemen elmondta: noha az RMDSZ a PNL-vel kötött egyezséget az első forduló után, a liberálisokkal továbbra is egyeztetni fog a hogyan továbbról, ám ez nem jelenti, hogy „együtt mennek a sírba”. „A demokrata-liberálisokkal soha nem romlott el a kapcsolatunk, normális viszonyt kívánunk fenntartani velük, de jelenleg semmiféle egyeztetést sem folytatunk egyetlen párttal sem arról, ki fog kormányozni, milyen koalíció alakul” – válaszolta Kelemen, hozzátéve: lesznek kérdések, amelyekben az RMDSZ együtt tud működni az újrázó Traian Băsescuval, de olyanok is – például az egykamarás parlament létrehozása –, amelyekben nem. Rostás Szabolcs |
A kormányalakítást illetően Kelemen Atilla szerint Băsescunak nem lesz könnyű dolga: vagy a PNL-t vagy a PSD-t kell kiszakítania a jelenlegi PDL-ellenes összefogásból.
„Nem hinném, hogy annyira bölcs lenne, hogy nemzeti egységkormányt alakítson. Persze azt sem, hogy előrehozott választások felé irányítsa az országot, mert az sem hozna szinte semmi újat” – vélekedett a Krónikának Kelemen Atilla.
László Attila kolozsvári alpolgármester, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke szerint egyelőre korai az elnökválasztás nyomán kialakult politikai helyzetet elemezni. „Először legyen egy végleges eredmény. Gondolom, a PSD a szavazatok újraszámlálását fogja kérni” – nyilatkozta a politikus tegnap a déli órákban, miután nem sokkal ki is derült, hogy a szociáldemokraták megóvták a választás eredményét.
László Attila aggasztóan magasnak találja a speciális választókerületekben voksolók számát. Az első fordulóban 18 ezer, állandó kolozsvári lakhellyel nem rendelkező személy szavazott a kincses városban, a második fordulóban azonban már 29 ezer, tájékoztatott.
Biharban az RMDSZ megnyerte a választást – értékelt Szabó Ödön megyei ügyvezető elnök. A politikus a Krónikának elmondta, a megye azon településein, ahol RMDSZ-es a polgármester, egyértelműen Geoană került ki győztesként az elnökválasztás második fordulójából.
Szabó meglátása szerint egyébként kevesen látják be, hogy a Románia területén leadott voksok alapján a Szociáldemokrata Párt jelöltje nyert, és a külföldön, főleg a Moldovai Köztársaságban élő románok szavazatai döntöttek Băsescu javára.
| Noha az erdélyi magyarság Traian Băsescura szavazott az elnökválasztáson, nem érezte magáénak a voksolást, az elmúlt húsz évben Emil Constantinescun kívül nem adódott alternatíva számára – jelentette ki tegnap a Krónikának Tőkés László európai parlamenti képviselő. Az EMNT elnöke szerint az RMDSZ ismét „jégre próbálta vinni a választókat” azzal, hogy egyoldalúan a posztkommunista jelölt, Mircea Geoană mellé állt, anélkül, hogy a támogatás fejében bármit követeltek vagy ígértek volna. Tőkés emlékeztetett, hogy a két jelölt egyike sem kínált semmit a magyaroknak, az EMNT ezért tanácsolta, hogy az emberek a lelkiismeretük szerint szavazzanak. Tőkés László szerint Băsescunak viszonoznia kell a magyar voksokat, és felül kell vizsgálnia Székelyföld-politikáját. „Sérti a nemzeti méltóságunkat, hogy a vetekedő elnökjelöltek és pártok szinte semmibe vették a magyarságot, mintha nem létező választók volnának a magyar szavazók. Băsescunak most honorálnia kellene szavazatainkat, és felül kellene vizsgálnia magyarságpolitikáját” – állapította meg az EP-képviselő, javasolva, alakuljon ki nemzeti, és nem pártpolitikai szintű román–magyar párbeszéd az országban. Tőkés szerint végig kell vinni a magyar politikai rendszerváltozást Erdélyben, ugyanakkor ismét összefogásra szólította a magyarságot, az RMDSZ-t pedig arra, hogy hagyjon fel egypárti politikai filozófiájával és gyakorlatával, amely szerinte most végérvényesen megbukott. Lapunknak elmondta: az RMDSZ megosztotta a közösséget, minderre az MPP pedig „rátett egy lapáttal”, éppen ezért a magyar szervezeteknek a legszélesebb körben össze kell fogniuk. Rostás Szabolcs |
Csehi Árpád Szabolcs megyei tanács- és RMDSZ-elnök szerint azért volt kiemelkedően alacsony a partiumi megye részvétele az államfőválasztás második fordulójában, mert a megye lakosainak jelentős részének csak a lakcíme szatmári, ám máshol élnek.
„Részint sokan határozatlanok voltak, nem tudták, kire adják le voksukat, ezért el sem mentek szavazni, másrészt a sváb falvak lakóinak jelentős része kitelepedett Németországba, a magyar falvaké Magyarországra, az avasi lakosok zöme pedig Délnyugat-Európában él és dolgozik” – részletezte lapunknak Csehi.
Hozzátette: Szatmár megye egyébként három helyet javított a részvételi arányt tekintve, ugyanis az elnökválasztás első fordulójában utolsó helyen végzett, most pedig hátulról a harmadik lett.
Csehi úgy tudja, a magyar többségű falvakban Mircea Geoană nyert, ám az Avas nagy része, még Avasfelsőfalu is, amely egyébként a szatmári szociáldemokraták (PSD) egyik fellegvárának számít, Băsescura voksolt.
Csehi úgy látja, Bukarestben hamarosan elkezdődnek a politikai tárgyalások, amelyek „kimozdíthatják az országot a politikai kátyúból”, de szerinte az is előfordulhat, hogy hamarosan előrehozott parlamenti választások lesznek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.
Az oktatási minisztérium hétfőn közzétette a 2026-os romániai érettségi vizsga első eredményeit.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, hétfőn felszólítást intézett Nicușor Dan államfőhöz, hogy nevezzen meg egy miniszterelnök-jelöltet.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond szerint a PSD és a PNL úgy viselkedik, „mint az óvodások”, miközben az egyetlen nyertesek a szélsőségesek.
Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter hétfőn bejelentette, hogy platformot indított, amelyen keresztül az utasok közvetlenül jelezhetik a CFR (Román Vasúttársaság) járatain tapasztalt problémáikat.
Látogatottsági adatok