Fotó: Mediafax
2009. december 08., 09:292009. december 08., 09:29
Szinte valamennyien politikai stabilitást várnak, ki előrehozott választásokban, ki tárgyalásokban látja ezt megvalósíthatónak.
A szociáldemokrata párt és háromszéki politikusainak rossz megítélése miatt győzött fölényesen Traian Băsescu Kovászna megyében – jelentette ki a Krónikának Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy szociológus végzettségű polgármestere kifejtette, a két államfőjelölt egyike sem fogalmazott meg üzenetet a romániai magyarság számára, és ezzel magyarázható a nagyarányú távolmaradás a magyarok lakta megyékben.
Meglátása szerint ugyanakkor az RMDSZ felhívása valamelyest javított Mircea Geoană székelyföldi támogatottságán, de nem tudta ellensúlyozni a Szociáldemokrata Párt rossz megítélését. Antal leszögezte, az MPP kampánya nem járult hozzá Băsescu székelyföldi sikeréhez, mert a polgári párt egymásnak ellentmondó üzenetével csak összezavarta a magyarokat.
Először távolmaradásra, majd a szavazat érvénytelenítésére, végül Băsescu támogatására buzdítottak, emlékeztetett Antal, aki azzal magyarázza az exit pollok és a valóság közötti eltéréseket, „hogy szociológiai módszerekkel nehéz mérni a manipulált szavazatokat, ugyanakkor a kutatást végző intézmények nem tudták pontosan mérni a speciális körzeteket és a külföldön szavazókat”.
| Nem volt számottevő támogatottsága a magyarok lakta megyékben annak a civil kezdeményezésnek, miszerint a második fordulóban nem a magyarok számára semmit sem ígérő két jelöltre kell ütni a pecsétet, hanem egy harmadik négyzetbe beleírt autonómia szóra. Szinte valamennyi megyében ezek a voksok bekerültek az érvénytelenített szavazatok kupacába. Egyedül Hargita megyéből érkezett valamelyest releváns összesítés, a megyei választási iroda munkatársai úgy fogalmaztak, hogy szavazókörönként 4-5 ilyen szavazólappal találkoztak. Lapzártánkig sem Hargita, sem Maros megyében nem közölték az érvénytelen szavazatok számát, Kovászna megyében összesen 1484 voksot érvénytelenítettek. |
„El kell fogadni, hogy Băsescu az elnök, minden új helyzet új lehetőségeket, és új veszélyeket jelent az RMDSZ és az erdélyi magyarság számára” – fogalmazott a polgármester.
„A Dâmboviţa-parti sárdobálás nem hatotta meg a magyarságot és igazából egyik államelnökjelöltnek sem volt üzenete a székelyföldi emberek számára” – jelentette ki a Krónikának Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke is. Szerinte ennek tudható be, hogy a székelyföldi megyék lakóinak részvétele az államelnök-választáson a szokványos második fordulós mutatókat hozta.
Borboly ugyanakkor kifejezte reményét, hogy a nyertes jelölt a kormányfője mögé stabil parlamenti támogatottsággal rendelkező kormányt tud felállítani, amely az ország fejlődésén munkálkodik.
| Elégedetten nyugtázta Traian Băsescu győzelmét tegnapi székelyudvarhelyi sajtótájékoztatóján Szász Jenő, az MPP elnöke. Mint hangsúlyozta, a régi-új államfő most jóval jobb eredményeket ért el Hargita és Kovászna megyében, mint a 2004-es államelnök-választás második fordulójában, amikor is Băsescu a szintén szociáldemokrata, az RMDSZ által is támogatott Adrian Năstaséval folytatott küzdelemből került ki győztesen. „Összehasonlítva a számadatokat, azt a következtetést vonhatjuk le, hogy 2004-ben az RMDSZ monopóliumának voltunk az elszenvedői, és az RMDSZ balra rántotta a magyar szavazatok többségét. Most, amikor az MPP-vel is számolni kell az erdélyi magyar politikai életben, az RMDSZ-nek már nem sikerült az erdélyi magyarság többségét magával rántania” – fogalmazott Szász, aki szerint kijelenthető, hogy az erdélyi magyar választók többsége hátat fordított az RMDSZ felhívásának. Szász ugyanakkor kiemelte, Markó Béla tegnapra virradóra tett nyilatkozatában, amikor is azt hangoztatta, hogy a szavazók nem értették meg a választás tétjét, megsértette a romániai magyarok többségét. „Mi most felszólítjuk Markó Bélát, hogy kérjen bocsánatot az erdélyi magyaroktól az éjszakai sértő nyilatkozata miatt. Markó azért nevezi értetlennek a magyar szavazók többségét, mert azok nem támogatják az RMDSZ baloldali politikáját” – fejtette ki. A pártelnök ugyanakkor bejelentette, hogy bepereli Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnököt, aki a Krónikában is megjelent nyilatkozatában úgy fogalmazott, Szász azért ennyire elkötelezett híve Băsescunak, mivel az „államfő jóvoltából sikerült néhány bűnügyi dossziéját tisztára mosni”. |
Kifejtette, ha ezt sikerül létrehozni, nem hiszi, hogy előrehozott választások lennének Romániában.
„Egy éve tart a gazdasági válság, és egy éve tart a politikai válság is” – szögezte le Borboly, kifejtve, hogy ezek után nyugalomra és építkezésre van szüksége mindenkinek, nem a politikai csatározások folytatására.
Kelemen Atilla megyei RMDSZ-elnök szerint a Maros megyei magyarság, ellentétben a Székelyföld más régióiban élőkkel aránylag jól teljesített. A rendelkezésére álló adatok szerint Kelemen Hunor szavazóinak csaknem 73 százaléka voksolt Mircea Geoanára, amit egyébként mind a PSD, mind a PNL megyei vezetői méltányoltak. A végeredményt illetően Kelemen lesújtóan nyilatkozott a kilátásokról.
„Erről majd a keddre összehívott állandó tanácsban fogunk tárgyalni. Tény, hogy én egyelőre nagyon feketének látom a helyzetet, hisz egy olyan országban kell élnünk, ahol a mérhetetlen populizmus győz, és olyan, 20. századi rossz emlékek idéződnek fel, amikor egy államfő semmibe veszi a parlamentet, és közvetlenül a néphez fordul” – mondta Kelemen.
Kérdésünkre: hol véthetett Geoană, hogy nem szerezte meg a székelyek támogatását, közölte, a Hargita és Kovászna megyei gyengébb eredmény nem a PSD jelöltjén múlt. Kelemen szerint nagyobb gondot jelentett az itt élő magyarság információhiánya, illetve az MPP és az SZNT Geoană-ellenes propagandája.
| Kelemen Hunor szerint a Mircea Geoană mögötti felsorakozásával nem tett rossz lóra az RMDSZ, az általa támogatott Johannis-projekt ugyanis a romániai társadalom és az erdélyi magyarság számára is kiutat jelentett volna a politikai és gazdasági válságból. A Krónika kérdésére a szövetség ügyvezető elnöke elmondta, noha szerinte a nagyszebeni polgármester nevével fémjelzett konstrukció nyereség lett volna Románia számára, a választóknak ezúttal is igazuk van. A politikus azzal magyarázza az erdélyi magyarság szembetűnő távolmaradását, hogy se Geoanának, se Traian Băsescunak nem volt üzenete a közösség felé, emiatt a magas részvételhez nem volt elegendő a Johannis-projekt. „Ezen túlmenően a székelyföldi és a partiumi szavazónak is igaza van, akárhogyan is voksolt a második fordulóban. Tudomásul kell venni, hogy a többség úgy döntött, a következő öt évet azzal a Băsescuval akarja továbbépíteni vagy rombolni, akivel az elmúlt öt évet is végigélte” – nyilatkozta lapunknak az RMDSZ elsőfordulós államfőjelöltje, hozzátéve: jelenleg az a fontos, hogy mielőbb vége legyen a politikai válságnak, és mihamarabb stabil kormánya, 2010-es költségvetése legyen az országnak. Kérdésünkre Kelemen elmondta: noha az RMDSZ a PNL-vel kötött egyezséget az első forduló után, a liberálisokkal továbbra is egyeztetni fog a hogyan továbbról, ám ez nem jelenti, hogy „együtt mennek a sírba”. „A demokrata-liberálisokkal soha nem romlott el a kapcsolatunk, normális viszonyt kívánunk fenntartani velük, de jelenleg semmiféle egyeztetést sem folytatunk egyetlen párttal sem arról, ki fog kormányozni, milyen koalíció alakul” – válaszolta Kelemen, hozzátéve: lesznek kérdések, amelyekben az RMDSZ együtt tud működni az újrázó Traian Băsescuval, de olyanok is – például az egykamarás parlament létrehozása –, amelyekben nem. Rostás Szabolcs |
A kormányalakítást illetően Kelemen Atilla szerint Băsescunak nem lesz könnyű dolga: vagy a PNL-t vagy a PSD-t kell kiszakítania a jelenlegi PDL-ellenes összefogásból.
„Nem hinném, hogy annyira bölcs lenne, hogy nemzeti egységkormányt alakítson. Persze azt sem, hogy előrehozott választások felé irányítsa az országot, mert az sem hozna szinte semmi újat” – vélekedett a Krónikának Kelemen Atilla.
László Attila kolozsvári alpolgármester, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke szerint egyelőre korai az elnökválasztás nyomán kialakult politikai helyzetet elemezni. „Először legyen egy végleges eredmény. Gondolom, a PSD a szavazatok újraszámlálását fogja kérni” – nyilatkozta a politikus tegnap a déli órákban, miután nem sokkal ki is derült, hogy a szociáldemokraták megóvták a választás eredményét.
László Attila aggasztóan magasnak találja a speciális választókerületekben voksolók számát. Az első fordulóban 18 ezer, állandó kolozsvári lakhellyel nem rendelkező személy szavazott a kincses városban, a második fordulóban azonban már 29 ezer, tájékoztatott.
Biharban az RMDSZ megnyerte a választást – értékelt Szabó Ödön megyei ügyvezető elnök. A politikus a Krónikának elmondta, a megye azon településein, ahol RMDSZ-es a polgármester, egyértelműen Geoană került ki győztesként az elnökválasztás második fordulójából.
Szabó meglátása szerint egyébként kevesen látják be, hogy a Románia területén leadott voksok alapján a Szociáldemokrata Párt jelöltje nyert, és a külföldön, főleg a Moldovai Köztársaságban élő románok szavazatai döntöttek Băsescu javára.
| Noha az erdélyi magyarság Traian Băsescura szavazott az elnökválasztáson, nem érezte magáénak a voksolást, az elmúlt húsz évben Emil Constantinescun kívül nem adódott alternatíva számára – jelentette ki tegnap a Krónikának Tőkés László európai parlamenti képviselő. Az EMNT elnöke szerint az RMDSZ ismét „jégre próbálta vinni a választókat” azzal, hogy egyoldalúan a posztkommunista jelölt, Mircea Geoană mellé állt, anélkül, hogy a támogatás fejében bármit követeltek vagy ígértek volna. Tőkés emlékeztetett, hogy a két jelölt egyike sem kínált semmit a magyaroknak, az EMNT ezért tanácsolta, hogy az emberek a lelkiismeretük szerint szavazzanak. Tőkés László szerint Băsescunak viszonoznia kell a magyar voksokat, és felül kell vizsgálnia Székelyföld-politikáját. „Sérti a nemzeti méltóságunkat, hogy a vetekedő elnökjelöltek és pártok szinte semmibe vették a magyarságot, mintha nem létező választók volnának a magyar szavazók. Băsescunak most honorálnia kellene szavazatainkat, és felül kellene vizsgálnia magyarságpolitikáját” – állapította meg az EP-képviselő, javasolva, alakuljon ki nemzeti, és nem pártpolitikai szintű román–magyar párbeszéd az országban. Tőkés szerint végig kell vinni a magyar politikai rendszerváltozást Erdélyben, ugyanakkor ismét összefogásra szólította a magyarságot, az RMDSZ-t pedig arra, hogy hagyjon fel egypárti politikai filozófiájával és gyakorlatával, amely szerinte most végérvényesen megbukott. Lapunknak elmondta: az RMDSZ megosztotta a közösséget, minderre az MPP pedig „rátett egy lapáttal”, éppen ezért a magyar szervezeteknek a legszélesebb körben össze kell fogniuk. Rostás Szabolcs |
Csehi Árpád Szabolcs megyei tanács- és RMDSZ-elnök szerint azért volt kiemelkedően alacsony a partiumi megye részvétele az államfőválasztás második fordulójában, mert a megye lakosainak jelentős részének csak a lakcíme szatmári, ám máshol élnek.
„Részint sokan határozatlanok voltak, nem tudták, kire adják le voksukat, ezért el sem mentek szavazni, másrészt a sváb falvak lakóinak jelentős része kitelepedett Németországba, a magyar falvaké Magyarországra, az avasi lakosok zöme pedig Délnyugat-Európában él és dolgozik” – részletezte lapunknak Csehi.
Hozzátette: Szatmár megye egyébként három helyet javított a részvételi arányt tekintve, ugyanis az elnökválasztás első fordulójában utolsó helyen végzett, most pedig hátulról a harmadik lett.
Csehi úgy tudja, a magyar többségű falvakban Mircea Geoană nyert, ám az Avas nagy része, még Avasfelsőfalu is, amely egyébként a szatmári szociáldemokraták (PSD) egyik fellegvárának számít, Băsescura voksolt.
Csehi úgy látja, Bukarestben hamarosan elkezdődnek a politikai tárgyalások, amelyek „kimozdíthatják az országot a politikai kátyúból”, de szerinte az is előfordulhat, hogy hamarosan előrehozott parlamenti választások lesznek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Román Rendőrség kedden közölte, hogy büntetőeljárást indított a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökét, George Simiont ért fenyegetések ügyében.
Piatra-Neamț város polgármestere, Adrian Niță kedden bejelentette, hogy elrendelte az elektromos rollerek közterületen való elhelyezésére vonatkozó engedély visszavonását, miután egy 15 éves tinédzser tragikus körülmények között életét vesztette.
Horațiu Potra zsoldosvezér jelentős szerepet játszott Călin Georgescu tavalyi választási kampányának megszervezésében és finanszírozásában – derül ki a volt államfőjelölt és feltételezett cinkosai elleni, kedden közzétett vádiratból.
Nicușor Dan államfő kedden közölte, az ügyészségi vizsgálat azt bizonyítja, hogy Oroszország befolyásolta a 2024-es elnökválasztást.
A legfőbb ügyész kedden kijelentette, hogy tavaly november óta a szélsőséges közösségek körében megnőtt a gyűlöletre és erőszakra buzdító üzenetek száma.
Változik a másodikosok, a negyedikesek és a hatodikosok országos képességfelmérő vizsgája – jelentette ki egy keddi szakkonferencián Daniel David oktatási miniszter.
A romániai polgárok közel fele tart egy, az ország elleni orosz támadástól – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia a 2024-es választások kapcsán nagyszabású hibrid kampányok kiemelt célpontja volt – jelentette ki kedden Alex Florenţa.
Vádat emel a legfőbb ügyészség Călin Georgescu korábbi szélsőjobboldali elnökjelölt ellen az alkotmányos rend megdöntésére való felbujtás bűnrészességéért.
Románia és Ukrajna közös projektbe kezdett drónok gyártása céljából – jelentette be Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
Látogatottsági adatok