Botladozó nyugdíjreform

A fennakadást az okozza, hogy a magánnyugdíj-befizetések összegyűjtésével megbízott két intézmény, az országos nyugdíjpénztár (CNPAS), valamint az adóhivatal (ANAF) elektronikus nyilvántartó rendszere jelenleg műszakilag összeférhetetlen. A magánnyugdíj-rendszer felügyeletére létrehozott bizottság (CSSPP) nemrég arra figyelmeztetett, hogy a hozzájárulások elindítása működőképes begyűjtési mechanizmusok nélkül jelentős zavart okozhat a befizetett összegek nyilvántartásában. A nyugdíjpénztár nyilvántartási rendszere képes ugyan fogadni a magánnyugdíj-hozzájárulásokat, ámde az adóhivatal által közölt adatok hiányában azt képtelen rögzíteni, hogy az egyes befizetések esetében mekkora összeget jelent az a 2 százalék, amelyet a befizetők bruttó bérének 9,5 százalékos nyugdíj-hozzájárulásából a kötelező magánnyugdíj-alapba átutalnak.

A nyilvántartási infrastruktúrák összeférhetetlensége miatt késhet a magánnyugdíj-rendszer beindítása.

Kerekes Károly, a képviselőház munkaügyi és szociális bizottságának RMDSZ-es titkára a Krónikának nyilatkozva elmondta, a kötelező magánnyugdíj-hozzájárulások rendszerét a tervek szerint az idei év közepén beindítják, ugyanakkor elismerte, hogy a begyűjtési mechanizmusok zavartalan működése még nem biztosított. Kerekes kifejtette, további folyamatos egyeztetésekre van szükség a CSSPP, illetve az ANAF között, mivel a felügyelő bizottság a parlamentnek, az adóhivatal pedig a Pénzügyminisztériumnak alárendelt. A képviselő hozzátette, a CSSPP-nek szabályzatából fakadóan biztosítania kell a magánnyugdíj-rendszer működését, a hozzájárulók – tehát a befizetők, illetve a magánnyugdíjban részesülő személyek – érdekeit szem előtt tartva.
A jelenlegi állami nyugdíjrendszer azon alapul, hogy az alkalmazottak bruttó bérük 9,5 százalékával, a munkáltatók pedig ugyanarra a bérre számolt 19,5 százalékkal járulnak hozzá a nyugdíjalaphoz. Demográfiai okokból, valamint a nyugdíjasok számának a munkaképes lakossághoz viszonyított növekedése, és a munkaerő elvándorlása miatt ez a rendszer jelenleg a nettó átlagbér felénél is alacsonyabb összegű átlagnyugdíjakat képes biztosítani. Emiatt a Munkaügyi Minisztérium hárompilléres nyugdíjrendszer bevezetése mellett döntött, Gheorghe Barbu szaktárcavezető egy korábbi nyilatkozata szerint azzal a célzattal, hogy a nyugdíjasok korábbi béreiknek akár 80 százalékát is megkaphassák.
Az elképzelések szerint a hárompilléres rendszerben továbbra is kötelező lenne a hozzájárulás az állami nyugdíjalaphoz, de a 45 évesnél fiatalabb alkalmazottak fokozatosan egyre kisebb összegeket fizetnének ebbe az alapba.
A rendszer második pillére a kötelező magánnyugdíj-biztosítás, amelynek keretében az alkalmazottak 9,5 százalékos nyugdíj-hozzájárulásának egy részét magántársaságok kezelésében lévő alapba utalnák át. A hozzájárulásoknak ez a része az első évben 2 százalék lenne, majd nyolc év alatt elérné a 6 százalékot. A 35 évesnél fiatalabb, államinyugdíj-hozzájárulást fizető személyek számára a vonatkozó, tavaly december végén elfogadott jogszabály kötelező módon előírja a csatlakozást egy magánnyugdíj-alaphoz, míg a 35–45 éves alkalmazottak számára ez fakultatív.
A harmadik pillér a tulajdonképpeni magánnyugdíj-rendszer, az ehhez való csatlakozás nem kötelező jellegű, a befizetők pedig hozzájárulásuk függvényében kiegészítő nyugdíjat kapnak. Egy magántársaságok által kezelt nyugdíjalapba a bruttó havi fizetés, vagy jövedelem legfeljebb 15 százalékát lehet majd befizetni, ez az összeg 200 eurós határig leírható lesz a jövedelemadóból.
A CSSPP december végén bejelentette, hogy az idei év elején versenytárgyalást hirdet egy tájékoztató kampány megszervezésére, amelynek célja a magánnyugdíj-rendszer megismertetése és népszerűsítése. A magánnyugdíj-alapokat biztosító, illetve befektetési társaságok kezelik majd. Eddig egyetlen társaság sem kért engedélyt ilyen alapok kezelésére, mivel a biztosítók várták a magánnyugdíj-törvény elfogadását, amelyre 2006. december 20-án került sor a képviselőházban, miután a szenátus már jóváhagyta a tervezetet. A biztosítótársaságok érdeklődését főként a rendszer második pillére vonta magára, mivel ezen belül a nyugdíjbiztosítások kötelező jellege jóval nagyobb piacot ígér, mint a fakultatív rendszer.

F. S.


KERET
Ismét fizet a CEC

Az országos nyugdíjpénztár január 1-jétől ismét a takarékpénztárnál (CEC) nyitott folyószámlákon vagy bankkártyákon fizeti a nyugdíjakat. Az Országos Takarékpénztár és a nyugdíjpénztár megállapodása alapján a nyugdíjasok ismét bankszámlán, illetve igény esetén bankkártyán kaphatják meg havi nyugdíjukat.