HIRDETÉS

„Nehéz felülírni a Fidesz és a külhoniak viszonyát” – Toró Tibor politológus a választás eredményéről

Balogh Levente 2018. április 14., 11:17 utolsó módosítás: 2018. április 14., 11:26
HIRDETÉS

A Fidesz–KDNP is mozgósítani tudta szavazóit, illetve ellenzéki pártok szavazótáborának összeférhetetlensége is hozzájárult a kormányoldal kétharmados győzelméhez a vasárnapi országgyűlési választáson – fejtette ki a Krónikának Toró Tibor politológus, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa. A kolozsvári elemző úgy véli, ahogy a 90-es években kialakult az RMDSZ támogatása, úgy a kettős állampolgárság megadása után stabilizálódni látszik az erdélyi magyarok Fidesszel való viszonya, amit nagyon nehéz lesz fölülírni.

Fotó: Facebook

– A választási eredmény nem csupán az ellenzéket lepte meg, hanem a kormányoldalt is. Minek tudható be ön szerint, hogy a közvélemény-kutatók többsége legfeljebb abszolút többséget mért a kormánypártok javára?

– Több oka is van ennek. Egyrészt a közvélemény-kutatások hatékonyságát gyengíti, ha sokan visszautasítják a válaszadást, vagy nem mondják meg, kire szavaznak. Jelen esetben nagyon magas volt ezek aránya, és mindenki arra következtetett, hogy ezek főleg ellenzéki szavazók, akik valamilyen okból kifolyólag nem akarják bevallani pártpreferenciáikat. Másrészt a kampány utolsó heteiben radikálisan megfordult a napirend, úgy tűnt, hogy a Fidesz migráns- és Soros-ellenes kampánya kifulladt, míg az ellenzéknek sikerült a kormánypárt korrupciós ügyeit maximálisan tematizálni.

HIRDETÉS
A kettő együtt minden elemzőt óvatosságra intett, és sokan azt mondták, hogy a Fidesz választási vereségétől a kétharmados győzelméig bármi elképzelhető.

– Az ellenzék – de alapvetően a kormányoldal is – abban a tudatban élt, hogy a magas, 70 százalék körüli vagy afölötti részvétel az ellenzéknek kedvez. Vajon minek tudható be, hogy mindenki ekkorát tévedett?

– Mindenki abból indult ki, hogy a Fidesz képes körülbelül 2 millió szavazót mozgósítani. Logikus következtetés: ahhoz, hogy megverd, ennél több szavazót kell mozgósítanod. Ezt a számot a 70 százalékban állapították meg.

A tévedés onnan eredt, hogy az újonnan mobilizált lakosság körében nemcsak ellenzéki szavazók voltak.

– Miért sikerülhetett a kormányoldalnak jobban mozgósítania a szavazóit, mint az ellenzéknek? Mit rontottak el az ellenzéki oldalon?

– Nem mondanám el, hogy jobban mozgósított, inkább arról van szó, hogy az ellenzék eleve nehéz helyzetben volt.

A Fidesz minden szavazókörzetben 30 és 50 százalék között állt. Ez azt jelentette, hogy az ellenzéki győzelemhez a magas részvételen kívül emberfeletti koordináció is kellett volna, ami csak részben jött össze.

Ha megnézzük a helyszíneket, ahol sikerült a Fideszt egyéniben megverniük, alig volt olyan, ahol lazán nyertek, de minden esetben többpárti összefogás és visszalépés eredményeként valósultak meg ezek a győzelmek. Továbbá az együttműködést nehezítette, hogy a választók, ha racionálisak is, nem mindenki fog úgy szavazni, ahogy a pártja szeretné.

Azt lehetett tudni, hogy például a Jobbik, az LMP és a DK szavazótábora nem feltétlenül kompatibilis.

Például azokban a körzetekben, ahol a DK régi motorosokat (Bauer Tamás, Niedermüller Péter stb.) indított, nem is sikerült a legjobban az átszavazás, habár kevés hiányzott nekik is a győzelemhez. Igazán sikeresek a kevésbé megosztó arcok lettek, akik Budapesten, a nagyon mediatizált körzetekben indultak, viszont vidéki körzetekben ez az együttműködés alig volt sikeres.

Fotó: MTI

– Az ellenzéki pártok választási csalást kiáltanak, miután még urnazárás környékén a részvételi adatok alapján a leendő kormány legitimitását hangoztatták. Ezt csupán a frusztráció diktálja, vagy így próbálják kisebbíteni a saját felelősségüket? Vagy elképzelhetőnek tartja az esetleges visszaéléseket?

– Nagyon károsnak tartom ezt a típusú kommunikációt, mert gyengíti a demokráciába vetett hitet, illetve erősíti a kormány szimpatizánsainak körében azt az érzést, hogy az ellenzékkel nincs miről párbeszédet folytatni. Továbbá

jól látszik Magyarországon, hogy olyanok kezdik a rendszert vizsgálni, akik nem feltétlenül értik, hogyan működik, és sok esetben alaptalan konteókat gyártanak.

Ha jól emlékszem, hasonló helyzet volt 2002-ben is. Akkor is, most is a vesztes oldalon a kétségbeesés akkora, hogy minden magyarázatba megpróbálnak kapaszkodni. Előbb-utóbb azonban le kell vonni a konzekvenciákat, és el kell kezdeni azon gondolkodni, hogy mi az ellenszer a jelenlegi Fidesz-gépezet ellen.

2002-ben a kezdeti választási csaláskiáltás után a Fidesz leült, és kitalálta a polgári körös rendszerét, ami végül 2010-re be is érett.

Visszaélések mindig vannak, azonban csalást akkor kiálthatunk, ha ezek bizonyíthatóan rendszerszintűek, azonban ezt még senki sem bizonyította.

– Mi lehet az ellenzék sorsa a következőkben? Elképzelhető valamilyen szintű összefogás a Gyurcsány Ferenc-féle DK, az MSZP és az LMP között? Lát olyan arcot az ellenzéki politikusok között, aki idővel kinőhet a miniszterelnök kihívójává?

– Ezt nehéz megmondani. Viszont jól látszik, hogy mi történik, ha valaki egyoldalúan belenyúl a választási rendszerbe, és a saját képére formálja azt. Jelenleg egy olyan párt van Magyarországon, amely képes összetartani a választók 30-50 százalékát. Ahhoz, hogy még egy ilyen erő létrejöjjön, idő kell. Főleg, ha a jelen levő szereplők ideológiailag nagyon különböznek egymástól. Véleményem szerint

a helyzet kimenetélében nem segít, hogy Gyurcsány Ferenc még mindig talpon van, és végül is erősebb lett, mint volt, vagy az, hogy az MSZP hosszú távú leszállópályán van.

– A Jobbik néppártosodása nem igazán tűnik eredményesnek – 20 százalék környékén stagnál. Mit rontottak el, és van-e esélyük arra, hogy növeljék valamilyen formában a támogatottságukat?

– Ez is nehéz kérdés. Azonban úgy gondolom, hogy a Jobbik előtt nem nagyon áll más út.

Jobbról nem hiszem, hogy meg lehet a Fideszt előzni, a szélsőjobboldali típusú diskurzust ők uralják. Ebben nem lehet őket überelni.

Fotó: MTI

– A kormányoldal ismét kétharmados többségre tett szert. Mi várható? Esélyes, hogy alább hagy a kampányüzemmód, a konfrontatív hangvétel az EU-val, az ENSZ-szel és más intézményekkel, külföldi kormányokkal kapcsolatban, vagy ellenkezőleg, újult erővel folytatódik?

– 2014-ben a választások után azt mondtuk sokan, hogy megvan a második kétharmad, a Fidesz uralja az államot, és el kellene kezdenie az árkok betemetését. Most már nincsenek ilyen illúzióim. A minap olvastam egy hosszú interjút Tölgyessy Péterrel, aki nagyon szépen körülírta, hogy ez a rendszer csakis a totális háború és egész pályás letámadás segítségével tartható fenn. Erre utaló jelek pedig rögtön az első napokban voltak. A miniszterelnök győzelmi beszédében nem tett gesztust az ellenzék és az ellenzéki pártok szavazói felé, és több fontos kormánypárti politikus jelezte, hogy a következő lépésekkel pontosan a konfrontációt fogják folytatni.

Ami engem még foglalkoztat, az az, hogy lesz-e 8 év után koherens nemzetpolitika.

– A határon túli magyarok idén is elsöprő többségben szavaztak a kormánypártokra. Ez minek tudható be? Elintézhető egyszerűen annyival, hogy a kormány „megvásárolta” őket a különféle támogatásokkal? Lehetne-e esélyük az ellenzéki pártoknak növelni a népszerűségüket a külhoni magyarok körében?

– Az erdélyi magyar szavazók nagyon stabil választói preferenciákkal rendelkeznek.

Amiként a 90-es években kialakult az RMDSZ támogatása, úgy a kettős állampolgárság megadása után stabilizálódni látszik a Fidesszel való viszonyuk is.

Ezt nagyon nehéz lesz fölülírni, főleg úgy, hogy az általuk követett anyaországi média összemosta az ellenzéki erőket. Több ellenzéki pártnak volt mondanivalója a határon túli szavazók számára, azonban Erdélyben sokan nem tettek különbséget Gyurcsány Ferenc és Szél Bernadett között. A Fidesznek például kapóra jött, hogy a DK olyan kampányt folytatott, amilyet.

Előbb-utóbb Magyarországon el fog indulni egy vita arról, hogy hogyan módosítsák a határon túliak szavazati jogát. Egy egyéni kerületes megoldás például több mozgásteret adna mindenkinek, és talán igazságosabb és védhetőbb is lenne.

– Elképzelhetőnek tartja, hogy – bár a kétharmad ezúttal nem a külhoni szavazókon múlt – növekedhet a feszültség az anyaországi és a határon túli magyarok között a választási eredmény miatt, illetve azért, mert idén még több külhoni állampolgár szavazott?

– Nem hiszem, hogy ez kihatással lesz a határon túli magyarok és az anyaországiak kapcsolatára.

A felmérések azt mutatják, hogy növekszik a határon túliak állampolgárságának és akár szavazati jogának elfogadása.

Jelenleg a komolyan vehető pártok közül csak a DK tematizálja a szavazati jog megvonását, azonban ezt is instrumentális okokból teszi, hiszen úgy gondolta, hogy van egy szegmense a magyar társadalomnak, amely ezzel mobilizálható, és Gyurcsány tudta, hogy ha ő lesz a határon túliak legnagyobb barátja, akkor sem fog több szavazatot kapni, tehát gondolkodás nélkül bevállalta. A kampány mindig túlfűtött periódus, az elkövetkező időszakok más témákról fognak szólni.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS