Bár az Európai Bizottság (EB) tavalyi évről szóló, szerdán Brüsszelben nyilvánosságra hozott igazságügyi országjelentése elismeri a Románia által a korrupcióellenes harc terén elért eredményeket, bírálja a parlamentet, amiért nem vonta meg egyes tagjainak mentelmi jogát, kitér egyes ügyészek és bírák korrupciós ügyeire, a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) új vezetőjének kinevezését pedig újabb tesztnek minősíti.
2015. január 28., 14:472015. január 28., 14:47
Frans Timmermans, az Eb első alelnöke (képünkön) közölte: Románia jó úton halad, a korrupció elleni küzdelem ugyanakkor továbbra is a legfőbb prioritás kell hogy legyen.
A jelentés rögzíti, hogy az előző, 2014-es dokumentumban rögzített előrelépések folytatódtak, ugyanakkor azokat meg kell szilárdítani. Kitér arra is, hogy nőtt az igazságszolgáltatás iránti bizalom.
A jelentés méltatja az alkotmánybíróság tevékenységét is, azonban azt is megjegyzi, hogy a parlament nem minden esetben ültette gyakorlatba a határozatait.
A dokumentum megállapítja: az elmúlt évben is volt példa arra, hogy egyes politikusok fenyegették az igazságszolgáltatás függetlenségét, azonban az ilyen esetek száma csökkent. A DIICOT új vezetőjének kinevezése során átlátszó jelölési folyamatot tart szükségesnek.
Az országjelentés bírálja az ombudsmant, amiért egyes esetekben nem támadott meg bizonyos kormányrendeleteket az alkotmánybíróságon. Ugyanakkor méltatja az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA), az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI), a legfelsőbb bíróság és a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) tevékenységét, és arra biztatja az illetékeseket, hogy támogassák ezen intézmények működését és megerősödését.
A dokumentum ugyanakkor bírálja a parlamentet, amiért számos esetben nem tartotta tiszteletben az ANI megállapításai nyomán született jogerős ítéleteket, és nem vonta meg az intézmény által összeférhetetlennek minősített honatyák mandátumát. Azért is megdorgálja a törvényhozást, mert a DNA kérése ellenére több ízben sem vonta meg bizonyos korrupcióval gyanúsított honatyák mentelmi jogát, és erre nem hozott fel érdemi indokot. Szintén a negatívumok között említi, hogy nincs konszenzus a feddhetetlenséggel kapcsolatos törvényekről.
Az EB megállapítja: a korrupció továbbra is gondot jelent Romániában, ugyanakkor méltatja a magas szintű korrupciós ügyekben elindult nyomozásokat és az ilyen ügyekben született jogerős ítéleteket. Mindazonáltal bírálja, hogy nem megfelelő mértékűek a vagyonelkobzások és az okozott kár megtérítése sem megfelelő mértékű. Kitér egyúttal az oktatásban tapasztalható korrupcióra is – itt az érettségi botrányt említi, de nem hagyja szó nélkül az egészségügyben uralkodó korrupciót sem, súlyos problémának nevezve őket.
Emellett a közbeszerzési eljárások átláthatóságára is kitér, különös tekintettel az uniós alapokkal kapcsolatos pályázatokra.
A jelentést a romániai illetékesek jobbnak tartják, mint a tavalyit, és sokkal jobbnak, mint a Bulgáriáról szólót, amely megállapítja, hogy Szófiában továbbra is problémás az igazságszolgáltatás helyzete, és a korrupció, valamint a szervezett bűnözés is gondokat okoz. Bukarest abban bízik, hogy ez lesz az utolsó ilyen dokumentum, és az EB beszünteti az igazságügyi reform monitorozását. Victor Ponta kormányfő szerdán azt mondta: a kormánnyal nincs gond, a kabinet jó pontokat kapott.
Mint ismeretes, az Európai Bizottság a 2007-es európai uniós csatlakozást követően vezette be a román és a bolgár igazságügyi reform, illetve a korrupcióellenes harc megfigyelésére szolgáló Együttműködési és Megfigyelési Mechanizmust. Ennek során éves jelentéseket ad ki a két országról. Több nyugat-európai uniós tagállam is ezen jelentések pozitív következtetéseitől teszi függővé a román és a bolgár schengeni csatlakozás jóváhagyását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
15 százalékos parlamenti képviselettel nem lehet hozzájárulni Románia modernizációjához, különösen, ha olyan partnereid vannak, akikre nem lehet támaszkodni – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő kormányfő.
Nem túl derűlátó Tánczos Barna, a bukaresti kormány RMDSZ-es miniszterelnök-helyettese atekintetben, hogy valaha magyar miniszterelnöke lehet Romániának.
Az elnöki hivatal – mint arról beszámoltunk – pénteken diadalmasan közölte, hogy a korábbi koalíció pártjai megállapodtak a közalkalmazotti bértörvényről.
Az iskolai tanítás teljes időtartama alatt – beleértve a szüneteket és az iskolán kívül szervezett tevékenységeket is – betiltaná a diákok számára az mobiltelefonok használatát egy törvénytervezet.
A Brassó megyei hegyimentő-szolgálat tájékoztatása szerint egy személy megmentésére irányuló akció van még folyamatban szombaton a Bucsecs-hegységben, ahol egy magashegyi futóverseny több résztvevőjének is elsősegélynyújtásra volt szüksége.
A mentőcsapatok szombaton három személy megmentésére tesznek erőfeszítéseket, akik a Bucsecs-hegységben zajló Transylvania 100 magashegyi futóversenyen való részvételük során egy jéggel borított szakaszon megcsúsztak és beestek egy szakadékba.
Kemény hangvételű bejegyzésben osztotta ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője és szóvivője Dan Dungaciut, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) első alelnökét.
Idén szeptember 1-jétől lép hatályba a Románia és az Amerikai Egyesült Államok közötti szociális biztonságról szóló egyezmény, így kölcsönösen elismerik a két országban ledolgozott szolgálati éveket a nyugdíj kiszámításakor.
A Miniszterelnöki Ellenőrző Testületet és a Számvevőszéket is be kívánja vetni Iana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes az Állami Vagyonkezelő Hatóság (AAAS) tevékenységének ellenőrzésére – ezt maga Gheorghiu jelentette be csütörtökön este.
Feloldotta a román kormány az 1990. január 1. és 1992. december 31. közötti időszakban a bukaresti külügyminisztérium által készített diplomáciai iratok titkosítását, így a rendszerváltás időszakának fontos dokumentumai válnak kutathatóvá.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!