Băsescu: Ponta és a két házelnök is mondjon le a Btk.-módosítás miatt!

Az államfő (képünkön) péntek délelőtt egy televíziós interjúban úgy fogalmazott: „megerősítheti\", hogy az USL mindkét vezetője – Victor Ponta szociáldemokrata kormányfő és Crin Antonescu liberális szenátusi elnök – tudott a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítási tervéről, és szerinte hazudtak a választóknak, amikor a nemzetközi botrány kirobbanása nyomán tájékozatlanságukra hivatkozva próbáltak kibújni a felelősség alól.

Băsescu szerint az USL vezetői már hétfőn megállapodtak Valeriu Zgonea képviselőházi házelnökkel abban, hogy amíg Ponta Johannesburgban lesz, megszavaztatja a Btk. módosítását és az amnesztiatörvényt (ez végül a liberálisok ellenkezése miatt nem került napirendre).

Az elnök úgy vélekedett: ez egy újabb, összehangolt támadás volt a jogállamiság ellen, és az országgal szemben megingott nemzetközi bizalmat csak a parlament feloszlatásával lehetne helyrehozni.

„Én nem tudom ezt megtenni. De van egy másik megoldásunk: Antonescu, Ponta és Zgonea haladéktalanul mondjon le. Vannak politikai eszközeink arra, hogy egy második esélyt kapjunk, és civilizált, európai állam maradjunk\" – jelentette ki Băsescu.

Victor Ponta úgy reagált: csak az amnesztiatervezetről tudott, és továbbra is támogatja annak elfogadását, amennyiben nem erőszakos, vagy korrupciós bűncselekményekre vonatkozik. A Btk.-módosításról azt mondta: kormányfőként ő tartozik elszámolással a parlamentnek, és nem bírálhatja a törvényhozást. Az elnök „politikai nyilatkozatait\" nem kívánta kommentálni.

Ponta hozzátette: konzultálni fognak a bírák szakmai testületével és az Európai Bizottsággal is a Btk. módosításáról. Csütörtökön Crin Antonescu, az USL liberális társelnöke is kihátrált a Btk. módosítása mögül: mint mondta, pártja támogatja, hogy a törvényhozók ne legyenek köztisztviselők, de nem azon az áron, hogy ez a törvény fölé emelje őket.

A képviselőház kedden a Btk. módosításával törölte a törvényhozókat a köztisztviselők sorából, és így nem indítható már eljárás ellenük korrupciós bűncselekményekért. Az intézkedést az Egyesült Államok, Nagy Britannia, Németország és Hollandia bukaresti nagykövetsége is aggályosnak minősítette.

A Btk. módosítása nem lépett még hatályba. Az államfő közölte, hogy visszaküldi megfontolásra a törvényt a parlamentnek. Előtte azonban az alkotmánybíróságnak is állást kell foglalnia az ügyben, ugyanis mind a jobbközép ellenzék, mind a bírák szakmai testülete normakontrollt kért.

Romániában az államfő csak abban az esetben oszlathatja fel a parlamentet, ha az két egymást követő esetben nem szavaz bizalmat az államfő miniszterelnök-jelöltjének. A román államfőnek a miniszterelnököt sem áll módjában leváltani: a kormánytól kizárólag a parlament vonhatja meg a bizalmat.

Borbély: nem vonták ki a törvényhozókat a büntetőjogi felelősség alól
A Btk. módosítása nem jelenti azt, hogy a törvényhozókat kivonták volna a büntetőjogi felelősség alól – szögezte le az MTI-nek nyilatkozva pénteken Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke. A képviselő rámutatott: a Btk. módosítása azt tisztázza, hogy az államelnök, a képviselők és a szenátorok nem köztisztviselők. Ezek a választott tisztségviselők sehol az Európai Unióban nem minősülnek köztisztviselőknek és Romániában sem azok – tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy mi szükség volt a törvénymódosításra, ha a törvényhozók jelenleg sem köztisztviselők, Borbély László azt mondta: a bíróságok ezt nem értelmezték egységesen, és több példa is létezik arra, hogy egy-egy képviselőt is köztisztviselőként ítéltek el.
Az RMDSZ politikusa felhívta a figyelmet arra, hogy a képviselők és szenátorok jogállását külön törvény szabályozza. „Ennek értelmében joguk van mind az ügyészségnek, mind a feddhetetlenségi ügynökségnek vizsgálni az összeférhetetlenségeket, a különböző korrupciós cselekedeteket: ebben nincs változás. Szó sincs arról, hogy kivonná ez a Btk.-módosítás a képviselőket és szenátorokat a vizsgálat alól” – hangsúlyozta Borbély László. Szerinte „egyeseknek nem tetszik” a tisztázó módosítás, mert hatályba lépése esetén nem lenne már lehetősége az ügyészségnek arra, hogy „úgy tálalja” a képviselők elleni vádakat, mintha köztisztviselők lennének.
Az eddigi esetleges ügyészségi visszaéléseket firtató kérdésre Borbély László az első fokon letöltendő börtönbüntetésre ítélt Nagy Zsolt volt távközlési miniszter meghurcolását és a sepsiszentgyörgyi Mikó-ügyet említette. „Egyértelmű, hogy ártatlan emberekről van szó. Azért, mert visszaszolgáltatott a restitúciós bizottság egy ingatlant az egyháznak, Markó Attilát első fokon elítélték. Ezek kirívó esetek, és azt jelzik, hogy a román igazságszolgáltatás nem úgy működik, ahogy kellene. Ezért kell világosan megfogalmazni ezeket a jogállásokat, mert ha nem, akkor így vagy úgy értelmezi egyik vagy másik bíró vagy ügyész” – fejtette ki az RMDSZ politikai alelnöke.