Az RMDSZ „az ügyészállam felszámolását” támogatta az igazságügyi módosítások megszavazásával

– fogalmazott az RMDSZ keddi közleménye szerint a szövetség szenátusi frakcióvezetője a bírák és ügyészek jogállásáról szóló törvény módosításának végszavazásán.

korábban írtuk

Elfogadták a bírák és ügyészek jogállásáról szóló törvénymódosításokat

A szenátus keddi ülésén gyorsan, jóformán az érdemi vita teljes mellőzésével megszavazta a bírák és ügyészek jogállásáról szóló törvény módosításait.

Cseke elmondása szerint a parlamentbe beérkező módosító indítványok számottevő részét a szakmai szervezetek kezdeményezték és tartották fenn, és a javaslatok többsége jól működő nyugat-európai modellt, tendenciát követ. „Ezt a tendenciát bizonyítja az is, hogy

Ezért az RMDSZ ma megszavazta a törvénymódosítást a végső döntéshozó szenátusban” – mondta Cseke Attila.

A politikus az Agerpres szerint kifejtette, a parlament által megszavazott jogszabály értelmében még az államelnök sem szólhat bele a bírák és az ügyészek kinevezésének folyamatába: „a bírák és ügyészek kinevezése kizárólag szakmai alapon történik, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) javaslatára. Az államelnök szerepe formális lett, a politikum nem szólhat egyáltalán bele ebbe.

Az RMDSZ szenátora hozzátette, az elfogadott jogszabály értelmében a titkosszolgálatoktól is függetlenedik az igazságszolgáltatás. A honatya kiemelte, a törvénymódosítás bevezeti: bármilyen együttműködési megállapodás, határozat, protokollum, amelyet a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) vagy egy titkosszolgálat ír alá az igazságszolgáltatásért felelős intézményekkel, közérdekű információnak számít, nyilvánosságra kell hozni. Ez azért fontos, hogy ne lehessen ezeket az információkat titkosítani, mint eddig.

Mint mondta, a híresztelésekkel ellentétben, a törvénymódosítás nem korlátozza a korrupcióellenes harcot. „Egyértelmű, mindenkire egyformán érvényes szabályozást fogadtunk el ma, amely a bírák és ügyészek karrierjének valós szétválasztását valósítja meg. Az ügyészek és a bírák egymástól függetleneknek kell lenniük, nem szólhatnak bele egymás tevékenységébe. Ez jelen pillanatban nincs így, ezért van szükség az igazságszolgáltatást működtető törvények módosítására.

Az ügyészeknek ugyanannyi joguk kell hogy legyen, mint az ügyvédeknek” – hangoztatta Cseke Attila.

A szenátor szerint az elfogadott törvénymódosítás lehetőséget teremt a bírák és ügyészek felelősségre vonására súlyos gondatlanságból vagy rosszhiszeműségből eredő döntéseik miatt. Ugyanakkor nyugat-európai modellt követ és a jobb szakmai felkészülést célozza, hogy a bírói és ügyészi képzést 2 évről 4 évre emelik, egy év gyakornokság helyett kettő lesz. A négyéves bírói és ügyészi képzés alatt, az egyéves elméleti képzés elvégzése után, félévente más-más jogi szakma területén kell gyakorlatot végezni.

„Az eddigi szabályozás szerint akár 25 éves korban is elérhető volt a bírói pálya (...) A nyugat-európai államok többségében nemcsak a bíróvá válás korhatára jóval magasabb, 30-40 éves kora előtt senki nem léphet a pályára, de sok esetben több éves ügyvédi vagy ügyészségi előtapasztalatot is kérnek. Ez nem véletlen, hiszen az igazságügy szereplői, az ügyvédek, az ügyészek és a bírák közül ez utóbbiak azok, akiknek rangja és felelőssége a legnagyobb, hiszen ők ítélkeznek” – hangoztatta a közlemény szerint az RMDSZ szenátora.

korábban írtuk

„Ezt nehezen felejtik el az RMDSZ-nek” – Eckstein-Kovács Péter az igazságügyi változásokról, a szövetség szerepéről

Az igazságügyi törvények módosításai a korrupcióellenes ügyészek hatásköreinek megcsonkítását célozzák, az RMDSZ pedig akkor is tartja magát a kormánypártokkal kötött megegyezéshez, ha a jogállamot kell közösen csorbítani – vélekedett a Krónikának Eckstein-Kovács Péter jogász, volt RMDSZ