Fotó: Archív
Az igazságügyi rendszer működését szabályozó törvények módosításai a korrupcióellenes ügyészek hatásköreinek megcsonkítását célozzák, az RMDSZ pedig akkor is tartja magát a parlamenti támogatásról a kormánypártokkal kötött megegyezéshez, ha a jogállamot kell közösen csorbítani – vélekedett a Krónikának Eckstein-Kovács Péter jogász, volt RMDSZ-es szenátor és kisebbségügyi miniszter.
2017. december 14., 14:412017. december 14., 14:41
2017. december 14., 14:572017. december 14., 14:57
– Több ízben is bírálta az RMDSZ-t annak kapcsán, hogy Márton Árpád bizottsági alelnök révén a szövetség aktívan részt vesz az igazságügyi törvények módosításainak kidolgozásán munkálkodó parlamenti különbizottságban. A kormányoldal – és vele az RMDSZ is – ugyanakkor arra hivatkozik, hogy az „ügyészállam” lebontásán fáradoznak. Hihetőnek tartja, hogy az ügyészek olyannyira elszabadultak, hogy szükség van a megzabolázásukra? Ha nem, mi lehet a valós indok?
– Olyan, hogy ügyészállam, nincs. Rendőrállam már létezett, saját bőrünkön éreztük a pártállami időkben.
A jogállamiság sarokköve az, hogy senki se állhasson a törvények felett. Ez persze sokaknak, politikusoknak, híres vagy gazdag embereknek nem tetszik. És itt jön be az a hatáskör, amit meg akarnak csonkítani: az ügyészség és különösen a DNA azon joga/gyakorlata, hogy érinthetetlennek tűnő emberek esetében – miniszterek, képviselők, milliomosok, fociguruk, főpapok – is nyomoznak, és bíróság elé küldik őket. Az ügyészek munkájának eredményességét a büntetőügyekben meghozott bírósági ítéletek tükrözik. A DNA eredményességi együtthatója jó ideje 90 százalék körül mozog, ami ha nem is tökéletes, de nagyon jó eredmény.
– Tény, hogy voltak olyan esetek, amelyekben a bíróság darabokra cincálta az ügyészek érvelését. Ön szerint valóban szükséges az ügyészek és bírák felelősségének rögzítése, és kötelezni őket az esetleg okozott kár megtérítésére?
– Az nagyon jó, hogy vannak szétcincált vádiratok, felmentési ítéletek. Ahogy van rossz suszter, akad gyenge vagy akár elfogult ügyész is. Persze nagy a különbség, ami a következményeket illeti, de ismétlem,
Jelenleg is van jogszabály a bírák és ügyészek anyagi felelősségéről törvénytelen ítéletek vagy eljárások esetében, mégpedig akkor, ha rosszhiszeműen jártak el, vagy ha szarvashibát vétettek. Ami újdonság, az az, hogy ha az államot elmarasztalták, és kártérítésre kötelezték, akkor muszáj azt behajtani a tévesen ítélkező bírón. Eddig is volt rá lehetőség, de nem volt kötelező.
Fotó: Cdep.ro
– Az ellenzéki vádak szerint a kormányoldal célja az, hogy a politikum befolyása alá vonja az igazságszolgáltatást. Ugyanakkor a kormányoldal – és az RMDSZ is – azzal érvel, hogy a módosítások zömét az igazságügyi szakmai szervezetek javaslatára fogadták el. Ezek nyomán – például azzal, hogy az államfő a jövőben nem utasíthatja vissza a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács által javasolt főügyészek kinevezését – épphogy erősödik az igazságügy önállósága, hiszen a politikum immár nem szólhat bele a kinevezésekbe. Az igazságügyi felügyelet – végül elvetett – kivonása a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) alól és független intézménnyé tétele elvileg szintén hozzájárulhatott volna az igazságügy függetlenségének megszilárdításához. Vagy mégsem?
– Lehet, sőt biztos, hogy a PSD hangadó jogászpolitikusai, Florin Iordache és Şerban Nicolae nem a szakma csúcsai, de nagy tapasztalattal rendelkező, dörzsölt politikusok. Most az ügyészek jelentették a célpontot. Nosza engedtek a CSM és egy, de nem az egyetlen bírói egyesület képviselője módosító indítványainak, mi több, olyan mentelmi jogot ígértek a bíróknak, mint amilyen a parlamenti képviselőknek van.
Egymásra akarják uszítani a szakmát, amely eddig konzekvensen elutasította a módosításokat, hogy aztán könnyebben elbánhassanak velük. Az igazságügyi felügyelet kivonása a CSM hatásköréből messze a legveszélyesebb módosítás lett volna a csomagból. Nyilván, hogy a parlamenti többség és kapcsolt részei mondták volna meg, hogy kik azok a „független” emberek, akik majd döntenek bírák, ügyészek karrierjéről, fegyelmi ügyeikről.
Ami a vezető ügyészek kinevezését illeti, vannak pró és kontra érvek az államelnök szerepét illetően ebben a kérdésben. Az az igazság, hogy van egy kis konzervativizmus abban, ahogyan a közvélemény és a sajtó nagyobbik része látja ezt a kérdést. Eddig működött: kérdés, mi lehet mögötte, hogy most Dragneaék meg akarják változtatni.
Többek között a bírák és ügyészek által elkövetett bűncselekményeket kivizsgáló ügyosztály létrehozásáról rendelkeznek a román képviselőház által elfogadott igazságügyi törvénymódosítások. Az RMDSZ szerint az intézkedések a jogállamot erősítik.
– Tényleg veszélyeztethetik ezek az intézkedések a korrupcióellenes harcot?
– Feltétlenül. Ezen a véleményen van a szakma, a közvélemény jó része, az amerikai külügy, az EU-tagállamok nagy része és a nemzetközi sajtó.
A másik oldalon az elítélt Dragnea, a nyomozás alatt álló Tăriceanu, na meg az Antena 3 és România Tv áll.
– Mi lehet az oka, hogy az RMDSZ részt vesz a módosítások kidolgozásában?
– Aktív volt most már a szavazásokon is. RMDSZ-szavazatok hiányában nem ment volna át sem a bírák és ügyészek jogállásáról szóló törvény, sem a szerecsenmosdató lex Iordache az ANI-törvény módosításáról. Nehezen lesz ez elfelejtve a jóérzésű románok és – teszem hozzá – magyarok részéről.
Állásfoglalásban indokolta meg az RMDSZ, parlamenti képviselői miért szavazták meg a bírák és ügyészek jogállását szabályozó törvény módosítását. Miközben állítása szerint az ügyészállam ellen lép fel, mások úgy vélik: a szövetség a jogállamot támadja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Noha világszerte csökken a hagyományos dohányzók száma, a WHO szerint új nikotinfüggőségi hullám bontakozott ki: világszerte már 15 millió gyerek használ e-cigarettát. A szervezet arra figyelmeztet, a nikotinfüggőség továbbra is valós veszélyt jelent.
Nem lesz tanítás szerdán Románia délkeleti térségében, ahol a katasztrófavédelem a várható heves esőzések miatt árvízre számít – közölte kedden az Agerpres hírügynökség.
Ilie Bolojan miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt elnöke arra szólította fel párttársait, hogy szavazzák le a koalíciós partner Szociáldemokrata Párt azon törvényjavaslatait, amelyek a kiadáscsökkentő intézkedések egyes elemeit ellensúlyoznák.
Harmadfokú (piros jelzésű) riasztás lesz érvényben nagy mennyiségű csapadékkal járó esőzések miatt kedd estétől Bukarestben és öt megyében.
Várhatóan másodszor is elhalasztja az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazási körülményeit módosító törvény véleményezését az egybehangzó értesülések szerint.
Keményen bírálta a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) színeiben parlamenti mandátumhoz jutott George Becali, az FCSB labdarúgócsapatának tulajdonosa George Simiont, a párt elnökét, amiért az szerinte „áruló”.
Több mint 700 önkormányzatnál nem lenne szükség létszámcsökkentésre, mert a polgármesterek hatékonyan gazdálkodnak a humán erőforrásokkal – jelentette ki Cseke Attila fejlesztési miniszter hétfőn este Kolozsváron.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) hétfőn arra kérte a parlament vezetőségét, hogy engedélyezze a Román Hírszerző Szolgálat legutóbbi négy – 2021-es, 2022-es, 2023-as és 2024-es – tevékenységi jelentésének megvitatását.
A szenátus hétfőn első házként elfogadta az online nagykorúságról szóló törvénytervezetet, amely szerint a kiskorúak 16 éves korukig csak szülői hozzájárulással férhetnek hozzá online szolgáltatásokhoz és hozhatnak létre saját fiókokat.
A legutóbbi kormányülésen elfogadták azt a sürgősségi rendeletet, amely aktualizálja a növényvédő szerekre vonatkozó jogi keretet. A rendelet megerősíti az európai normáknak megfelelő hivatalos ellenőrzési rendszert.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!