Archív felvétel
Fotó: A szenátus Facebook-oldala
A szenátus keddi ülésén gyorsan, jóformán az érdemi vita teljes mellőzésével megszavazta a bírák és ügyészek jogállásáról szóló törvény módosításait.
2017. december 19., 15:422017. december 19., 15:42
2017. december 19., 16:452017. december 19., 16:45
A képviselőház után kedden a szenátus is elfogadta a bírák és ügyészek jogállásáról szóló törvény módosításait, amelyek így Klaus Johannis államfőhöz kerülnek kihirdetésre. A felsőházi honatyák 80 támogató vokssal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadták el a módosításokat.
Az ülést kisebb botrány előzte meg, az ellenzék ugyanis, amely a módosítások kapcsán azt állítja: azok révén a kormányoldal politikai irányítás alá akarja vonni az igazságszolgáltatást, megpróbálta megakadályozni, hogy a módosításokat napirendre vegyék, ezt azonban a kormánytöbbség leszavazta. Az ellenzék arra hivatkozott, hogy csupán reggel kapták meg a bizottsági jelentést, holott a házszabály szerint a vita előtt három nappal kell megkapniuk. A Népi Mozgalom Párt (PMP) szenátorai ezt követően ki is vonultak az ülésről, mivel nem kívánták legitimálni azt.
Később – tiltakozásul az ellen, hogy a módosítások megszavazásáig meghosszabbították a felsőház ülését, ezért késett a két ház költségvetési vitáról szóló együttes ülése – az ellenzéki frakciók kivonultak a szenátus üléséről, amelyen csak a PSD, az ALDE és az RMDSZ honatyái maradtak bent. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) közölte: alkotmánybíróságon támadja meg a törvényt.
A szenátus módosította a képviselőház által elfogadott változatot, így
Az államfő jelenleg korlátlan alkalommal elutasíthatja a kinevezéseket, ugyanakkor a képviselőházban elfogadott változat szerint ez egyszer sem állt volna jogában.
Egy másik módosítás szerint egy ügyész intézkedéseit a hierarchiában fölötte álló ügyész megsemmisítheti, amennyiben azokat megalapozatlannak találja.
Arról is döntöttek, hogy
A módosítás szerint a kárt szenvedett fél a pénzügyminisztérium ellen indított eljárással juthat kártérítéshez. Az államnak, a jogerős ítélet kiközlésétől számított legtöbb hat hónapon belül ki kell fizetnie a kártérítést.
Egy másik módosító javaslat szerint a pénzügyminisztériumnak két hónapon belül értesítenie kell az Igazságszolgáltatási Felügyeletet, hogy az megvizsgálja, nem történt-e jogi tévedés az ügyben. Ha a felügyelet megállapítja, hogy a bíró vagy ügyész rosszindulatból, vagy súlyos hanyagságból követett el tévedést, az államnak kötelessége visszkeresetet indítania az elkövető ellen, hogy visszaszerezze a kártérítés összegét.
Az ülésen elfogadták Şerban Nicolae PSD-s szenátor néhány módosító javaslatát, amelyeket a különbizottság korábban elutasított.
A szenátus egyébként hétfő esti ülésén megszavazta az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) működését szabályozó törvény módosítását is, amelynek értelmében
Az ANI hétfői közleménye szerint ezáltal összesen 675 parlamenti képviselő és szenátor, polgármester, megyei önkormányzati elnök, illetve helyi és megyei közgyűlési tag szabadul meg az eljárástól.
Eközben az igazságügyi módosításokkal foglalkozó különbizottság kedden már a büntető törvénykönyv és a büntetőjogi perrendtartás tervezett módosításairól tárgyalt. Az ülésen részt vett Tudorel Toader igazságügy-miniszter is, aki közölte: amennyiben a parlament nem fogadja el az ártatlanság vélelmére vonatkozó európai bizottsági ajánlás átültetését a romániai joggyakorlatba, előfordulhat, hogy sürgősségi kormányrendeletben fogadják el. A miniszter szerint a perrendtartásban jelenleg szereplő „ésszerű gyanú” kifejezést „minden kétséget kizáró, megalapozott bizonyítékra" kell cserélni.
Több bíróságon a tárgyalások időszakos felfüggesztésével, az épület előtti néma tüntetéssel tiltakoztak a bírák és ügyészek az igazságszolgáltatás átszervezését célzó törvénycsomag és a büntető eljárásjog módosítása ellen.
Közben Carmen Dan belügyminiszter kedden bírálta Radu Gavrişt, a Bukaresti Rendőr-főkapitányság életvédelmi osztályának vezetőjét, amiért az egy interjúban ostorozta a tervezett módosításokat. A miniszter szerint a rendőrségi vezetőnek nem szabadott volna véleményt nyilvánítania, ezzel ugyanis túllépte hatáskörét. Gavriş arról beszélt, hogy a térfigyelő kamerák felvételeinek kizárása a bizonyítékok közül húsz évvel visszaveti az igazságszolgáltatást, mivel sokkal nehezebb lesz elfogni egy gyilkost vagy egy pedofilt.
A módosításokat keddi ülésén a bírák és ügyészek szakmai tevékenységét felügyelő Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) is elutasította. Ez ugyanakkor csupán véleménynyilvánítás, mivel nem kérték ki az állásfoglalását.
Mint ismeretes, az igazságügyi reform szükségességét az RMDSZ támogatását is élvező koalíciós pártok azzal indokolták, hogy szerintük az ügyészi túlkapásoknak, a korrupcióellenes vádhatóság és a titkosszolgálatok összefonódásának köszönhetően Románia ma már ügyészállammá vált, ahol sérülnek az emberi jogok, nem érvényesül az ártatlanság vélelme.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kormány zöld jelzést adott a közigazgatási reformnak: sürgősségi rendelettel indítják el az állami apparátus átszervezését, amely létszámcsökkentést irányoz elő az indokolatlan álláshelyeken, és átalakítja a központi–helyi hatáskörök rendszerét.
Következő ülésén a kormány sürgősségi rendeletet fogad el a helyi adók felülvizsgálatáról - számolt be kedden az RFI-nek adott nyilatkozatában Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) újabb első- és másodfokú riasztásokat adott ki havazás és hóviharok miatt az ország több régiójában.
Élő adásban tépte szét doktori diplomáját Cristian Preda politológus, volt elnöki tanácsadó a doktori címért járó pótlék tervezett csökkentése miatt.
A súrlódások ellenére jobb a koalíciós kormányzás, mint az egypárti, az emberek megbánnák, ha 2028-ban egypárti kormány alakulna – vélekedik Kelemen Hunor RMDSZ.-elnök.
A romániai polgárok többsége nem hisz abban, hogy még idén véget érhet az ukrajnai háború – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Călin Georgescu hétfőn ismét kérte, hogy oldják fel a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) 2024 december elején tartott ülésének titkosítását, arra hivatkozva, hogy az alapozta meg az elnökválasztás második fordulójának érvénytelenítését.
A kormánykoalíció hétfői ülésén a pártok képviselői egy intézkedéscsomagról állapodtak meg, amely többek között 25 százalékos adócsökkentést irányoz elő a 100 évnél régebbi épületek esetében, illetve 15%-os csökkentést az 50 és 100 év közötti épületeknél.
Továbbra is problémás a romániai átoltottsági arány – hívta fel a figyelmet hétfőn Alexandru Rogobete. Az egészségügyi miniszter hangsúlyozva, hogy a különféle kezdeményezések, köztük a gyógyszertári oltás kísérleti programja sem hozott érdemi javulást.
A Szociáldemokrata Párt nem támogatja az idei költségvetést a szociáldemokraták által javasolt szolidaritási csomag nélkül - közölte hétfőn a Facebook-oldalán Mihai Fifor képviselő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!