HIRDETÉS

Elfogadták a bírák és ügyészek jogállásáról szóló törvénymódosításokat

Balogh Levente 2017. december 19., 15:42 utolsó módosítás: 2017. december 19., 16:45

A szenátus keddi ülésén gyorsan, jóformán az érdemi vita teljes mellőzésével megszavazta a bírák és ügyészek jogállásáról szóló törvény módosításait.

Archív felvétel Fotó: A szenátus Facebook-oldala

A képviselőház után kedden a szenátus is elfogadta a bírák és ügyészek jogállásáról szóló törvény módosításait, amelyek így Klaus Johannis államfőhöz kerülnek kihirdetésre. A felsőházi honatyák 80 támogató vokssal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadták el a módosításokat.

Az ülést kisebb botrány előzte meg, az ellenzék ugyanis, amely a módosítások kapcsán azt állítja: azok révén a kormányoldal politikai irányítás alá akarja vonni az igazságszolgáltatást, megpróbálta megakadályozni, hogy a módosításokat napirendre vegyék, ezt azonban a kormánytöbbség leszavazta. Az ellenzék arra hivatkozott, hogy csupán reggel kapták meg a bizottsági jelentést, holott a házszabály szerint a vita előtt három nappal kell megkapniuk. A Népi Mozgalom Párt (PMP) szenátorai ezt követően ki is vonultak az ülésről, mivel nem kívánták legitimálni azt.

HIRDETÉS

A többi ellenzéki honatya „Mindannyian az igazságszolgáltatásért" feliratú molinókkal tiltakozott.

Később – tiltakozásul az ellen, hogy a módosítások megszavazásáig meghosszabbították a felsőház ülését, ezért késett a két ház költségvetési vitáról szóló együttes ülése – az ellenzéki frakciók kivonultak a szenátus üléséről, amelyen csak a PSD, az ALDE és az RMDSZ honatyái maradtak bent. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) közölte: alkotmánybíróságon támadja meg a törvényt.

A szenátus módosította a képviselőház által elfogadott változatot, így

megadják az államfőnek a lehetőséget, hogy egyetlen alkalommal, alapos indokkal visszautasítsa a legfőbb ügyészség, valamint a korrupcióellenes és a terrorellenes ügyészség vezetésére kijelölt személy kinevezését.

Az államfő jelenleg korlátlan alkalommal elutasíthatja a kinevezéseket, ugyanakkor a képviselőházban elfogadott változat szerint ez egyszer sem állt volna jogában.

Egy másik módosítás szerint egy ügyész intézkedéseit a hierarchiában fölötte álló ügyész megsemmisítheti, amennyiben azokat megalapozatlannak találja.

Arról is döntöttek, hogy

az állam felelőssége nem mentesíti a bírákat a fegyelmi, polgári vagy büntetőjogi felelősség alól, hogyha ezek „rosszindulatból, vagy súlyos hanyagságból” tévedéseket követtek el, és kárt okoztak az államnak.

A módosítás szerint a kárt szenvedett fél a pénzügyminisztérium ellen indított eljárással juthat kártérítéshez. Az államnak, a jogerős ítélet kiközlésétől számított legtöbb hat hónapon belül ki kell fizetnie a kártérítést.

Egy másik módosító javaslat szerint a pénzügyminisztériumnak két hónapon belül értesítenie kell az Igazságszolgáltatási Felügyeletet, hogy az megvizsgálja, nem történt-e jogi tévedés az ügyben. Ha a felügyelet megállapítja, hogy a bíró vagy ügyész rosszindulatból, vagy súlyos hanyagságból követett el tévedést, az államnak kötelessége visszkeresetet indítania az elkövető ellen, hogy visszaszerezze a kártérítés összegét.

Az ülésen elfogadták Şerban Nicolae PSD-s szenátor néhány módosító javaslatát, amelyeket a különbizottság korábban elutasított.

Átment az ANI-törvény

A szenátus egyébként hétfő esti ülésén megszavazta az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) működését szabályozó törvény módosítását is, amelynek értelmében

a rokonaikat alkalmazó honatyák esetében 2007 és 2013 között megállapított összeférhetetlenség, illetve az ahhoz kapcsolódó szankciók semmisnek minősülnek.

Az ANI hétfői közleménye szerint ezáltal összesen 675 parlamenti képviselő és szenátor, polgármester, megyei önkormányzati elnök, illetve helyi és megyei közgyűlési tag szabadul meg az eljárástól.

Viták kereszttüzében a Btk.-módosítások

Eközben az igazságügyi módosításokkal foglalkozó különbizottság kedden már a büntető törvénykönyv és a büntetőjogi perrendtartás tervezett módosításairól tárgyalt. Az ülésen részt vett Tudorel Toader igazságügy-miniszter is, aki közölte: amennyiben a parlament nem fogadja el az ártatlanság vélelmére vonatkozó európai bizottsági ajánlás átültetését a romániai joggyakorlatba, előfordulhat, hogy sürgősségi kormányrendeletben fogadják el. A miniszter szerint a perrendtartásban jelenleg szereplő „ésszerű gyanú” kifejezést „minden kétséget kizáró, megalapozott bizonyítékra" kell cserélni.

Daniel Horodniceanu, a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) főügyésze úgy vélekedett, a Btk.-hoz beterjesztett módosító javaslatok „amputálják" a bűnvádi eljárások jelentős részét.

Közben Carmen Dan belügyminiszter kedden bírálta Radu Gavrişt, a Bukaresti Rendőr-főkapitányság életvédelmi osztályának vezetőjét, amiért az egy interjúban ostorozta a tervezett módosításokat. A miniszter szerint a rendőrségi vezetőnek nem szabadott volna véleményt nyilvánítania, ezzel ugyanis túllépte hatáskörét. Gavriş arról beszélt, hogy a térfigyelő kamerák felvételeinek kizárása a bizonyítékok közül húsz évvel visszaveti az igazságszolgáltatást, mivel sokkal nehezebb lesz elfogni egy gyilkost vagy egy pedofilt.

A módosításokat keddi ülésén a bírák és ügyészek szakmai tevékenységét felügyelő Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) is elutasította. Ez ugyanakkor csupán véleménynyilvánítás, mivel nem kérték ki az állásfoglalását.

Mint ismeretes, az igazságügyi reform szükségességét az RMDSZ támogatását is élvező koalíciós pártok azzal indokolták, hogy szerintük az ügyészi túlkapásoknak, a korrupcióellenes vádhatóság és a titkosszolgálatok összefonódásának köszönhetően Románia ma már ügyészállammá vált, ahol sérülnek az emberi jogok, nem érvényesül az ártatlanság vélelme.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS