Elfogadták a bírák és ügyészek jogállásáról szóló törvénymódosításokat

Később – tiltakozásul az ellen, hogy a módosítások megszavazásáig meghosszabbították a felsőház ülését, ezért késett a két ház költségvetési vitáról szóló együttes ülése – az ellenzéki frakciók kivonultak a szenátus üléséről, amelyen csak a PSD, az ALDE és az RMDSZ honatyái maradtak bent. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) közölte: alkotmánybíróságon támadja meg a törvényt.

A szenátus módosította a képviselőház által elfogadott változatot, így

Az államfő jelenleg korlátlan alkalommal elutasíthatja a kinevezéseket, ugyanakkor a képviselőházban elfogadott változat szerint ez egyszer sem állt volna jogában.

Egy másik módosítás szerint egy ügyész intézkedéseit a hierarchiában fölötte álló ügyész megsemmisítheti, amennyiben azokat megalapozatlannak találja.

Arról is döntöttek, hogy

A módosítás szerint a kárt szenvedett fél a pénzügyminisztérium ellen indított eljárással juthat kártérítéshez. Az államnak, a jogerős ítélet kiközlésétől számított legtöbb hat hónapon belül ki kell fizetnie a kártérítést.

Egy másik módosító javaslat szerint a pénzügyminisztériumnak két hónapon belül értesítenie kell az Igazságszolgáltatási Felügyeletet, hogy az megvizsgálja, nem történt-e jogi tévedés az ügyben. Ha a felügyelet megállapítja, hogy a bíró vagy ügyész rosszindulatból, vagy súlyos hanyagságból követett el tévedést, az államnak kötelessége visszkeresetet indítania az elkövető ellen, hogy visszaszerezze a kártérítés összegét.

Az ülésen elfogadták Şerban Nicolae PSD-s szenátor néhány módosító javaslatát, amelyeket a különbizottság korábban elutasított.

Átment az ANI-törvény

A szenátus egyébként hétfő esti ülésén megszavazta az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) működését szabályozó törvény módosítását is, amelynek értelmében

Az ANI hétfői közleménye szerint ezáltal összesen 675 parlamenti képviselő és szenátor, polgármester, megyei önkormányzati elnök, illetve helyi és megyei közgyűlési tag szabadul meg az eljárástól.

Viták kereszttüzében a Btk.-módosítások

Eközben az igazságügyi módosításokkal foglalkozó különbizottság kedden már a büntető törvénykönyv és a büntetőjogi perrendtartás tervezett módosításairól tárgyalt. Az ülésen részt vett Tudorel Toader igazságügy-miniszter is, aki közölte: amennyiben a parlament nem fogadja el az ártatlanság vélelmére vonatkozó európai bizottsági ajánlás átültetését a romániai joggyakorlatba, előfordulhat, hogy sürgősségi kormányrendeletben fogadják el. A miniszter szerint a perrendtartásban jelenleg szereplő „ésszerű gyanú” kifejezést „minden kétséget kizáró, megalapozott bizonyítékra" kell cserélni.

korábban írtuk

Több városban tiltakoztak a bírák és ügyészek kedden is

Több bíróságon a tárgyalások időszakos felfüggesztésével, az épület előtti néma tüntetéssel tiltakoztak a bírák és ügyészek az igazságszolgáltatás átszervezését célzó törvénycsomag és a büntető eljárásjog módosítása ellen.

Közben Carmen Dan belügyminiszter kedden bírálta Radu Gavrişt, a Bukaresti Rendőr-főkapitányság életvédelmi osztályának vezetőjét, amiért az egy interjúban ostorozta a tervezett módosításokat. A miniszter szerint a rendőrségi vezetőnek nem szabadott volna véleményt nyilvánítania, ezzel ugyanis túllépte hatáskörét. Gavriş arról beszélt, hogy a térfigyelő kamerák felvételeinek kizárása a bizonyítékok közül húsz évvel visszaveti az igazságszolgáltatást, mivel sokkal nehezebb lesz elfogni egy gyilkost vagy egy pedofilt.

A módosításokat keddi ülésén a bírák és ügyészek szakmai tevékenységét felügyelő Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) is elutasította. Ez ugyanakkor csupán véleménynyilvánítás, mivel nem kérték ki az állásfoglalását.

Mint ismeretes, az igazságügyi reform szükségességét az RMDSZ támogatását is élvező koalíciós pártok azzal indokolták, hogy szerintük az ügyészi túlkapásoknak, a korrupcióellenes vádhatóság és a titkosszolgálatok összefonódásának köszönhetően Románia ma már ügyészállammá vált, ahol sérülnek az emberi jogok, nem érvényesül az ártatlanság vélelme.