Valer Dorneanu
Fotó: Grigore Popescu/Agerpres
Az alapjogokat nem lehet sürgősségi kormányrendelettel korlátozni, törvényre lett volna szükség ehhez – nyilatkozta csütörtök este az Antena 3 televízió műsorában Valer Dorneanu, az alkotmánybíróság elnöke.
2020. május 08., 11:292020. május 08., 11:29
2020. május 08., 11:342020. május 08., 11:34
A taláros testület első embere szerint a parlamentnek egy organikus törvényt kellett volna elfogadnia, hogy ne az 1999-ben, a bányászjárás idején sebtében kiadott sürgősségi kormányrendelet alapján járjanak el, mert az alkotmány szerint az alapjogokat csak törvénnyel lehet korlátozni. Hangsúlyozta: az alkotmánybíróság nem a szükségállapotot nyilvánította alkotmányellenesnek, hanem a kormány 1999/1-es sürgősségi rendeletének 28-as cikkelyét, amely a kiszabható bírságokra vonatkozik.
A szükségállapot kihirdetése előtt hatályos, alacsonyabb tételek alapján szabnak ki pénzbírságot a hatóságok az alkotmánybíróság ítélete nyomán – jelentette ki csütörtökön Ludovic Orban miniszterelnök.
„Az alkotmány 115-ös cikkelyének 6-os bekezdése kimondja, hogy sürgősségi kormányrendelettel bármit lehet szabályozni, kivéve az alkotmányos törvények módosítását és az alapjogok korlátozását, márpedig a mozgásszabadság korlátozása és az ehhez kapcsolódó bírságok ebbe a kategóriába tartoznak” – magyarázta az Agerpres szerint Dorneanu.
„Az államfő egyszerűen csak kihirdeti a szükségállapotot, vagy intézkedéseket is foganatosíthat? A 93. cikkely szerint a szükségállapot kihirdetését jóvá kell hagynia a parlamentnek, amelyet kötelező módon össze kell hívni. Ebből arra lehet következtetni, hogy a parlament az, amely bizonyos intézkedéseket meghoz” – részletezte Dorneanu.
Az alkotmánybíróság szerdán alkotmányellenesnek nyilvánította a szükségállapot alatt kiszabott bírságokat, amelyeket homályosan és kiszámíthatatlanul határoz meg az 1999/1-es sürgősségi kormányrendelet 28-as cikkelye, amely önkényesen, a rendőrök szabad mérlegelési körében hagyja annak elbírálását, hogy mi számít kihágásnak.
A taláros testület megállapította, hogy az emberi alapjogokat csak organikus törvénnyel lehet korlátozni, ehhez nem elég sürgősségi kormányrendeletet hozni, ezért az 1999/1-es sürgősségi kormányrendeletet módosító 2020/34-es sürgősségi kormányrendeletet teljes egészében alkotmányellenesnek nyilvánította.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Cáfolta a Szociáldemokrata Párt (PSD), hogy szabálytalanul zajlott volna a képviselőház házbizottságának megválasztása az őszi ülésszak első, kedd délutáni ülésén.
Miközben a bukaresti kormánykoalíció pártjai papíron továbbra is kormányoznak, a parlamentben egyre kevésbé egyértelmű, hol húzódik a tényleges többség határa. Az őszi ülésszak első napján az AUR és az SOS Románia megerősödött a képviselőház vezetésében.
Keddtől működik az E-Sănătatea mea (E-Egészségem) egészségügyi portál – jelentette be kedden az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) elnöke.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) továbbra sem hajlandó olyan kormányt támogatni, amelynek a Szociáldemokrata Párt (PSD) is része – jelentette ki Siegfried Muresan, a PNL európai parlamenti képviselője.
Cáfolta Lucian Pahonțu, a Kormányőrség (SPP) parancsnoka, hogy részt vett a forradalmárok elleni megtorlásokban 1989 decemberében, illetve a tüntetők elleni fellépésben az 1990-es bukaresti bányászjárás idején.
Több tucatnyian veszítik el tisztségüket a feddhetetlenségi törvény módosítása nyomán – jelentette be az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI):
Nincsenek arra utaló jelek, hogy az ország nyugati, Kárpátokon belüli területein fokozódott volna a drónok által elkövetett légtérsértések kockázata – közölte a román védelmi minisztérium a Krónikával.
Egy év szabadságvesztést szabott ki hétfőn Clotilde Armandra, Bukarest első kerületének volt polgármesterére az első kerületi bíróság, de a büntetés alkalmazását két év próbaidőre elhalasztotta. Az ítélet nem jogerős.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!