Valer Dorneanu
Fotó: Grigore Popescu/Agerpres
Az alapjogokat nem lehet sürgősségi kormányrendelettel korlátozni, törvényre lett volna szükség ehhez – nyilatkozta csütörtök este az Antena 3 televízió műsorában Valer Dorneanu, az alkotmánybíróság elnöke.
2020. május 08., 11:292020. május 08., 11:29
2020. május 08., 11:342020. május 08., 11:34
A taláros testület első embere szerint a parlamentnek egy organikus törvényt kellett volna elfogadnia, hogy ne az 1999-ben, a bányászjárás idején sebtében kiadott sürgősségi kormányrendelet alapján járjanak el, mert az alkotmány szerint az alapjogokat csak törvénnyel lehet korlátozni. Hangsúlyozta: az alkotmánybíróság nem a szükségállapotot nyilvánította alkotmányellenesnek, hanem a kormány 1999/1-es sürgősségi rendeletének 28-as cikkelyét, amely a kiszabható bírságokra vonatkozik.
A szükségállapot kihirdetése előtt hatályos, alacsonyabb tételek alapján szabnak ki pénzbírságot a hatóságok az alkotmánybíróság ítélete nyomán – jelentette ki csütörtökön Ludovic Orban miniszterelnök.
„Az alkotmány 115-ös cikkelyének 6-os bekezdése kimondja, hogy sürgősségi kormányrendelettel bármit lehet szabályozni, kivéve az alkotmányos törvények módosítását és az alapjogok korlátozását, márpedig a mozgásszabadság korlátozása és az ehhez kapcsolódó bírságok ebbe a kategóriába tartoznak” – magyarázta az Agerpres szerint Dorneanu.
„Az államfő egyszerűen csak kihirdeti a szükségállapotot, vagy intézkedéseket is foganatosíthat? A 93. cikkely szerint a szükségállapot kihirdetését jóvá kell hagynia a parlamentnek, amelyet kötelező módon össze kell hívni. Ebből arra lehet következtetni, hogy a parlament az, amely bizonyos intézkedéseket meghoz” – részletezte Dorneanu.
Az alkotmánybíróság szerdán alkotmányellenesnek nyilvánította a szükségállapot alatt kiszabott bírságokat, amelyeket homályosan és kiszámíthatatlanul határoz meg az 1999/1-es sürgősségi kormányrendelet 28-as cikkelye, amely önkényesen, a rendőrök szabad mérlegelési körében hagyja annak elbírálását, hogy mi számít kihágásnak.
A taláros testület megállapította, hogy az emberi alapjogokat csak organikus törvénnyel lehet korlátozni, ehhez nem elég sürgősségi kormányrendeletet hozni, ezért az 1999/1-es sürgősségi kormányrendeletet módosító 2020/34-es sürgősségi kormányrendeletet teljes egészében alkotmányellenesnek nyilvánította.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Brüsszel ösztönzi a bevándorlást, mert kevert fajú népességet akar Európában – ilyen és ehhez hasonló kijelentéseket tett Andrei Dîrlău, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátora.
Az Európai Bizottság keddi döntése szerint Románia 16,68 milliárd euróból részesülhet az EU védelmi hitelprogramjából, a SAFE-ből, amelynek célja a tagállamok védelmi képességeinek gyors megerősítése.
Őrizetbe vette kedden a terrorizmus és szervezett bűnözés elleni ügyészség Alexandru Bălant, a Moldovai Köztársaság Hírszerző és Biztonsági Szolgálatának (SIS) volt igazgatóhelyettesét – tudta meg ügyészségi forrásokból az Agerpres.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke, Sorin Grindeanu kedden kijelentette, hogy a hét végére elkészül a helyi közigazgatás reformjára vonatkozó törvénytervezet első változata.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatni fogja a parlamentben a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) azt a két törvénytervezetét, amelyek mentesítik az egészségbiztosítási járulékkötelezettség (CASS) alól a gyermekgondozási díjban részesülő anyákat.
Florin Manole munkaügyi miniszter szerint a fogyatékkal élőnek nyilvánított bukaresti személyek 26 százalékának szabálytalanul állapították meg a fogyatékosságát. A tárcavezető egy ellenőrzés eredményét ismertette az újságírókkal a parlamentben.
Idén június 2-tól szeptember 4-éig 18 megbetegedést okozott Romániában a nyugat-nílusi vírus, 17 megerősített és egy valószínűsíthető esetet jegyeztek – közölte kedden az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kedden bejelentette, hogy megtámadta az alkotmánybíróságon a Bolojan-kormány által szeptember elsején felelősségvállalással elfogadott törvényeket.
Ha az Ilie Bolojan vezette kormány által parlamenti felelősségvállalással elfogadott igazságügyi nyugdíjreform nem megy át az alkotmánybíróság szűrőjén, akkor a kormány legitimitása megszűnik – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint az oktatásban fizetett bérek nem elégségesek, de ennyit képes Románia jelenleg biztosítani, a béremelés pedig csak 2026 után kerülhet szóba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!