
Valer Dorneanu
Fotó: Grigore Popescu/Agerpres
Az alapjogokat nem lehet sürgősségi kormányrendelettel korlátozni, törvényre lett volna szükség ehhez – nyilatkozta csütörtök este az Antena 3 televízió műsorában Valer Dorneanu, az alkotmánybíróság elnöke.
2020. május 08., 11:292020. május 08., 11:29
2020. május 08., 11:342020. május 08., 11:34
A taláros testület első embere szerint a parlamentnek egy organikus törvényt kellett volna elfogadnia, hogy ne az 1999-ben, a bányászjárás idején sebtében kiadott sürgősségi kormányrendelet alapján járjanak el, mert az alkotmány szerint az alapjogokat csak törvénnyel lehet korlátozni. Hangsúlyozta: az alkotmánybíróság nem a szükségállapotot nyilvánította alkotmányellenesnek, hanem a kormány 1999/1-es sürgősségi rendeletének 28-as cikkelyét, amely a kiszabható bírságokra vonatkozik.

A szükségállapot kihirdetése előtt hatályos, alacsonyabb tételek alapján szabnak ki pénzbírságot a hatóságok az alkotmánybíróság ítélete nyomán – jelentette ki csütörtökön Ludovic Orban miniszterelnök.
„Az alkotmány 115-ös cikkelyének 6-os bekezdése kimondja, hogy sürgősségi kormányrendelettel bármit lehet szabályozni, kivéve az alkotmányos törvények módosítását és az alapjogok korlátozását, márpedig a mozgásszabadság korlátozása és az ehhez kapcsolódó bírságok ebbe a kategóriába tartoznak” – magyarázta az Agerpres szerint Dorneanu.
„Az államfő egyszerűen csak kihirdeti a szükségállapotot, vagy intézkedéseket is foganatosíthat? A 93. cikkely szerint a szükségállapot kihirdetését jóvá kell hagynia a parlamentnek, amelyet kötelező módon össze kell hívni. Ebből arra lehet következtetni, hogy a parlament az, amely bizonyos intézkedéseket meghoz” – részletezte Dorneanu.
Az alkotmánybíróság szerdán alkotmányellenesnek nyilvánította a szükségállapot alatt kiszabott bírságokat, amelyeket homályosan és kiszámíthatatlanul határoz meg az 1999/1-es sürgősségi kormányrendelet 28-as cikkelye, amely önkényesen, a rendőrök szabad mérlegelési körében hagyja annak elbírálását, hogy mi számít kihágásnak.
A taláros testület megállapította, hogy az emberi alapjogokat csak organikus törvénnyel lehet korlátozni, ehhez nem elég sürgősségi kormányrendeletet hozni, ezért az 1999/1-es sürgősségi kormányrendeletet módosító 2020/34-es sürgősségi kormányrendeletet teljes egészében alkotmányellenesnek nyilvánította.
Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.
A romániaiak 78 százaléka szerint rossz irányba halad az ország, és mindössze 16 százalékuk vélekedik úgy, hogy jó irányba tart – derül ki az Avangarde közvélemény-kutató intézet október 21. és 26. között végzett felméréséből.
A kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az 1500-nál kisebb lélekszámú községek, kis települések összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Románia közel 280 000 fős lakosságnövekedést könyvelhetett el a bevándorlóknak köszönhetően a 2022 és 2025 közötti időszakban – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány projektjeként működő Monitorul Social hivatalos statisztikákon alapuló adataiból.
A védelmi minisztérium ellenőrző testülete kiszáll a tárca Fegyverkezési Igazgatóságához (DGARM), hogy kivizsgálja a SAFE-program keretében végrehajtott hadifelszerelés-beszerzéseket – jelentette be Radu Oprea új védelmi miniszter.
November 3-án indul a 2026-os roncsautóprogram újabb szakasza, amelynek keretében a magánszemélyek 10 ezertől 18 500 lejig terjedő állami támogatást igényelhetnek új gépkocsi vásárlására.
Az államháztartási hiány a 2026-os évre 3,505 milliárd lejjel nő, miután a bevételek 4,707 milliárd lejjel, a kiadások pedig 1,201 milliárd lejjel csökkennek – derül ki a költségvetés-kiegészítésről szóló sürgősségi kormányrendelet-tervezetből.
Romániának átfogó közigazgatási-területi reformra van szüksége, de az átszervezés nem jelentheti pusztán a polgármesteri hivatalok számának csökkentését – szögezte le csütörtökön Mihai Fifor szociáldemokrata párti (PSD) képviselő.
Utcai tüntetésekre hívta híveit George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, miután a bukaresti ítélőtábla úgy döntött, hogy 30 nappal meghosszabbítja Călin Georgescu előzetes letartóztatását.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
szóljon hozzá!