
Valer Dorneanu
Fotó: Grigore Popescu/Agerpres
Az alapjogokat nem lehet sürgősségi kormányrendelettel korlátozni, törvényre lett volna szükség ehhez – nyilatkozta csütörtök este az Antena 3 televízió műsorában Valer Dorneanu, az alkotmánybíróság elnöke.
2020. május 08., 11:292020. május 08., 11:29
2020. május 08., 11:342020. május 08., 11:34
A taláros testület első embere szerint a parlamentnek egy organikus törvényt kellett volna elfogadnia, hogy ne az 1999-ben, a bányászjárás idején sebtében kiadott sürgősségi kormányrendelet alapján járjanak el, mert az alkotmány szerint az alapjogokat csak törvénnyel lehet korlátozni. Hangsúlyozta: az alkotmánybíróság nem a szükségállapotot nyilvánította alkotmányellenesnek, hanem a kormány 1999/1-es sürgősségi rendeletének 28-as cikkelyét, amely a kiszabható bírságokra vonatkozik.

A szükségállapot kihirdetése előtt hatályos, alacsonyabb tételek alapján szabnak ki pénzbírságot a hatóságok az alkotmánybíróság ítélete nyomán – jelentette ki csütörtökön Ludovic Orban miniszterelnök.
„Az alkotmány 115-ös cikkelyének 6-os bekezdése kimondja, hogy sürgősségi kormányrendelettel bármit lehet szabályozni, kivéve az alkotmányos törvények módosítását és az alapjogok korlátozását, márpedig a mozgásszabadság korlátozása és az ehhez kapcsolódó bírságok ebbe a kategóriába tartoznak” – magyarázta az Agerpres szerint Dorneanu.
„Az államfő egyszerűen csak kihirdeti a szükségállapotot, vagy intézkedéseket is foganatosíthat? A 93. cikkely szerint a szükségállapot kihirdetését jóvá kell hagynia a parlamentnek, amelyet kötelező módon össze kell hívni. Ebből arra lehet következtetni, hogy a parlament az, amely bizonyos intézkedéseket meghoz” – részletezte Dorneanu.
Az alkotmánybíróság szerdán alkotmányellenesnek nyilvánította a szükségállapot alatt kiszabott bírságokat, amelyeket homályosan és kiszámíthatatlanul határoz meg az 1999/1-es sürgősségi kormányrendelet 28-as cikkelye, amely önkényesen, a rendőrök szabad mérlegelési körében hagyja annak elbírálását, hogy mi számít kihágásnak.
A taláros testület megállapította, hogy az emberi alapjogokat csak organikus törvénnyel lehet korlátozni, ehhez nem elég sürgősségi kormányrendeletet hozni, ezért az 1999/1-es sürgősségi kormányrendeletet módosító 2020/34-es sürgősségi kormányrendeletet teljes egészében alkotmányellenesnek nyilvánította.
A parlament épülete előtt tiltakoznak a tanügyi szakszervezetek a 141-es törvény megszorító intézkedései és a közalkalmazotti bértörvény tervezetének előírásai miatt.
Zajlanak a lehetséges kormányról szóló egyeztetések, miután Nicușor Dan államfő közölte: péntekre várja a nyugatbarát pártok javaslatait egy lehetséges új kabinetről.
Nicușor Dan államfő egyik tanácsadója megpróbálta meggyőzni George Simiont, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökét, hogy szavazzon bizalmat az Adrian Veștea vezette kormánynak a hétfő esti parlamenti szavazáson.
Péntekre várja Nicuşor Dan államfő, hogy a Nyugat-barát pártok javaslatokat tegyenek neki a következő kormányra vonatkozóan.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) és az RMDSZ-szel közös kisebbségi kormány alakítását szorgalmazza – derül ki Dominic Fritz USR-elnök szerda esti Facebook-bejegyzéséből.
Üzembe helyezték és integrálták a román hadsereg légvédelmi rendszerébe a Merops drónelhárító rendszert, amelyet az Egyesült Államok adott át Romániának – tájékoztatott szerdán a védelmi minisztérium.
Nicușor Dan államfő szerdán Kihirdette az alapélelmiszerek árréskorlátozását 2026. december 31-ig meghosszabbító jogszabályt.
Körvonalazódni látszik egy politikai megállapodás lehetősége a kormányalakítás szempontjából – jelentette ki szerdán a parlamentben Csoma Botond, az RMDSZ sajtószóvivője, egyben képviselőházi frakcióvezetője.
Hallgatólagosan elfogadta szerdai ülésén a képviselőház a Románia és a Moldovai Köztársaság egyesüléséről szóló törvénytervezetet.
szóljon hozzá!