Nincs olyan országos adatbázis, amely a bírósági ítéleteket összesítené, sok az olyan ügy, amelyben ismeretlen a tettes, sok esetben fantomcégekkel szembesülnek, az elkobzott javak értékesítésére meghirdetett árveréseken nincsenek vásárlók, számos elítélt pedig hivatalosan vagyontalan – ezeket az okokat sorolta fel az Országos Adóhatóság (ANAF) azt indoklandó, miért nem sikerül gyakorlatba ültetni a korrupcióból származó vagyonok elkobzására vonatkozó jogerős bírói ítéleteket.
2015. március 05., 17:042015. március 05., 17:04
Az ANAF mindezt szerdán este annak nyomán hozta nyilvánosságra, hogy vita robbant ki Victor Ponta miniszterelnök és az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) között amiatt, mert a DNA szerint az erre hivatott állami szerv nem tesz eleget a vagyonelkobzásról szóló ítéleteknek.
Az ANAF által Victor Pontának küldött átirat értelmében összesen 8261 ügyben kellene eljárniuk, ebből csak a 2014-es évre 1656 jut.
Az adóhatóság rámutat: sok esetben olyan elkobzandó ingatlanokról van szó, amelyeket az elítélt az esküvője után vásárolt, ennek nyomán pedig osztozni kell rajta, illetve az is előfordul, hogy nem is az elítélt, hanem teljes egészében a házastárs nevén szerepel.
Az eljárás felgyorsítása érdekében az ANAF szerint szükséges egy, az ítéletekről szóló egységes adatbázis felállítása, valamint egy olyan program kidolgozása, amelynek a segítségével nyomon követhető az ügyek állása.
Emellett július elsejétől egy olyan központi szerv felállítását javasolja, amely olyan szakértőkből állna, akiknek a feladata kizárólag az okozott anyagi károk jóvátételének koordinálása lenne. Emellett egy olyan, az igazságügyi tárca keretében működő intézmény létrehozását is szeretnék, amelynek a vagyonelkobzási folyamat figyelemmel követése lenne a feladata.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség (FSSR) vasárnap bejelentette, hogy közzétette és közvitára bocsátotta az egészségügyi szakemberek elleni agressziót megelőző és felszámoló nemzeti cselekvési stratégia (2026-2030) projektjét.
A jövő héten fokozatos felmelegedés kezdődik az ország egész területén, a nappali hőmérséklet egyes térségekben akár a 14 Celsius-fokot is elérheti – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) heti, az Agerpres által közölt előrejelzéséből.
A Ro-Alert üzenetek a jövőben a veszély súlyosságától függően eltérő hangjelzéssel érkeznek majd – jelentette be a Katasztrófavédelmi Főosztály (DSU) vezetője, Raed Arafat.
Románia a NATO keleti szárnyának kulcsállama, ezért az amerikai katonai jelenlét hosszú távon is biztosított. James Carafano amerikai biztonságpolitikai szakértő szerint Bukarest stratégiai jelentőségét földrajzi helyzete, védelmi képességei adják
Fizikai támadás érte a borsai városi kórház ügyeletes orvosát, miközben egy kórházban kezelt pácienst próbált újraéleszteni – tájékoztatott az Agerpres hírügynökség a Máramaros Megyei Rendőr-főkapitányság (IPJ) szóvivőjének közlésére hivatkozva.
Téliesre fordult újra az időjárás Románia déli és keleti részén: 16 megyében és Bukarestben órák óta havazik és fúj a szél, a hatóságok pedig több helyen lezárták az utakat, korlátozásokat vezettek be, illetve beavatkozásokra kényszerültek.
Ellenőrzéseket jelentett be Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter azoknak az orvosoknak a kiszűrésére, akik kórházi munkaidőben a magánszektorban dolgoznak.
Közös beadvánnyal fordultak Nicușor Danhoz az ország 16 ítélőtáblájának elnökei, arra kérve az államfőt, hogy küldje vissza a parlamentnek újbóli megfontolásra a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet.
Több választási lehetőségük lesz a betegeknek, ha megtörik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNSAS) monopóliuma – jelentette ki Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) szerint „példátlan” nehézségekkel küzd a román igazságszolgáltatási rendszer a bírák, bírósági jegyzők és bírói asszisztensek hiánya miatt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!