
Egymásnak adják a kilincset Bukarestben magas rangú amerikai tisztviselők az ukrajnai válságra való tekintettel. A Cotroceni-palota tájékoztatása szerint Traian Băsescu államfő hétfőn hivatalában fogadta Avril D. Hainest, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatóhelyettesét: a találkozón a térség helyzetéről és a két fél biztonsági szolgálatainak kiváló együttműködéséről volt szó.
2014. május 12., 20:042014. május 12., 20:04
A Mediafax értesülése szerint jövő héten Joe Biden, az Egyesült Államok alelnöke érkezik Bukarestbe, hogy az ukrán válság fejleményeiről tárgyaljon az elnökkel és Victor Ponta kormányfővel.
Băsescu hétfőn az Adevărul napilap online kiadásának adott interjúban megerősítette, hogy az amerikai alelnök a közeljövőben Romániába érkezik, de biztonsági okokra hivatkozva nem kívánta a látogatás időpontját elárulni.
A Hotnews.ro úgy tudja: Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter is az országba látogat június első harmadában. A portál szerint a magas rangú amerikai tisztségviselők látogatásai az ukrán válsággal állnak összefüggésben, és az Egyesült Államok szolidaritását hivatottak bizonyítani európai szövetségeseikkel szemben az Oroszország irányából érkező „fokozódó fenyegetés\" közepette.
Băsescu egyébként hétfőn arra kérte az Ukrajnában élő románokat, legyenek lojálisak az ukrán államhoz, ha pedig népszavazáson kérnék Romániához való csatlakozásukat, azt Bukarest nem ismerné el. „Egy ilyen referendum ellentétes lenne az ukrán alkotmánnyal. Ugyanígy nem ismernénk el ilyesmit Románia területén sem, ha valakiben felmerülne egy hasonló referendum megszervezése\" – szögezte le az Adevărul által interneten közvetített interjúban az elnök, emlékeztetve: Bukarest a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok vasárnapi népszavazásait sem ismeri el.
Szerinte Oroszország „területrablási\" szándékkal hivatkozik a kisebbségek védelmére, hogy politikai ellenőrzése alá helyezze a volt Szovjetunió térségét. Băsescu úgy vélte, ennek ellenszere a kisebbségi jogok biztosítása. Úgy vélekedett: Ukrajna és a volt Jugoszlávia hibát követett el, amikor „nem adták meg idejében\" a kisebbségi jogokat, miközben szerinte Románia lehetővé teszi a területén élő kisebbségeknek, hogy megőrizzék kultúrájukat, identitásukat, elismeri jogukat az anyanyelvű oktatáshoz, finanszírozza sajtójukat, televízió-műsoraikat, és biztosítja politikai képviseletüket a bukaresti parlamentben.
Közben hétfőn folytatódott a diplomáciában szokatlan hangvételű csörte a magas rangú román és orosz politikusok között. Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes ismét a Twitter közösségi fórumon üzent a román államfőnek, azt firtatva: vajon hány pohár italt gurított le Băsescu, mielőtt lezárta Románia légterét különgépe előtt.
Rogozin reagált Victor Ponta kijelentésére is, miszerint nem sok hiányzott ahhoz, hogy a szakadár Transznisztriából Moszkvába igyekvő orosz politikus gépét a román légierő kísérje ki az ország légteréből.
Az orosz államfő Dnyeszter melléki különmegbízottja a moszkvai külügyminisztérium figyelmébe ajánlotta Ponta nyilatkozatát, ennek nyomán Alekszej Puskov, az állami Duma nemzetközi bizottságának elnöke azzal fenyegetőzött, hogy az orosz hivatalosságokkal szemben „ellenséges magatartást\" tanúsító országok válaszlépésekre számíthatnak Moszkva részéről.
A román kormányfő hétfőn provokátornak, az államfő pedig a király (Vlagyimir Putyin orosz elnök – szerk. megj.) udvari bolondjának nevezte Dmitrij Rogozint.
Utóbbi a Kommerszant című orosz napilapban bírálta Chişinăut, mondván, a moldovai politikusok az uniós csatlakozást választották, holott figyelmeztették őket, hogy a Dnyeszter menti terület leszakadhat a Moldovai Köztársaságról. Az orosz miniszterelnök-helyettes meggyőződése, hogy Moldova uniós társult tagságát a NATO-csatlakozás követi.
Rogozin azzal fenyegetőzött, hogy amennyiben Chişinău aláírja az uniós megállapodást, azon lesz, hogy Oroszország felülvizsgálja gazdasági kapcsolatait a Moldovai Köztársasággal, amelynek költségvetését – mint mondta – az Oroszországban nagy számban dolgozó moldovai bevándorlók töltik meg.
A Ro-Alert üzenetek a jövőben a veszély súlyosságától függően eltérő hangjelzéssel érkeznek majd – jelentette be a Katasztrófavédelmi Főosztály (DSU) vezetője, Raed Arafat.
Románia a NATO keleti szárnyának kulcsállama, ezért az amerikai katonai jelenlét hosszú távon is biztosított. James Carafano amerikai biztonságpolitikai szakértő szerint Bukarest stratégiai jelentőségét földrajzi helyzete, védelmi képességei adják
Fizikai támadás érte a borsai városi kórház ügyeletes orvosát, miközben egy kórházban kezelt pácienst próbált újraéleszteni – tájékoztatott az Agerpres hírügynökség a Máramaros Megyei Rendőr-főkapitányság (IPJ) szóvivőjének közlésére hivatkozva.
Téliesre fordult újra az időjárás Románia déli és keleti részén: 16 megyében és Bukarestben órák óta havazik és fúj a szél, a hatóságok pedig több helyen lezárták az utakat, korlátozásokat vezettek be, illetve beavatkozásokra kényszerültek.
Ellenőrzéseket jelentett be Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter azoknak az orvosoknak a kiszűrésére, akik kórházi munkaidőben a magánszektorban dolgoznak.
Közös beadvánnyal fordultak Nicușor Danhoz az ország 16 ítélőtáblájának elnökei, arra kérve az államfőt, hogy küldje vissza a parlamentnek újbóli megfontolásra a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet.
Több választási lehetőségük lesz a betegeknek, ha megtörik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNSAS) monopóliuma – jelentette ki Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) szerint „példátlan” nehézségekkel küzd a román igazságszolgáltatási rendszer a bírák, bírósági jegyzők és bírói asszisztensek hiánya miatt.
Az ország 16 megyéjét és Bukarestet érintő sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki pénteken a szeles, csapadékos időjárás miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Közleményben ment neki pénteken a Szociáldemokrata Párt (PSD) egyszerre két koalíciós partnerének – a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) és a Mentsétek meg Románát Szövetségnek (USR) is.
szóljon hozzá!