Kína kizárva? Nemzetbiztonsági kérdés a román kormány szerint az 5G telepítése
Fotó: Pinti Attila
Az Egyesült Államokat követi Bukarest 5G-stratégiája, de a Kínával kapcsolatos fenntartások is a román–amerikai szövetségi érdekkapcsolatokhoz köthetők – véli a Krónikának nyilatkozó szakértő, aki szerint Románia a transzatlanti viszony révén kíván regionális hatalommá válni.
2021. április 20., 12:212021. április 20., 12:21
2021. április 20., 12:472021. április 20., 12:47
A romániai mobilszolgáltatók csak nemzetbiztonsági jóváhagyással rendelkező gyártók által szállított műszaki eszközöket és szoftvereket használhatnak fel az 5G-hálózatok kiépítéséhez és működtetetéséhez – az erről szóló törvénytervezetet legutóbbi ülésén fogadta el a bukaresti kormány.
A dokumentum azokat az ötödik generációs (5G) mobilhálózatok kiépítésével kapcsolatos alapelveket foglalja jogszabályba, amelyekről Donald Trump amerikai elnök és Klaus Iohannis államfő 2019 augusztusában Washingtonban írt alá megállapodást. A bukaresti sajtó szerint
Mi a román stratégia az 5G ügyében? – kérdeztük Barabás T. Jánost, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzőjét.
A szakértő arra emlékeztetett, hogy az ötödik generációs telekommunikáció – amely a jelenleginél nagyságrendekkel nagyobb adatcserét biztosít a szerverek, sugárzó relék és a felhasználók számára, ami az új robotizált ipar, de például a IoT (internet of things – digitalizált háztartás, adminisztráció, tanügy, egészségügy) működése számára is előfeltétel – monopolizálása a világhatalmi küzdelmek középpontjában áll, s a teljes technológiával egyelőre csak kínai, dél-koreai, amerikai és svéd cégek rendelkeznek. 2019-ben fogadott el a kormány és a parlament egy 5G-stratégiát.
– mondta a szakértő. Kiemelte: Bukarest 2019-ben az amerikai AT&T-vel kötött szerződést az 5G kiépítésére, ami a Huawei kizárását is jelenti. „Azóta nem mozdult a törvényhozás, márpedig számos törvényre, határozatra van szükség a munka megkezdéséhez. Közben a Romániában is jelen lévő Deutsche Telekom együttműködik fejlesztésekben és gyártásban is a Huaweijel” – fogalmazott az elemző.
Azzal kapcsolatban, hogy Bukarest mindenféle nagyobb befektetéstől is távol tartja Kínát, Barabás T. János azt mondta, fő politikai és gazdasági stratégia, hogy az Egyesült Államok legfontosabb térségbeli szövetségeseként előnyös IT-, energiaügyi, hadiipari, infrastrukturális befektetésekhez, valamint technológiához, menedzsmenthez jusson hozzá az ország.
– hangsúlyozta a szakértő, aki úgy véli, a terv már zajlik, így például Magyarországon legújabban két IT-cég a legnagyobb romániai befektető, a Digi kommunikációs, és az Emag e-kereskedelmi vállalat.
„Az Egyesült Államok Hírszerzési Igazgatósága nemrég közölt globális trendek jelentéséből kiderül, hogy hosszú távon Washington Kínát tartja legfőbb kihívásnak. Az amerikai előrejelzésben az Európai Unió várhatóan erősödik gazdaságilag, de a gyenge pénzügyekkel és IT-képességekkel rendelkező régiók leszakadnak. Washington szerint marad az EU mostani Oroszország-politikája, erősödik Kína ellenfélképe, szorosabbá válik az Egyesült Államokkal való kapcsolat. Ha tehát Románia amerikai hátszéllel akar fejlődni, akkor nem engedheti be az érzékeny technológiai piacaira Kínát” – adott helyzetképet Barabás T. János.
Szerinte ennek tudható be, hogy a szociáldemokrata (PSD) kormány tavalyi bukása után visszamondták a cernavodai atomerőmű kínai felújításáról szóló előzetes megállapodást, és nem kínai cégek nyerik el a kommunikációs, IT-beszerzéseket. „A kikötői, közlekedési infrastruktúra és a szénbányászat az IT-nál kevésbé érzékeny terület a nemzetbiztonság számára, utóbbi területeken vannak kínai befektetések Romániában” – jegyezte meg a szakértő.
Lehallgathatta a Huawei egy holland távközlési vállalat ügyfeleit
A Huawei kínai telekommunikációs óriásvállalat segítségével a kínai kormány lehallgathatta a KPN Telecom NV holland távközlési vállalat ügyfeleit – közölte hétfőn a holland sajtó a KPN által tíz éve készített, nemrégiben kiszivárgott, titkosított jelentésére hivatkozva. A beszámolók szerint a holland távközlési vállalat belebukhat abba, hogy a 2010-ben készített, titkosított jelentését nem hozta nyilvánosságra, a dokumentum szerint ugyanis a Huawei munkatársai mind a KPN épületein belül, mind pedig Kínából „illetéktelenül, ellenőrizetlenül és korlátlanul” lehallgathatták az hágai központú cég és Telfort nevű leányvállalata által kiosztott mobilszámokat. Hogy a lehallgatások megtörténtek-e, s ha igen, milyen gyakran, a jelentésből nem derül ki – írta a sajtó. Az világos viszont, hogy a Huawei rendszere lehallgathatta a holland kormány tagjainak, köztük Jan Peter Balkenende korábbi miniszterelnök telefonját, valamint az országban élő kínai emigránsok beszélgetései mellett tudomást szerezhetett arról is, hogy a kiknek a telefonját figyeli vagy hallgatja le a holland rendőrség, vagy az ország titkosszolgálata. A KPN friss közleménye szerint nincs arra utaló jel, hogy a kínai vállalat bárkit lehallgatott volna, vagy ellopta volna ügyfeleinek adatait. Ha a cég ilyen esetről tudomást szerzett volna, haladéktalanul tájékoztatta volna az illetékes hatóságokat és az ügyfeleket – írták. Hozzátették: a Huawei alkalmazottai nem rendelkeztek hozzáféréssel a KPN kulcsfontosságú hálózatához és adataihoz, a kínai vállalat mindenkor a KPN engedélye szerint működött a hágai központban. Ez vonatkozott mind a Huawei, mind pedig a KPN által a tevékenységének támogatására alkalmazott alvállalkozókra is. A Huawei válaszában kiemelte: soha nem járt el rosszindulatúan, sosem élt vissza a helyzetével Hollandiában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A négypárti kormánykoalíció szerdai ülésén megállapodás született a minimálbér 4325 lejre való emeléséről 2026. július 1-jétől. Arról is megállapodtak, hogy csökkentik a törvényhozók tiszteletdíját és a pártok állami támogatását.
A bukaresti törvényszék szerdán elrendelte Alexandru-Răzvan Cuc volt közlekedésügyi miniszter harminc napos előzetes letartóztatását abban az ügyben, amelyben vesztegetésben való bűnsegédlettel gyanúsítja az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).
A képviselőház szerdán változatlan formában ismét megszavazta a fasiszta és legionárius propaganda büntetését szigorító törvénymódosítást, amelyet Nicușor Dan államfő megfontolásra visszaküldött a parlamentnek.
A súlyos korrupciós bűncselekményeknek nem szabadna elévülniük – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán.
Az 1989. decemberi antikommunista forradalomról szóló közgondolkodás 36 évvel az események után egyre inkább misztifikáció és félrevezető információk hatására alakul – figyelmeztetett szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Várhatóan nem lesz mentes a konfliktusoktól a bukaresti kormánykoalíciós pártok vezetőinek szerdai találkozója, amelyen a tervek szerint többek között a jövő évi költségvetésről, a 2026-os minimálbérről és a közigazgatás reformjáról tárgyalnak.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, George Simion kedden este egy tízpontos politikai kiáltványt ismertetett, amelyben a pártnak a „nemzeti ellenzékiség” jegyében tervezett kormányellenes lépéseit vázolta fel.
Ugyan kevés konkrétumot említve, de megosztott néhány információt az elnökválasztás tavaly decemberi érvénytelenítéséről Nicușor Dan államfő.
A legfelsőbb bíróság kedden elutasította Vlad Pascu rendkívüli jogorvoslati kérelmét, így a 2 Mai településen drogos állapotban két fiatalt halálra gázoló fiatalembernek a Konstanca megyei ítélőtábla ítéletének megfelelően 10 évet kell börtönben töltenie.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!