Alrégiók alakulhatnak

Az ellenzéki Demokrata-Liberális Párt (PDL), amelynek tagjai kivonultak a testület üléséről, ugyanakkor jelezte: alkotmánybíróságon támadja meg a módosításokat.

Crin Antonescu, az alkotmánymódosító bizottság, egyben a szenátus elnöke kedden este közölte: a dokumentumot mind az alkotmánybírósághoz, mind a kormányhoz továbbítják. Utóbbinak azért, hogy tovább küldje a szöveget az Európa Tanács alkotmányügyi szaktestületének, a Velencei Bizottságnak véleményezésre.

Antonescu elmondta, az új alaptörvény világosabban elkülöníti majd a képviselőház és a szenátus feladatköreit, előbbi a törvényhozással, utóbbi az elfogadott jogszabályok ellenőrzésével foglalkozik majd. Hozzátette: kikerült a szövegből az a módosító javaslat, amely lehetővé tette volna, hogy a gyanúsítottak lehallgatását az ügyészség is elrendelje, így ez továbbra is a bíróságok kizárólagos hatásköre marad.

A módosítások értelmében a parlament akkor oszlatható fel, ha az első kéréstől számított hatvan napon belül nem szavaz bizalmat az új kormánynak, vagy ha háromszor egymás után elutasítja az új kabinetet. A törvényhozás akkor is feloszlik, ha kudarcba fullad az államfő menesztését célzó népszavazás.

Az új alaptörvény egyúttal kiveszi a legfelsőbb bíróság kizárólagos hatásköréből a képviselők és szenátorok fölötti ítélkezést.

Helyi kisrégiók közigazgatási hatáskörökkel

A módosítások közé egy magyar szempontból fontos elem is bekerült: közigazgatási alegységek szerveződhetnek a megalakítandó régiókon belül. Máté András képviselőházi frakcióvezető, a tervezetet szövegező testület RMDSZ-es tagja a Krónikának szerdán elmondta: az általa is megszavazott végső szövegjavaslatba bekerült egy olyan előírás, amely lehető teszi, hogy a parlament sarkalatos törvénnyel elismerje a „hagyományos térségek közigazgatási alegységekbe szerveződését\" a megalakítandó közigazgatási régiókon belül.

A képviselő lapunknak elmondta, jelen állás szerint a majdan sarkalatos törvénnyel kialakítandó régiókban a megyék létrehozhatnak olyan alrégiókat, amelyek közigazgatási kompetenciákat is kaphatnak. Ez azt jelenti, hogy a Székelyföld vagy a Partium, de akár Máramaros vagy Dobrudzsa is alrégió lehet.

Kérdésünkre, hogy csak a jelenlegi megyehatárok tiszteletben tartásával alakulhatnak-e meg az alrégiók, Máté elmondta: egyelőre még azt sem tudni, hogy a régiók milyen határokkal alakulnak majd meg, azt, hogy milyen alrégiókra tesznek majd javaslatot, annak függvénye, hogy a majdani sarkalatos törvény mit ír majd elő. „Akkor dől majd el, hogy az alrégiók pontosan milyen részkompetenciákat vehetnek át a régióktól” – ecsetelte Máté.

Elmondta: az alrégiókról szóló cikkely kapcsán volt ellenállás a román politikusok részéről, de végül érvekkel sikerült meggyőzni őket.

Az alkotmánymódosító tervezetben megmaradt az a kitétel, miszerint a nemzeti kisebbségek szabadon használhatják köztéren és magánterületen az etnikai, nyelvi és vallásos identitásukkal kapcsolatos nemzeti jelképeiket. Máté elmondta: ez annak ellenére történt meg, hogy a – szakértőkből álló, a törvényszövegek jogharmóniáját vizsgáló – törvényhozási tanács ennek törlését javasolta.

A tavaly júniusban elkészült első szövegváltozathoz képest az RMDSZ frakcióvezetője magyar szempontból előrelépésként értékelte a tervezet mostani formáját. Máté elmondta: a magyar nyelv regionális nyelvként való elismerését most sem sikerült belefoglalni az alaptörvénybe.

Alkotmánybírósághoz fordul a PDL

Az ellenzéki Demokrata-Liberális Párt (PDL) közölte: alkotmánybíróságon támadja meg a módosításokat, mivel azok nem tartalmazzák a Traian Băsescu államfő által 2009-ben kiírt népszavazásban foglaltakat. Akkor a résztvevők nagy többsége az egykamarás, 300 fős parlamentre való áttérésre szavazott. A párt egyúttal azzal vádolta meg a kormányoldalt, hogy a módosítások révén uralma alá akarja hajtani az igazságszolgáltatást és védeni próbálja a bűnözőket.