Alkotmányellenes a felelősségvállalás az oktatási törvényért

Ennek nyomán döntött úgy a kormány, hogy felelősségvállalással fogadtatja el, ám az ellenzék mind magát a törvényt, mind a felelősségvállalást bírálta. A jogszabály kapcsán a legtöbb kritika épp a kisebbségekre vonatkozó cikkelyeket érte, amelyek a szociáldemokrata (PSD) és nemzeti liberális (PNL) politikusok egy része szerint is „románellenesek”.

Az alkotmánybíróság véleményét Mircea Geoană, a szenátus PSD-s elnöke kérte ki, amiért a kormány egy olyan jogszabályt akart felelősségvállalással elfogadtatni, amelynek a parlamenti vitája jelenleg is tart. (A spekulációk szerint a felelősségvállalás épp az RMDSZ nyomására történt, hogy így biztosítsa a kisebbségek számára pozitív cikkelyek elfogadtatását, ám a szövetség ezt cáfolta.) Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke mindenesetre tegnap az alkotmánybírósági ítélet bejelentését követően tudatta: az előállt helyzet megvitatása és kiértékelése érdekében összehívja a Szövetségi Állandó Tanácsot (SZÁT). Egyúttal úgy vélekedett, hogy a felelősségvállalás nem volt ellentétes az alaptörvénnyel.

Csalódott RMDSZ

Markó leszögezte: a kisebbségi jogok terén történő előrelépés mindenkori feltétele az RMDSZ kormányzásban való részvételének. Kifejtette, az RMDSZ számára a legfőbb gond, hogy a magyar nyelven történő oktatást is hátrányosan érinti az alkotmánybírósági döntés, pedig ezúttal meg volt győződve arról, hogy sikerült kiiktatni az oktatási törvényből a diszkriminatív cikkelyeket. Egyúttal sajnálatának adott hangot, hogy a jogszabály még 2010-ben is magyarellenes megnyilatkozásokat váltott ki egyes politikusokból.

Elmondta, hétfőre hívja össze a SZÁT-ot, és ugyanaznap konzultál a szövetség parlamenti frakcióival és többi vezetőjével is arról, milyen megoldásokkal álljanak elő. Kifejtette: ha ellehetetlenülnek a szövetség kormányzati célkitűzései – például az oktatási törvény elfogadása –, akkor az alakulat kilép a kormányból, ám megjegyezte: ez jelenleg nem áll fenn. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint a szövetség több megoldási javaslattal is előáll majd, mivel az oktatási törvény elfogadását mindenképpen szükségesnek tartja. Kifejtette: várhatóan a kormánykoalíció hétfői ülésén már konkrét tervekkel állnak elő. Kelemen Hunor, a szövetség tisztségéből ideiglenesen visszavonult ügyvezető elnöke, művelődési miniszter szerint az alkotmánybíróság döntését tiszteletben kell tartani, és az ítélet fényében kevéssé valószínű, hogy a kabinet további törvényekért – így a bértörvényért – is felelősséget vállalna a közeljövőben. Elismerte: a koalíció jelentős problémával szembesült.

A tegnapi kormányülésen az RMDSZ-es miniszterek bírálták a PDL-t, mondván: következetesen hátráltatják a szövetség számára fontos jogszabályok elfogadását, mint a fejlesztési régiók átszabása vagy a kisebbségi törvény, ezért azt követelték: a PDL bizonyítsa be, hogy működik a kormánytöbbség, azáltal, hogy segít ezen törvények elfogadtatásában. Markó leszögezte: a tegnapi kudarcért a koalíció gyengeségét teszi felelőssé.

Jubiláló ellenzék, okafogyott indítvány

Az ellenzék ugyanakkor örömmel fogadta a döntést, Ecaterina Andronescu PSD-s szenátor, volt oktatási miniszter az oktatási bizottság ülésén tapssal fogadta a hírt – sőt mi több, a testület PDL-s elnöke, Mihail Hărdău is csatlakozott hozzá, mondván: pozitív fejlemény, hogy folytatódhat a törvény bizottsági vitája (Ezért Markó Béla este meg is rótta). Andronescu egyébként kijelentette: az alkotmánybíróság ítélete miatt okafogyottá vált a kormányzati felelősségvállalás nyomán benyújtott bizalmatlansági indítvány. (Mint ismeretes, az ellenzéknek a felelősségvállalástól számított három napon belül van lehetősége ilyen indítványt benyújtani, ám ha az a bizalmi szavazáson elbukik, akkor a jogszabály is elfogadottnak tekintendő.)

Hasonlóképpen nyilatkozott a szenátus jogi bizottságának elnöke, Toni Greblă is, aki rámutatott: bár a kérdést nem szabályozza az alkotmány, miután a kiváltó ok megszűnt, a bizalmatlansági indítvány jogalapja is megsemmisült. Ioana Muntean kormányszóvivő bejelentette: a kabinet tudomásul veszi az ítéletet, és az indoklás nyilvánosságra hozatala után konzultál a parlamenttel a további teendőkről, miután precedens nélküli helyzet állt elő. Leszögezte ugyanakkor: a kormány továbbra is kiemelten fontosnak tartja az oktatási törvény elfogadását, amely alapvető pillére az államreformnak.

Az ítélet a szakszervezeteket is megnyilatkozásra késztette: a jogszabályt mindvégig bíráló Alfa Kartell érdek-képviseleti szövetség Emil Boc miniszterelnök lemondását követelte. Sőt a PDL-n belülről is hasonló vélemények merültek föl: Orest Onofrei, a párt szenátora Daniel Funeriu oktatási miniszter távozását szorgalmazta, mondván, a felelősségvállalás szorgalmazásával ő hozta ebbe a helyzetbe a kormányt. Nem ez az első alkalom egyébként, hogy a taláros testület megakadályozza, hogy a kormány felelősséget vállaljon az oktatási törvényért: 2009 novemberében az alkotmánybíróság úgy döntött, nem egyeztethető össze az alaptörvénnyel, hogy a kabinet előző év szeptemberében felelősséget vállalt a jogszabályért, a felelősségvállalás intézménye ugyanis nem alkalmazható bármikor, bárhogy és bármilyen körülmények között, mivel ez a módszer a jogállam működésének természetes menete szellemében csupán kivételes megoldást jelenthet.