2010. november 03., 14:062010. november 03., 14:06
Ennek nyomán döntött úgy a kormány, hogy felelősségvállalással fogadtatja el, ám az ellenzék mind magát a törvényt, mind a felelősségvállalást bírálta. A jogszabály kapcsán a legtöbb kritika épp a kisebbségekre vonatkozó cikkelyeket érte, amelyek a szociáldemokrata (PSD) és nemzeti liberális (PNL) politikusok egy része szerint is „románellenesek”.
Az alkotmánybíróság véleményét Mircea Geoană, a szenátus PSD-s elnöke kérte ki, amiért a kormány egy olyan jogszabályt akart felelősségvállalással elfogadtatni, amelynek a parlamenti vitája jelenleg is tart. (A spekulációk szerint a felelősségvállalás épp az RMDSZ nyomására történt, hogy így biztosítsa a kisebbségek számára pozitív cikkelyek elfogadtatását, ám a szövetség ezt cáfolta.) Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke mindenesetre tegnap az alkotmánybírósági ítélet bejelentését követően tudatta: az előállt helyzet megvitatása és kiértékelése érdekében összehívja a Szövetségi Állandó Tanácsot (SZÁT). Egyúttal úgy vélekedett, hogy a felelősségvállalás nem volt ellentétes az alaptörvénnyel.
Markó leszögezte: a kisebbségi jogok terén történő előrelépés mindenkori feltétele az RMDSZ kormányzásban való részvételének. Kifejtette, az RMDSZ számára a legfőbb gond, hogy a magyar nyelven történő oktatást is hátrányosan érinti az alkotmánybírósági döntés, pedig ezúttal meg volt győződve arról, hogy sikerült kiiktatni az oktatási törvényből a diszkriminatív cikkelyeket. Egyúttal sajnálatának adott hangot, hogy a jogszabály még 2010-ben is magyarellenes megnyilatkozásokat váltott ki egyes politikusokból.
Elmondta, hétfőre hívja össze a SZÁT-ot, és ugyanaznap konzultál a szövetség parlamenti frakcióival és többi vezetőjével is arról, milyen megoldásokkal álljanak elő. Kifejtette: ha ellehetetlenülnek a szövetség kormányzati célkitűzései – például az oktatási törvény elfogadása –, akkor az alakulat kilép a kormányból, ám megjegyezte: ez jelenleg nem áll fenn. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint a szövetség több megoldási javaslattal is előáll majd, mivel az oktatási törvény elfogadását mindenképpen szükségesnek tartja. Kifejtette: várhatóan a kormánykoalíció hétfői ülésén már konkrét tervekkel állnak elő. Kelemen Hunor, a szövetség tisztségéből ideiglenesen visszavonult ügyvezető elnöke, művelődési miniszter szerint az alkotmánybíróság döntését tiszteletben kell tartani, és az ítélet fényében kevéssé valószínű, hogy a kabinet további törvényekért – így a bértörvényért – is felelősséget vállalna a közeljövőben. Elismerte: a koalíció jelentős problémával szembesült.
A tegnapi kormányülésen az RMDSZ-es miniszterek bírálták a PDL-t, mondván: következetesen hátráltatják a szövetség számára fontos jogszabályok elfogadását, mint a fejlesztési régiók átszabása vagy a kisebbségi törvény, ezért azt követelték: a PDL bizonyítsa be, hogy működik a kormánytöbbség, azáltal, hogy segít ezen törvények elfogadtatásában. Markó leszögezte: a tegnapi kudarcért a koalíció gyengeségét teszi felelőssé.
Az ellenzék ugyanakkor örömmel fogadta a döntést, Ecaterina Andronescu PSD-s szenátor, volt oktatási miniszter az oktatási bizottság ülésén tapssal fogadta a hírt – sőt mi több, a testület PDL-s elnöke, Mihail Hărdău is csatlakozott hozzá, mondván: pozitív fejlemény, hogy folytatódhat a törvény bizottsági vitája (Ezért Markó Béla este meg is rótta). Andronescu egyébként kijelentette: az alkotmánybíróság ítélete miatt okafogyottá vált a kormányzati felelősségvállalás nyomán benyújtott bizalmatlansági indítvány. (Mint ismeretes, az ellenzéknek a felelősségvállalástól számított három napon belül van lehetősége ilyen indítványt benyújtani, ám ha az a bizalmi szavazáson elbukik, akkor a jogszabály is elfogadottnak tekintendő.)
Hasonlóképpen nyilatkozott a szenátus jogi bizottságának elnöke, Toni Greblă is, aki rámutatott: bár a kérdést nem szabályozza az alkotmány, miután a kiváltó ok megszűnt, a bizalmatlansági indítvány jogalapja is megsemmisült. Ioana Muntean kormányszóvivő bejelentette: a kabinet tudomásul veszi az ítéletet, és az indoklás nyilvánosságra hozatala után konzultál a parlamenttel a további teendőkről, miután precedens nélküli helyzet állt elő. Leszögezte ugyanakkor: a kormány továbbra is kiemelten fontosnak tartja az oktatási törvény elfogadását, amely alapvető pillére az államreformnak.
Az ítélet a szakszervezeteket is megnyilatkozásra késztette: a jogszabályt mindvégig bíráló Alfa Kartell érdek-képviseleti szövetség Emil Boc miniszterelnök lemondását követelte. Sőt a PDL-n belülről is hasonló vélemények merültek föl: Orest Onofrei, a párt szenátora Daniel Funeriu oktatási miniszter távozását szorgalmazta, mondván, a felelősségvállalás szorgalmazásával ő hozta ebbe a helyzetbe a kormányt. Nem ez az első alkalom egyébként, hogy a taláros testület megakadályozza, hogy a kormány felelősséget vállaljon az oktatási törvényért: 2009 novemberében az alkotmánybíróság úgy döntött, nem egyeztethető össze az alaptörvénnyel, hogy a kabinet előző év szeptemberében felelősséget vállalt a jogszabályért, a felelősségvállalás intézménye ugyanis nem alkalmazható bármikor, bárhogy és bármilyen körülmények között, mivel ez a módszer a jogállam működésének természetes menete szellemében csupán kivételes megoldást jelenthet.
Nem ideális, de szükséges – technokrata kormányt javasol a kialakult helyzetben Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, aki továbbra is a szociáldemokratákra (PSD) mutogat. Szombat este Bolojan leszögezte, nem mond le, és nem hagyja magára az országot.
Súlyos gondok jelentkeztek a kórházak, különösen a sürgősségi betegellátó egységek finanszírozásában, és fennáll a veszélye annak, hogy október 1-jétől a mentőszolgálatoknak nem lesz pénzük üzemanyagra – kongatta meg a vészharangot Alexandru Rogobete.
Drón csapódott be szombaton Suceava megyében – közölte a védelmi minisztérium.
Hamisak a kormány közelgő lemondásáról szóló pletykák – közölték a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) miniszterei.
Nem támogatják a tavasszal felbomlott bukaresti kormánykoalíció pártjai Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szakértői kabinet megalakítására vonatkozó elképzelését. Az RMDSZ szóvivője szerint egy ilyen kormány nehezen tudna parlamenti többséget szerezni.
Az Ilfov megyei törvényszék pénteken jóváhagyta a 24 éves és négyhónapos börtönbüntetését töltő Omar Hayssam feltételes szabadlábra helyezési kérelmét.
Nem érti Petrișor Peiu, az AUR szenátusi frakcióvezetője, miért nevezik diktatórikusnak azt a pártja által benyújtott törvénytervezetet, amely bírsággal kényszerítené a köztisztségek viselőit arra, hogy ünnepi alkalmakkor megcsókolják a román zászlót.
Nincs szó arról, hogy Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök lemondani készülne tisztségéről – közölte pénteken Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
Holtan találták pénteken reggel Dorin Ioniţă vezérőrnagyot, a hatóságok szerint a tábornok halálát fejlövés okozta.
Átmeneti szakértői kormányt látna szívesen saját, ügyvivő kabinetje utódjaként Ilie Bolojan miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke.