
Továbbra is az egyetemi címeket hitelesítő testület hatásköre lesz a doktori címek felülvizsgálata, miután a taláros testület megsemmisítette a jogszabályt, amely ezt az egyetemek feladatává tette volna.
2016. október 26., 15:232016. október 26., 15:23
2016. október 26., 16:132016. október 26., 16:13
Alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította szerdán az alkotmánybíróság a doktori iskolákról és a plágiumgyanús doktori címek visszavonásáról szóló törvényt, amelynek elfogadása a hónap elején kavart komoly politikai vitákat, és amelyet a kormány, valamint a Nemzeti Liberális Párt (PNL) támadott meg a taláros testületnél.
Valer Dorneanu, az alkotmánybíróság elnöke elmondta: a testület megállapította, hogy a jogszabály, amely az egyetemek hatáskörébe utalta a doktori címek visszavonását, a parlament által elfogadott formában ellentétes a kétkamarás parlament elvével, mivel a két házban elfogadott változat nem azonos, a képviselők pedig nem szavazhattak a szenátusban eszközölt alapvető változtatásokról. Emellett számos homályos elemet is tartalmaz, ezért a taláros testület teljes egészében az alaptörvénybe ütközőnek minősítette.
A vita annak nyomán robbant ki, hogy a szenátus elutasította a törvény felülvizsgálatát. A jogszabályt Klaus Johannis államfő küldte vissza megfontolásra, ám az elnök kifogásait figyelmen kívül hagyva a törvényhozás a tudományos címet kibocsátó egyetemek hatáskörébe utalta a plágiumgyanús doktori dolgozatok eredetiségének felülvizsgálatát és a doktori cím esetleges megvonását, kiiktatva ezzel az Egyetemi Címeket és Okleveleket Tanúsító Országos Tanácsot (CNATDCU).
Johannis azért küldte vissza megfontolásra a jogszabályt, mivel a parlament olyan lényegi módosításokat eszközölt a kormány márciusi sürgősségi rendeletén, amelyek a jogszabály szándékával ellentétesek, és amelyek szerinte nem bátorítják a teljesítményt és az átláthatóságot a doktori iskolák működésében, nem segítik elő a plágium felszámolását. A Dacian Cioloş vezette szakértői kormány sürgősségi rendelete – amely azonnal hatályba lépett, és addig marad érvényben, amíg a most alkotmányellenessé nyilvántott, parlament által elfogadott változat helyett újabbat fogadnak el – az oktatási miniszterre bízta a plágiummal szerzett doktori címek visszavonását, aki az újjászervezett CNATDCU álláspontja alapján hozza meg döntését.
A sürgősségi rendelet parlamenti megerősítésekor azonban a honatyák gyökeresen átírták a jogszabályt, egyebek mellett lehetőséget biztosítottak a doktori cím birtokosainak, hogy önként lemondjanak a tudományos címről, és így próbálják megelőzni a presztízsveszteséggel járó plágiumbotrányt. A parlamenti döntés elleni tiltakozásul a CNATDCU elnöke, Viorel Barbu lemondott tisztségéről, mivel szerinte a törvény elfogadása nyomán az általa vezetett testület díszletté vált.
A parlamenti jegyzőkönyvből kiderült, hogy az RMDSZ jelen lévő szenátorai – köztük Markó Béla, Verestóy Attila, Biró Rozália és Tánczos Barna – szintén a törvény felülvizsgálata ellen voksoltak. Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke akkor mindezt azzal indokolta, hogy az egyetemeknek és doktori iskoláknak felelősséget kell adniuk az általuk kiadott oklevél tekintetében. Ezzel párhuzamosan Kovács szerint bizalmi kérdésről is szó van: a román államnak meg kell bíznia az általa engedélyezett intézményekben és az ezeket működtető polgárokban.
A kormány zöld jelzést adott a közigazgatási reformnak: sürgősségi rendelettel indítják el az állami apparátus átszervezését, amely létszámcsökkentést irányoz elő az indokolatlan álláshelyeken, és átalakítja a központi–helyi hatáskörök rendszerét.
Következő ülésén a kormány sürgősségi rendeletet fogad el a helyi adók felülvizsgálatáról - számolt be kedden az RFI-nek adott nyilatkozatában Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) újabb első- és másodfokú riasztásokat adott ki havazás és hóviharok miatt az ország több régiójában.
Élő adásban tépte szét doktori diplomáját Cristian Preda politológus, volt elnöki tanácsadó a doktori címért járó pótlék tervezett csökkentése miatt.
A súrlódások ellenére jobb a koalíciós kormányzás, mint az egypárti, az emberek megbánnák, ha 2028-ban egypárti kormány alakulna – vélekedik Kelemen Hunor RMDSZ.-elnök.
A romániai polgárok többsége nem hisz abban, hogy még idén véget érhet az ukrajnai háború – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Călin Georgescu hétfőn ismét kérte, hogy oldják fel a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) 2024 december elején tartott ülésének titkosítását, arra hivatkozva, hogy az alapozta meg az elnökválasztás második fordulójának érvénytelenítését.
A kormánykoalíció hétfői ülésén a pártok képviselői egy intézkedéscsomagról állapodtak meg, amely többek között 25 százalékos adócsökkentést irányoz elő a 100 évnél régebbi épületek esetében, illetve 15%-os csökkentést az 50 és 100 év közötti épületeknél.
Továbbra is problémás a romániai átoltottsági arány – hívta fel a figyelmet hétfőn Alexandru Rogobete. Az egészségügyi miniszter hangsúlyozva, hogy a különféle kezdeményezések, köztük a gyógyszertári oltás kísérleti programja sem hozott érdemi javulást.
A Szociáldemokrata Párt nem támogatja az idei költségvetést a szociáldemokraták által javasolt szolidaritási csomag nélkül - közölte hétfőn a Facebook-oldalán Mihai Fifor képviselő.
szóljon hozzá!