Fotó: Facebook/Familia Regala a Romaniei
Mivel az alaptörvény 152. cikkelye tiltja a köztársasági államformára vonatkozó cikkely módosítását, csakis egy új alkotmányozó nemzetgyűlés összehívása nyomán változhat az államforma – szögezte le a Krónikának nyilatkozva Puskás Bálint volt alkotmánybíró.
2017. december 21., 14:212017. december 21., 14:21
Alkotmányellenes a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvezető elnöke, valamint a kisebbik koalíciós párt, az ALDE elnökének felvetése, miszerint népszavazás lenne szükséges a monarchia visszaállításáról. Mint arról beszámoltunk, Nicolae Bădălău, a PSD ügyvezető elnöke hétfőn nyilatkozott úgy, hogy – bár ő maga republikánus – elképzelhetőnek tartja, hogy akár már jövőre referendumot írjanak ki az államforma megváltoztatásáról, mivel egyrészt Mihály volt király halála és temetése kapcsán erősödött a monarchia iránti szimpátia, másrészt a monarchiák általában fejlettek.
A román választópolgároknak alapos vita után népszavazáson kellene dönteniük arról, hogy országuk államformája köztársaság maradjon-e vagy Románia visszatérjen az alkotmányos monarchiához - vélekedtek a kormánykoalíció politikusai.
Călin Popescu-Tăriceanu, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) elnöke is úgy vélte, a téma érdemes a széles körű megvitatásra, és amennyiben érdeklődés mutatkozik iránta, jövőre lehet tárgyalni róla, mivel meggyőződése, hogy az utóbbi időben nőtt a polgárok bizalma az alkotmányos monarchia iránt.
Ugyanakkor Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság korábbi elnöke egy, a Q Magazine-nek adott nyilatkozatban figyelmeztetett: az alkotmány nem teszi lehetővé az államforma módosítását. Emlékeztetett: 1991. december 8-án az akkori alkotmányozó nemzetgyűlés által elfogadott és az alaptörvényben jelenleg is szerepelő 152. cikkely értelmében a köztársasági államformára vonatkozó kitétel nem képezheti alkotmánymódosítás tárgyát. Ezt Zegrean szerint csak egy újabb alkotmányozó nemzetgyűlés változtathatja meg.
A kormánypárti politikusok alkotmánymódosítással kapcsolatos nyilatkozatai annak fényében érdekesek, hogy
Puskás Bálint szerint a magyaroknak nagyon jól jönne egy alkotmányozó nemzetgyűlés összehívása
Puskás Bálint, a román alkotmánybíróság korábbi tagja a Krónika megkeresésére leszögezte: az államforma módosításához új alkotmány szükséges, ami annyit jelent, hogy teljesen újra kell írni az alaptörvényt.
– adott hangot meggyőződésének a volt alkotmánybíró, aki szerint a módosítást valójában senki sem gondolja komolyan, csupán annak nyomán tesznek ilyen nyilatkozatokat, hogy Mihály exkirály temetése kapcsán látták, mennyire népszerű a volt uralkodó.
Kifejtette, a népszavazást persze ki lehet írni a témában, a referendumok ugyanis nem kötelező érvényűek. Emlékeztetett, hogy korábban az egykamarás, 300 fős parlamentre való áttérést is megszavazták a polgárok egy népszavazás alkalmával, azonban ezt azóta sem ültették gyakorlatba.
„Az államforma módosításához azonban az alkotmány módosítására felhatalmazott alkotmányozó nemzetgyűlést kell összehívni. Ez politikai akarat kérdése, a jelenlegi parlamentnek vagy idő előtt fel kellene oszlatnia magát, vagy a következő választások előtt kellene kijelentenie, hogy a voksolás során alkotmányozó nemzetgyűlésre szavaznak majd a polgárok, amelynek célja az alkotmány módosítása” – mutatott rá Puskás.
– mutatott rá annak kapcsán, hogy az alaptörvény módosítása az önrendelkezési törekvések számára is kedvezően alakulhatna. „Ugyanakkor nem hiszem, hogy az egészből lesz valami” – sommázott lapunknak nyilatkozva Puskás Bálint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kormány zöld jelzést adott a közigazgatási reformnak: sürgősségi rendelettel indítják el az állami apparátus átszervezését, amely létszámcsökkentést irányoz elő az indokolatlan álláshelyeken, és átalakítja a központi–helyi hatáskörök rendszerét.
Következő ülésén a kormány sürgősségi rendeletet fogad el a helyi adók felülvizsgálatáról - számolt be kedden az RFI-nek adott nyilatkozatában Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) újabb első- és másodfokú riasztásokat adott ki havazás és hóviharok miatt az ország több régiójában.
Élő adásban tépte szét doktori diplomáját Cristian Preda politológus, volt elnöki tanácsadó a doktori címért járó pótlék tervezett csökkentése miatt.
A súrlódások ellenére jobb a koalíciós kormányzás, mint az egypárti, az emberek megbánnák, ha 2028-ban egypárti kormány alakulna – vélekedik Kelemen Hunor RMDSZ.-elnök.
A romániai polgárok többsége nem hisz abban, hogy még idén véget érhet az ukrajnai háború – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Călin Georgescu hétfőn ismét kérte, hogy oldják fel a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) 2024 december elején tartott ülésének titkosítását, arra hivatkozva, hogy az alapozta meg az elnökválasztás második fordulójának érvénytelenítését.
A kormánykoalíció hétfői ülésén a pártok képviselői egy intézkedéscsomagról állapodtak meg, amely többek között 25 százalékos adócsökkentést irányoz elő a 100 évnél régebbi épületek esetében, illetve 15%-os csökkentést az 50 és 100 év közötti épületeknél.
Továbbra is problémás a romániai átoltottsági arány – hívta fel a figyelmet hétfőn Alexandru Rogobete. Az egészségügyi miniszter hangsúlyozva, hogy a különféle kezdeményezések, köztük a gyógyszertári oltás kísérleti programja sem hozott érdemi javulást.
A Szociáldemokrata Párt nem támogatja az idei költségvetést a szociáldemokraták által javasolt szolidaritási csomag nélkül - közölte hétfőn a Facebook-oldalán Mihai Fifor képviselő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!