Fotó: Facebook/Familia Regala a Romaniei
A román választópolgároknak alapos vita után népszavazáson kellene dönteniük arról, hogy országuk államformája köztársaság maradjon-e vagy Románia visszatérjen az alkotmányos monarchiához - vélekedtek a kormánykoalíció politikusai.
2017. december 19., 11:092017. december 19., 11:09
2017. december 19., 12:112017. december 19., 12:11
A kérdés azt követően került napirendre, hogy szombaton eltemették az ország 96 éves korában elhunyt utolsó uralkodóját, a trónról hetven éve a kommunisták által elűzött I. Mihály királyt.
Az MTI beszámolója szerint a sokhelyütt királypárti tüntetést kiváltó gyászszertartást követően hétfőn Nicolae Bădălău, a kormány fő erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvezető elnöke újságírói felvetésre azt mondta: bár személy szerint republikánus,
A kisebbik kormánypárt elnöke, Călin Popescu-Tăriceanu szenátusi frakcióvezető azért is kívánatosnak nevezte a visszatérést az alkotmányos monarchiához, mert szerinte a jelenlegi félelnöki rendszerbe az átfedések miatt bele van kódolva az örökös konfliktus a végrehajtó hatalom és az elnöki hivatal között. Rámutatott: Európa legtöbb országában az államfő csak jelképes vagy reprezentatív szerepet tölt be.
A szenátus elnöke úgy véli: érdemes lenne komoly társadalmi vitát nyitni az államformáról, és ha kialakul egy királypárti többség, szerencsésebb esetben össznépi egyetértés, Románia megváltoztathatná államformáját.
A román királyi ház múlt heti közleménye szerint a volt uralkodó halála után automatikusan annak legidősebb lányát, Margit trónörökös hercegnőt, a Korona Őrét illeti meg a királynői cím, attól függetlenül, hogy uralkodik-e vagy sem, és használni akarja-e ezt a címet vagy sem.
Amúgy több román sajtóorgánum hétfőn arra hívta fel a figyelmet, hogy a parlament és a kormány képviselői faragatlanul viselkedtek Mihály király gyászszertartásán. A bukaresti királyi palotában - ahol a román hivatalosságok mellett az európai királyi házak képviselői is lerótták kegyeletüket az ott felravatalozott uralkodó előtt - Klaus Iohannis államelnök és felesége, valamint Margit koronahercegnő és férje, Radu Duda érkezésekor mindenki felállt.
Holott a teremben mindenki állt, az európai királyi házak képviselői is, így fejezve ki tiszteletüket a román államfő és a gyászoló család iránt. A román sajtó az incidenst a kormánypártok és az államelnök közötti konfliktus újabb epizódjaként, utóbbinak szánt üzenetként értelmezte. Az incidens a videó 9. percének 20. másodpercétől látható.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke szombaton közölte, hogy jövő héten intézkedni fog az intézménynél csütörtök reggel történt kiberbiztonsági incidens felelőseivel szemben.
A Bukaresti Orvosi Kamara elnöke, Cătălina Poiană szombaton a Facebook-oldalán közölte: reméli, hogy a Sfântul Pantelimon Kórházban történt halálesetek kivizsgálása minél hamarabb lezárul, és a vizsgálat eredményeit nyilvánosságra hozzák.
A román és az ukrán nép közötti szilárd kapcsolatok újbóli megerősítésének nevezte pénteken Luminița Odobescu külügyminiszter, hogy Bukarestben tartják értekezletüket az Ukránok Világkongresszusának vezetői.
Őrizetbe vettek 24 órára egy 62 éves bukaresti tanárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy viszonya volt egy kiskorú diáklánnyal.
A bukaresti Sfântul Pantelimon kórháznál elrendelt vizsgálat az első eredmények szerint nem tárt fel olyan adatokat, amelyek az intenzív osztályon elhunyt betegek félrekezelésére utalnának – nyilatkozta Bogdan Socea, az egészségügyi intézmény menedzsere.
Márciusban Románia 2070 tartózkodási engedélyt adott ki az ukrajnai háború elől menekülő, ideiglenes védelemben részesülő külföldiek számára, az ilyen jogcímen kiállított dokumentumok száma 2022. március 18. óta elérte az 158 112-t.
Hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken a mangaliai bíróság Monica Macovei volt igazságügyi minisztert gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt.
Labdába sem rúghatnának a bukaresti kormánykoalíciót alkotó pártok, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökei, ha elindulnának az idei államfőválasztáson – derül ki egy friss felmérésből.
Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!