Marad a központosítás

Alaptörvénybe ütközőnek minősítette pénteken Románia alkotmánybírósága a decentralizációs törvényt, amellyel több központi intézményt akart önkormányzati hatáskörbe utalni a Ponta-kabinet. A bukaresti balliberális kormány által november közepén parlamenti vita nélkül, felelősségvállalási módszerrel elfogadott jogszabály a minisztériumok irányítása alá tartozó közegészségügyi intézményeket, mezőgazdasági igazgatóságokat, munkaügyi felügyelőségeket, sportlétesítményeket, kulturális igazgatóságokat adta volna a helyi hatóságok felügyeletébe.

A decentralizációs törvényt az ellenzéki Demokrata-Liberális Párt (PDL) támadta meg az alkotmánybíróságon. A PDL úgy vélte: a helyi autonómia alkotmányos elvét sérti a törvény, amely az alakulat szerint túl sok hatáskört ad a megyei tanácsoknak, ahelyett, hogy a döntéseket a helyi önkormányzatok szintjére utalná. A jobbközép alakulat másik kifogása arra vonatkozott, hogy a jogszabály megkérdőjelezi az állam egységes jellegét, holott az alkotmány nem szövetségi, hanem egységes államként határozza meg Romániát. Mindemellett a PDL és Traian Băsescu államfő szerint a kormánykoalíció (USL) a jogszabállyal nem a döntéshozatalt akarta közelebb vinni az állampolgárokhoz, hanem a megyei „kiskirályok\" forrásait és hatalmát próbálta növelni a jövő évi választásokra készülve.

A taláros testület a formai kifogásokat elutasította, de helyt adott a tartalmi kifogásoknak, és a törvényt egészében alkotmányellenesnek minősítette. Egyhangúlag hozott határozatát az alkotmánybíróság azzal indokolta, hogy a jogszabály sérti a tulajdonjogot és a helyi autonómia elvét. Az indoklás szerint a törvény nem rögzíti egyértelműen a különböző decentralizált intézmények kompetenciáit, továbbá nem tesz különbséget köz- és magánvagyon között.

Liviu Dragnea közigazgatási miniszterelnök-helyettes meglepőnek nevezte az alkotmánybíróság döntését. „Ha a törvény egésze alkotmányellenes, ezt úgy lehet értelmezni, hogy Romániának nincs joga a decentralizálnia magát, mint ahogy más európai államokban történik\" – kommentálta a jogszabály kidolgozója.

A Ponta-kormány intézkedését az ellenzékben lévő RMDSZ is támogatta, mondván: a magyarságnak is jó, ha a döntéshozatal közelebb kerül a közösséghez. Borbély László, az alakulat politikai alelnöke nemrég a 2013-as év legjelentősebb eredményének nevezte a decentralizációs folyamatot, amely szerinte megnehezíti az erdélyi magyarság által kifogásolt régiósítási tervek megvalósítását is.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök úgy vélekedett, az alkotmánybíróság egyhangúlan meghozott vétója azt sejteti, hogy Romániában nem lehet újragondolni a központosított államszerkezetet, és nem lehet a helyi közösségekre átruházni döntési jogköröket. A politikus az MTI-nek elmondta: érdemben és részletesen csak a döntés indoklása ismeretében nyilatkozhat a taláros testület határozatáról, de első látásra furcsának tűnik, hogy az alkotmánybírák egyhangúlag nyilvánították alkotmányellenesnek a jogszabályt.

„Ez akár azt is jelentheti, hogy Romániában nem lehet olyan politikai döntést hozni, ami a szubszidiaritásra irányul. Ezt súlyosnak tartom, mert ennek mentén oda lehet jutni, hogy a helyi közösségeknek nem osztható le döntési jogkör\" – állapította meg a szövetség elnöke.

Kelemen Hunor veszélyesnek tartja, ha ez az alkotmánybírósági döntés közép- és hosszú távon esetleg lenulláz minden olyan kísérletet, amely a helyi regionális autonómia megteremtésére irányul. Ez abban az esetben áll fenn – magyarázta –, amennyiben a taláros testület magát a decentralizáció elvét utasította el, de mindez csak az indoklásból derülhet ki.