FRISSÍTVE – Az alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánította a bukaresti alkotmánybíróság a decentralizációs törvényt, amely számos központi intézményt utalt a helyi és megyei önkormányzatok hatáskörébe. A taláros testület szerint a novemberben elfogadott jogszabály sérti a tulajdonjogot és a helyi autonómia elvét. A törvényt ellenzéki alakulatként is támogató RMDSZ szerint a döntés azt sejteti, hogy Romániában nem lehet újragondolni a központosított államszerkezetet.
2014. január 10., 17:472014. január 10., 17:47
2014. január 12., 19:442014. január 12., 19:44
Alaptörvénybe ütközőnek minősítette pénteken Románia alkotmánybírósága a decentralizációs törvényt, amellyel több központi intézményt akart önkormányzati hatáskörbe utalni a Ponta-kabinet. A bukaresti balliberális kormány által november közepén parlamenti vita nélkül, felelősségvállalási módszerrel elfogadott jogszabály a minisztériumok irányítása alá tartozó közegészségügyi intézményeket, mezőgazdasági igazgatóságokat, munkaügyi felügyelőségeket, sportlétesítményeket, kulturális igazgatóságokat adta volna a helyi hatóságok felügyeletébe.
A decentralizációs törvényt az ellenzéki Demokrata-Liberális Párt (PDL) támadta meg az alkotmánybíróságon. A PDL úgy vélte: a helyi autonómia alkotmányos elvét sérti a törvény, amely az alakulat szerint túl sok hatáskört ad a megyei tanácsoknak, ahelyett, hogy a döntéseket a helyi önkormányzatok szintjére utalná. A jobbközép alakulat másik kifogása arra vonatkozott, hogy a jogszabály megkérdőjelezi az állam egységes jellegét, holott az alkotmány nem szövetségi, hanem egységes államként határozza meg Romániát. Mindemellett a PDL és Traian Băsescu államfő szerint a kormánykoalíció (USL) a jogszabállyal nem a döntéshozatalt akarta közelebb vinni az állampolgárokhoz, hanem a megyei „kiskirályok\" forrásait és hatalmát próbálta növelni a jövő évi választásokra készülve.
A taláros testület a formai kifogásokat elutasította, de helyt adott a tartalmi kifogásoknak, és a törvényt egészében alkotmányellenesnek minősítette. Egyhangúlag hozott határozatát az alkotmánybíróság azzal indokolta, hogy a jogszabály sérti a tulajdonjogot és a helyi autonómia elvét. Az indoklás szerint a törvény nem rögzíti egyértelműen a különböző decentralizált intézmények kompetenciáit, továbbá nem tesz különbséget köz- és magánvagyon között.
Liviu Dragnea közigazgatási miniszterelnök-helyettes meglepőnek nevezte az alkotmánybíróság döntését. „Ha a törvény egésze alkotmányellenes, ezt úgy lehet értelmezni, hogy Romániának nincs joga a decentralizálnia magát, mint ahogy más európai államokban történik\" – kommentálta a jogszabály kidolgozója.
A Ponta-kormány intézkedését az ellenzékben lévő RMDSZ is támogatta, mondván: a magyarságnak is jó, ha a döntéshozatal közelebb kerül a közösséghez. Borbély László, az alakulat politikai alelnöke nemrég a 2013-as év legjelentősebb eredményének nevezte a decentralizációs folyamatot, amely szerinte megnehezíti az erdélyi magyarság által kifogásolt régiósítási tervek megvalósítását is.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök úgy vélekedett, az alkotmánybíróság egyhangúlan meghozott vétója azt sejteti, hogy Romániában nem lehet újragondolni a központosított államszerkezetet, és nem lehet a helyi közösségekre átruházni döntési jogköröket. A politikus az MTI-nek elmondta: érdemben és részletesen csak a döntés indoklása ismeretében nyilatkozhat a taláros testület határozatáról, de első látásra furcsának tűnik, hogy az alkotmánybírák egyhangúlag nyilvánították alkotmányellenesnek a jogszabályt.
„Ez akár azt is jelentheti, hogy Romániában nem lehet olyan politikai döntést hozni, ami a szubszidiaritásra irányul. Ezt súlyosnak tartom, mert ennek mentén oda lehet jutni, hogy a helyi közösségeknek nem osztható le döntési jogkör\" – állapította meg a szövetség elnöke.
Kelemen Hunor veszélyesnek tartja, ha ez az alkotmánybírósági döntés közép- és hosszú távon esetleg lenulláz minden olyan kísérletet, amely a helyi regionális autonómia megteremtésére irányul. Ez abban az esetben áll fenn – magyarázta –, amennyiben a taláros testület magát a decentralizáció elvét utasította el, de mindez csak az indoklásból derülhet ki.
Új szakaszába lépett a Nagyszeben és Fogaras közötti A13-as autópálya-szakasz építése: a 68 kilométeres nyomvonal mind a négy szakaszán egyszerre zajlanak a munkálatok.
Románia az Európai Unió egyetlen tagállama, ahol jelenleg nincs olyan rendszer, amely lehetővé tenné az úgynevezett off-label – vagyis a betegtájékoztatóban nem szereplő javallatra alkalmazott – gyógyszerek társadalombiztosítási támogatását.
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
szóljon hozzá!