Bukarestben keresi a pártbejegyzés támogatóit a Magyar Polgári Szövetség
Félsikert könyvelhet el egyelőre a pártbejegyzésre készülő Magyar Polgári Szövetség (MPSZ): összegyűlt ugyanis az a huszonötezer aláírás, amely a bírósági bejegyzéshez szükséges, de Bukarestben még nem sikerült összegyűjteni a hétszáz aláírást, amelyet a jelenleg érvényben levő törvény előír. Ahhoz ugyanis, hogy egy szervezetet pártként lehessen bejegyezni nemcsak huszonötezer aláírásra van szükség országos szinten, hanem az aláírásoknak tizennyolc különböző megyéből, valamint a fővárosból kell származniuk; megyénként pedig legalább hétszáz támogató szükséges. Így tulajdonképpen Bukarestben dől el, hogy a Magyar Polgári Szövetség politikai pártként jelenthet-e majd alternatívát az RMDSZ-re.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke a Krónika érdeklődésére elmondta: eddig 28 500 aláírást sikerült összegyűjteniük, és Bukarestet leszámítva a többi megyében maradéktalanul teljesítették a 700-as követelményt is. Mint mondta, az MPSZ arra törekedett, hogy megyénként legalább nyolcszáz támogatót szerezzen, még ha sokszor akadályokba ütköztek is, hiszen a tizennyolc megyéből tízben kevés magyar él. „Emiatt az aláírásgyűjtőknek gyakran a telefonkönyvhöz kellett folyamodniuk, hogy egy-egy településen megtalálják a magyarokat, sőt előfordult, hogy románok is támogatták aláírásukkal az MPSZ-t. A gyűjtés folyamatát kommentálva Szász megállapította: az emberek nyitottnak bizonyultak arra, hogy támogassák a pártbejegyzést. Jelenleg az aláírások szúrópróbaszerű ellenőrzése folyik, erre Szász szerint azért van szükség, hogy így küszöböljék ki az RMDSZ által esetlegesen „beépített embereket”. Szász Jenő nem mutatkozott túl bizakodónak afelől, hogy Bukarestben rövidesen sikerül befejezni az aláírásgyűjtést, szerinte eddig ez a legnehezebb feladat, amelyet az MPSZ-nek teljesítenie kell. A fővárosnak az Országos Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint jelenleg 1 930 390 lakosa van, ebből azonban a legutóbbi népszámláláskor alig több mint hatezren vallották magukat magyarnak. Az MPSZ potenciális támogatóinak számító magyarok aránya tehát a fővárosban mindössze 0,27 százalékot tesz ki, nehéz tehát megtalálni őket. Arra a kérdésünkre, hogy ilyen körülmények között mikor kerülhet sor a Magyar Polgári Párt (MPP) tervezett bejegyzésére, Szász nem tudott határozott választ adni, csupán annyit mondott, hogy ez mindenképpen bekövetkezik majd. A leendő párt a politikai pluralizmust szolgálná az erdélyi magyar közéletben, és valós alternatívát kíván nyújtani az RMDSZ-re – fejtette ki Szász, aki azonban nem zárja ki a Szövetséggel való együttműködést, főként a parlamenti választások esetében. A helyhatósági választásokon mindenképpen önálló jelöltet állítana a polgári párt azokon a településeken, ahol a magyarság aránya meghaladja a 10–15 százalékot – szögezte le az MPSZ elnöke, aki abban bízik, hogy ilyen módon megmutatva erejét, az RMDSZ is kénytelen lesz tárgyalásokat kezdeményezni a polgári párttal.
Döcögő aláírásgyűjtés A Magyar Polgári Szövetség már több hónapja elkezdte az aláírásgyűjtést a pártként való bejegyzéshez, a folyamat azonban nehézkesen haladt, mivel azokban a megyékben, ahol a magyarok szórványban élnek, nehéz volt megszerezni a törvény által előírt hétszáz támogatót. Az idei év elején még azt remélte az MPSZ vezetése, hogy március végéig sikerül befejezni az aláírásgyűjtést, majd egy hónappal kitolták a határidőt, végül azonban április végén sem volt meg a szükséges számú támogató. A folyamatot akadályozta, hogy eredetileg nem tűztek ki határidőt, illetve hogy belső ellentétek jelentkeztek a erdélyi polgári oldalon: a Bihar megyei Magyar Polgári Egyesület (MPE) ugyanis feltételekhez kötötte, majd egyezség hiányában nem kezdte el az aláírásgyűjtést. Ennek ellenére az MPSZ-nek Bihar megyében is sikerült összegyűjtenie a szükséges aláírásokat – közölte Szász.
Szakítottak a bihariak Eközben azonban ismét előtérbe kerültek a belső ellentétek: lemondott az MPSZ országos vezetésében betöltött funkciójáról – az országos választmány elnöki tisztségéről, illetve az elnökségi tagságról – Szilágyi Zsolt és Orbán Mihály. A két bihari politikus ezt tegnap jelentette be Nagyváradon. Szilágyi Zsolt elmondta, döntésüket az MPSZ és a bihari Magyar Polgári Egyesület közötti viszony megváltozása miatt hozták meg. Mint arról beszámoltunk, az MPE a két évvel ezelőtti állapotokhoz hasonló önálló szervezetként, szerződéses alapon kíván együttműködni az MPSZ-szel. Szilágyi közölte, ennek nyomán a „hazai csapatban” kívánnak tovább dolgozni, ám továbbra is fontos célnak nevezte a nemzeti oldal megerősödését, valamint a választás szabadságának a megteremtését. „A jobboldalon a vezetőnek nem az uralkodás, hanem a szolgálat, a jóhiszemű irányítás a feladata. Az MPE nem egy hierarchikus, hanem föderatív, szerződéses típusú jobboldal kiépítésében kíván együttműködni” – indokolta Szilágyi a döntést. Orbán Mihály eddigi elnökségi tag reményét fejezte ki, hogy a szerződéses viszony a jelenlegi nézetkülönbségek ellenére működni fog. A nézetkülönbségek lényegét abban látta, hogy Szász Jenő egyeztetés nélkül öt ponttal kibővítette azt a kilencpontos szöveget, melyet éppen a hat héttel ezelőtti nagyváradi látogatása során tett javaslata alapján vetettek papírra a bihariak. Az utólag beírt pontok közül többet is elfogadhatatlannak tartanak a partiumiak. Szász Jenő azzal magyarázta a két tag döntését, hogy a bihari MPE túlságosan RMDSZ-közeli politikát folytat, és az MPSZ-t is a Szövetség platformjává kívánják alakítani. Szilágyi Zsolttal és Orbán Mihállyal az MPSZ elnöke továbbra sem zárja ki az együttműködést, ami pedig az MPE-vel való kapcsolatot illeti elmondta: a bihariaknak kell dönteniük arról, hogy elfogadják-e az MPSZ együttműködésre vonatkozó ajánlatát, vagy pedig az RMDSZ-hez kívánnak közeledni. Balogh Levente, Farcádi Botond
Hirdetés
szóljon hozzá!
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Különleges Távközlési Szolgálat (STS) kedden ismertette az 112-es segélyhívó számra érkező hívások helymeghatározására szolgáló új rendszerét, valamint a hallássérült emberek számára a segélyszolgálat igénybevételét segítő opciót.
A legfelsőbb bíróság kéri az alkotmánybíróságtól, hogy forduljon az Európai Unió Bíróságához a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezet ügyében.
Az RMDSZ a kormány tagjaként jobban ki tudja használni potenciálját, mint ellenzékben, de eljöhet egy pont, amikor elgondolkodik a koalícióból való kilépésen – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
Kétórás figyelmeztető sztrájkkal tiltakoztak kedden Romániában a községházák alkalmazottai a Bolojan-kormány tervezett közigazgatási reformjában szereplő létszámleépítések ellen.
Együttműködési megállapodást írt alá az európai uniós beruházásokért felelős minisztérium és az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA), amely szerint utóbbi közvetlen hozzáférést kap az EU-alapokból finanszírozott projekteket kezelő platformhoz.
Jelen állás szerint valószínű, hogy az alkotmánybíróság négyszeri halasztás után szerdán sem tud majd dönteni a bírák és ügyészek különleges nyugdíjai ügyében, mivel egyik tagja szabadságon van.
A helyi közigazgatás hatékonyabbá tételére irányuló intézkedések hiányában csökkenteni kellene a községek számát – jelentette ki Ilie Bolojan kormányfő kedden.
Az utóbbi időben kísérletek történtek a romániai polgármesterek démonizálására – jelentette ki kedden Sorin Grindeanu, a képviselőház elnöke, a koalíció legfőbb pártját jelentő Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke.
A Solidaritatea Sanitară szövetség általános sztrájk kirobbantását tervezi az egészségügyben a kormány gazdasági és szociális politikája miatt. Erről a szövetség koordináló testülete határozott kedden, és a kormányt is értesíteni szándékszik ez ügyben.
Újabb kemény bírálatokat fogalmazott meg Mihai Fifor, a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, volt védelmi miniszter a koalíciós partner Nemzeti Liberális Pártot (PNL) is vezető Ilie Bolojan miniszterelnökkel szemben.
szóljon hozzá!