Bukarestben keresi a pártbejegyzés támogatóit a Magyar Polgári Szövetség
Félsikert könyvelhet el egyelőre a pártbejegyzésre készülő Magyar Polgári Szövetség (MPSZ): összegyűlt ugyanis az a huszonötezer aláírás, amely a bírósági bejegyzéshez szükséges, de Bukarestben még nem sikerült összegyűjteni a hétszáz aláírást, amelyet a jelenleg érvényben levő törvény előír. Ahhoz ugyanis, hogy egy szervezetet pártként lehessen bejegyezni nemcsak huszonötezer aláírásra van szükség országos szinten, hanem az aláírásoknak tizennyolc különböző megyéből, valamint a fővárosból kell származniuk; megyénként pedig legalább hétszáz támogató szükséges. Így tulajdonképpen Bukarestben dől el, hogy a Magyar Polgári Szövetség politikai pártként jelenthet-e majd alternatívát az RMDSZ-re.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke a Krónika érdeklődésére elmondta: eddig 28 500 aláírást sikerült összegyűjteniük, és Bukarestet leszámítva a többi megyében maradéktalanul teljesítették a 700-as követelményt is. Mint mondta, az MPSZ arra törekedett, hogy megyénként legalább nyolcszáz támogatót szerezzen, még ha sokszor akadályokba ütköztek is, hiszen a tizennyolc megyéből tízben kevés magyar él. „Emiatt az aláírásgyűjtőknek gyakran a telefonkönyvhöz kellett folyamodniuk, hogy egy-egy településen megtalálják a magyarokat, sőt előfordult, hogy románok is támogatták aláírásukkal az MPSZ-t. A gyűjtés folyamatát kommentálva Szász megállapította: az emberek nyitottnak bizonyultak arra, hogy támogassák a pártbejegyzést. Jelenleg az aláírások szúrópróbaszerű ellenőrzése folyik, erre Szász szerint azért van szükség, hogy így küszöböljék ki az RMDSZ által esetlegesen „beépített embereket”. Szász Jenő nem mutatkozott túl bizakodónak afelől, hogy Bukarestben rövidesen sikerül befejezni az aláírásgyűjtést, szerinte eddig ez a legnehezebb feladat, amelyet az MPSZ-nek teljesítenie kell. A fővárosnak az Országos Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint jelenleg 1 930 390 lakosa van, ebből azonban a legutóbbi népszámláláskor alig több mint hatezren vallották magukat magyarnak. Az MPSZ potenciális támogatóinak számító magyarok aránya tehát a fővárosban mindössze 0,27 százalékot tesz ki, nehéz tehát megtalálni őket. Arra a kérdésünkre, hogy ilyen körülmények között mikor kerülhet sor a Magyar Polgári Párt (MPP) tervezett bejegyzésére, Szász nem tudott határozott választ adni, csupán annyit mondott, hogy ez mindenképpen bekövetkezik majd. A leendő párt a politikai pluralizmust szolgálná az erdélyi magyar közéletben, és valós alternatívát kíván nyújtani az RMDSZ-re – fejtette ki Szász, aki azonban nem zárja ki a Szövetséggel való együttműködést, főként a parlamenti választások esetében. A helyhatósági választásokon mindenképpen önálló jelöltet állítana a polgári párt azokon a településeken, ahol a magyarság aránya meghaladja a 10–15 százalékot – szögezte le az MPSZ elnöke, aki abban bízik, hogy ilyen módon megmutatva erejét, az RMDSZ is kénytelen lesz tárgyalásokat kezdeményezni a polgári párttal.
Döcögő aláírásgyűjtés A Magyar Polgári Szövetség már több hónapja elkezdte az aláírásgyűjtést a pártként való bejegyzéshez, a folyamat azonban nehézkesen haladt, mivel azokban a megyékben, ahol a magyarok szórványban élnek, nehéz volt megszerezni a törvény által előírt hétszáz támogatót. Az idei év elején még azt remélte az MPSZ vezetése, hogy március végéig sikerül befejezni az aláírásgyűjtést, majd egy hónappal kitolták a határidőt, végül azonban április végén sem volt meg a szükséges számú támogató. A folyamatot akadályozta, hogy eredetileg nem tűztek ki határidőt, illetve hogy belső ellentétek jelentkeztek a erdélyi polgári oldalon: a Bihar megyei Magyar Polgári Egyesület (MPE) ugyanis feltételekhez kötötte, majd egyezség hiányában nem kezdte el az aláírásgyűjtést. Ennek ellenére az MPSZ-nek Bihar megyében is sikerült összegyűjtenie a szükséges aláírásokat – közölte Szász.
Szakítottak a bihariak Eközben azonban ismét előtérbe kerültek a belső ellentétek: lemondott az MPSZ országos vezetésében betöltött funkciójáról – az országos választmány elnöki tisztségéről, illetve az elnökségi tagságról – Szilágyi Zsolt és Orbán Mihály. A két bihari politikus ezt tegnap jelentette be Nagyváradon. Szilágyi Zsolt elmondta, döntésüket az MPSZ és a bihari Magyar Polgári Egyesület közötti viszony megváltozása miatt hozták meg. Mint arról beszámoltunk, az MPE a két évvel ezelőtti állapotokhoz hasonló önálló szervezetként, szerződéses alapon kíván együttműködni az MPSZ-szel. Szilágyi közölte, ennek nyomán a „hazai csapatban” kívánnak tovább dolgozni, ám továbbra is fontos célnak nevezte a nemzeti oldal megerősödését, valamint a választás szabadságának a megteremtését. „A jobboldalon a vezetőnek nem az uralkodás, hanem a szolgálat, a jóhiszemű irányítás a feladata. Az MPE nem egy hierarchikus, hanem föderatív, szerződéses típusú jobboldal kiépítésében kíván együttműködni” – indokolta Szilágyi a döntést. Orbán Mihály eddigi elnökségi tag reményét fejezte ki, hogy a szerződéses viszony a jelenlegi nézetkülönbségek ellenére működni fog. A nézetkülönbségek lényegét abban látta, hogy Szász Jenő egyeztetés nélkül öt ponttal kibővítette azt a kilencpontos szöveget, melyet éppen a hat héttel ezelőtti nagyváradi látogatása során tett javaslata alapján vetettek papírra a bihariak. Az utólag beírt pontok közül többet is elfogadhatatlannak tartanak a partiumiak. Szász Jenő azzal magyarázta a két tag döntését, hogy a bihari MPE túlságosan RMDSZ-közeli politikát folytat, és az MPSZ-t is a Szövetség platformjává kívánják alakítani. Szilágyi Zsolttal és Orbán Mihállyal az MPSZ elnöke továbbra sem zárja ki az együttműködést, ami pedig az MPE-vel való kapcsolatot illeti elmondta: a bihariaknak kell dönteniük arról, hogy elfogadják-e az MPSZ együttműködésre vonatkozó ajánlatát, vagy pedig az RMDSZ-hez kívánnak közeledni. Balogh Levente, Farcádi Botond
Hirdetés
szóljon hozzá!
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magánlaboratóriumoknak és -klinikáknak fel kell majd tüntetniük, mekkora elszámolási keretre szerződtek az egészségbiztosítóval, hogy a páciensek előre tudják, kell-e fizetniük a laborvizsgálatokért – jelentette be szombaton az egészségügyi miniszter.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) támogatottságának növekedése a demokrácia csökkenését jelenti – jelentette ki Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora, volt miniszterelnök-helyettes.
Vita robbant ki a párttörvény tervezett módosításáról, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) azt állítja: az valójában az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke korábbi pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) érdekeit szolgálja.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, Marius Budăi szerint a párt miniszterei az elmúlt héten bizonyították, hogy lehet kézzelfogható eredményekkel kormányozni.
Hibáztak a Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusai, amikor gyakorlatilag kérkedtek a vagyonukkal – jelentette ki Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor, korábbi miniszterelnök-helyettes.
Románia nem vezeti be 2027-től a lakások piaci értékén alapuló ingatlanadót. Alexandru Nazare pénzügyminiszter szerint ezt az intézkedést a költségvetési konszolidáció időszakának végéhez közeledve vizsgálják majd felül.
Románia nem csak azt szeretné, hogy az amerikai katonák itt maradjanak, de azt is, hogy még több jöjjön, még ha ennek meg is fizeti az árát – erről beszélt Luca Niculescu miniszterelnök egy interjúban.
Munkahelyek létrehozása a fiatalok számára, az infláció és a megélhetési költségek visszaszorítása, a jövedelmek növelése – ezt várják az emberek a független Luca Niculescu vezette kormánytól egy friss felmérés szerint.
Óriási felháborodást váltott ki a román közvéleményben egy Suceava megyei faluban, Bosanci-ban készült felvétel, amelyen az látható, hogy egy takarítási akció során egy román zászlóban viszik el az összegyűjtött, zömmel növényi eredetű szemetet.
Újabb bombafenyegetést jelentettek pénteken az otopeni-i Henri Coandă nemzetközi repülőtéren, ezúttal egy Prágából érkező repülőgéppel kapcsolatban – közölte a Román Hírszerző Szolgálat (SRI).
szóljon hozzá!