Az erdők vagy a lakott területek közelében keletkezett tarlótűz a legnagyobb kihívás a lánglovagok számára
Fotó: Facebook/ Kataszrófavédelmi Felügyelőség
Bűncselekménynek számít a tarló égetése – figyelmeztet a katasztrófavédelmi felügyelőség, hozzátéve, természetes személyek 15 ezer, cégek akár százezer lejes pénzbüntetéssel sújthatók. A környezetvédelmi területeken rajtakapott gyújtogatókat börtönbüntetésre ítélhetik.
2023. október 09., 16:372023. október 09., 16:37
2023. október 09., 16:412023. október 09., 16:41
Az elmúlt három nap során 1800 hektár mezőgazdasági területen észlelt tarlótüzekhez riasztották országszerte a tűzoltókat. Az őszi és a tavaszi nagytakarításkor bevett szokássá vált tarlótüzekről annak ellenére is nehezen szoknak le az emberek, hogy törvény tiltja a mezőgazdasági területek aljnövényzetének felégetését.
akinek földjén tarlóégetés nyomait találják, azonban a katasztrófavédelmi felügyelőség büntetései ennél sokkal drasztikusabbak.
A tarlóégetésen rajta kapott természetes személyeket 7500-15 ezer lejes pénzbírsággal sújtják, cégek esetében a büntetés 50 000-től 100 ezer lejig terjed. Amennyiben a tűzeset természetvédelmi területen történik, az elkövető 3 hónaptól 1 évig terjedő börtönbüntetésre vagy pénzbírságra számíthat.
A katasztrófavédelmi felügyelőség közleményében felhívja a figyelmet, hogy
A tarlótüzek füstjétől ellepett országutakon évi rendszerességgel számos baleset történik.
Az aljnövényzet elégetésével terjedő tüzek a szeles időjárás miatt több településen is ellenőrizhetetlenné váltak az elmúlt hétvégén. A tűzoltók gyors közbeavatkozásának köszönhető, hogy sem gazdasági épületek, sem lakóházak nem váltak a lángok martalékává. Volt eset, amikor egy közeli erdőt veszélyeztetett a tűz, de a terjedését sikerült idejében megakadályozni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás