Sötét kilátások. Az úgynevezett legitimációs válság súlyos következményeket von maga után
Fotó: Barabás Árpád
Az elhúzódó koronavírus-járvány, és annak a kezelési módja megalapozta, majd a kormány- és koalíciós válság tovább mélyítette a bizonytalanságot. Mindezt tetézi, hogy növekedett az infláció, áremelkedések vannak – fejtette ki a Krónikának Veres Valér kolozsvári szociológus arra reagálva, hogy immár a romániai lakosság 80 százaléka szerint rossz irányba tart az ország.
2021. október 08., 17:292021. október 08., 17:29
A romániai polgárok 80 százaléka úgy véli, rossz irányba tart az ország – derül ki az INSCOP-felmérés napokban közzétett adataiból. A Strategic Thinking Group nevű, úgynevezett think-tank (agytröszt) tanácsadó szervezet megrendelésére készült közvélemény-kutatás eredményei azt mutatják, hogy nőtt az elégedetlenek tábora: júniusban a lakosság 68,1 százaléka, márciusban pedig 70,3 százaléka vélekedett úgy, hogy Románia rossz irányba tart.
Veres Valér kolozsvári szociológus, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem oktatója megkeresésünkre kifejtette,
Az INSCOP telefonos felmérése szeptember 15–27. között készült, 1204 fős mintán, 2,8 százalékos hibaküszöbbel. Többek között a törvénytelen fakitermelésre, a menekültek befogadására is rákérdeztek. A válaszadók 48,8 százaléka szerint az illegális hazai fakitermelés hátterében román vállalatok és román állampolgárok, 44,8 százalék szerint külföldi cégek állnak.
A megkérdezettek 64,2 százaléka véli úgy, hogy a Romániába befogadott menekültek súlyos társadalmi problémákat okozhatnak, míg 30 százalékuk szerint jelenlétük pótolhatja a munkaerőhiányt. Az alanyok 47,3 százaléka szerint Romániának semmiképp nem kellene menekülteket befogadnia, 38,8 százalék szerint csak bizonyos kategóriákat, és 12,3 százalék mondta azt, hogy feltételek nélkül fogadjon be az ország menekülteket.
Remus Ştefureac, a Strategic Thinking Group elnöke a koronavírus-járvány, illetve a politikai és a társadalmi-gazdasági válság rövid idő alatt kifejtett együttes hatásával magyarázza a romániaiak pesszimizmusát. Szerinte „drámai” következményekkel járhat, ha a döntéshozók figyelmen kívül hagyják, hogy a lakosság 80 százaléka szerint rossz irányba tart az ország, mert ez a választók jelentős részének a radikalizálódásához vezethet.
A romániaiak 80 százaléka szerint rossz irányba tart az ország – derül ki INSCOP felmérésének hétfőn közzétett adataiból.
Több tényező okozza, hogy az emberek ilyen nagy arányban elégedetlenek – fejtette ki lapunknak Veres Valér. Az elhúzódó koronavírus-járvány és annak a kezelési módja megalapozta, majd a kormány- és koalíciós válság tovább mélyítette a bizonytalanságot. Erre rátevődött, hogy növekedett az infláció, áremelkedések vannak.
Az emberek egy része nem tartja elég hatékonynak és meggyőzőnek az oltáskampányt, a másik része meg azzal nem ért egyet, hogy egyáltalán miért erőltetik a vakcinát. A járvány okozta visszaesés után valamilyen mértékben talpra állt ugyan a gazdaság, javultak a mutatók, de az emberek többsége ebből keveset érez. Kisebb mértékűek a korlátozások, mint egy évvel ezelőtt, de még mindig rosszabb a helyzet, mint a járvány előtti időszakban” – sorolta az okokat a szociológus.
Az intézményekbe vetett bizalom ilyen mértékű csökkenése, az úgynevezett legitimációs válság elvontabb és gyakorlati következményeket von maga után – mutatott rá Veres Valér. Egyik ilyen következmény, a különböző kampányok kisebb hatékonysága, amint az már megmutatkozott az oltáskampány során. A nyugati országokban ez azért volt sokkal eredményesebb, mert az emberek megbíztak a hatóságokban, az intézményekben. Sok esetben nem is kellett törvénnyel szabályozni az óvintézkedéseket, elég volt, ha ajánlásokat fogalmaztak meg, a polgárok elfogadták, és megtették azt, amit mondott az országuk miniszterelnöke vagy az egészségügyi miniszter.
A másik súlyos következmény a demokráciadeficit, hogy kevesebben vesznek részt a választásokon. „Ezek a mutatók általában nem változnak rövid idő alatt, egy választás szokott javulást hozni, de az sem lehet látványos, mert ha eleve több mint 50 százalék nem megy el szavazni, körükben kisebb az esély, hogy javuljon a hangulat, bizakodóbbak legyenek. Akik pedig elmennek, de olyan pártra szavaznak, amely nem jut kormányra, azok közül is sokan továbbra is elégedetlenek” – részletezte az egyetemi oktató.
Meglátása szerint legalább a koalíciós válságot el kellett volna kerülni, másként menedzselni a politikai belharcokat, de ezek már lefutottak. Így csak az maradt, hogy meg kell oldani minél hamarabb a koalíciós válságot, megalakítani egy stabil kormányzást, hiszen ha külső támogatással kell kormányozni, az csak növeli a bizalmatlanságot. Az emberek egy része nem érti részleteiben, mi történik, de érzékeli, hogy ez így nem jó. „Stabil kormánnyal, évekig kitartó következetes politikával, jó kommunikációval lehetne kimozdítani ezt a bizalmatlanságot, de ez egy más szint, ami nekünk egyelőre nem adatott meg” – összegzett a szociológus.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Emil Boc polgármester hivatalosan is felszólította a kolozsvári metró kivitelezőjét a felhalmozódott késések behozására, valamint a projekt következő szakaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv bemutatására.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!