
Nem. A szenátus is elutasította a székely önrendelkezésre és a magyar kulturális autonómiára vonatkozó törvénytervezeteket
Fotó: Mihai Poziumschi/Agerpres
Nem született meglepetés a szenátus pénteki, hibrid formátumban megtartott ülésén: a román parlament felsőháza nagy többséggel elutasította a magyar autonómiatervezeteket. A román pártok képviselői szerint a javaslatok alkotmányellenesek, és „etnikai alapú szegregációt” jelentenének. A szélsőséges megnyilvánulásairól ismert Diana Șoșoacă egyenesen azt állította: a székelyek nem is magyarok, csupán elmagyarosították őket, és Magyarországra küldte mindazokat, akik nem érzik jól magukat Romániában.
2023. december 29., 12:362023. december 29., 12:36
2023. december 29., 15:462023. december 29., 15:46
Amint az várható volt, a csütörtöki képviselőházi elutasítást követően pénteken döntő kamaraként a bukaresti szenátus is elutasította Székelyföld területi önrendelkezésére, valamint az erdélyi magyarság kulturális autonómiájára vonatkozó törvénytervezeteket.
A hibrid formátumban megtartott ülésen a román szenátorok egyöntetűen elutasítóan nyilatkoztak a magyar önrendelkezési törekvések kapcsán, és alkotmányellenesnek nevezték azokat.
A kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) képviseletében felszólaló
A politikus – akinek magyarellenessége közismert, az ő nevéhez fűződik a trianoni diktátum aláírása évfordulójának hivatalos romániai ünnepnappá nyilvánítását rögzítő törvény – elutasította a kollektív jogok elvét, és szélsőségesnek nevezte a tervezeteket benyújtó Erdélyi Magyar Szövetséget (EMSZ), amelynek képviselői az RMDSZ listáján jutottak be a parlamentbe.
Megjegyezte: az ország közigazgatási reformja kapcsán valóban szükséges új régiók kialakítása, de nem „etnikai alapon”.
A szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) részéről Claudiu Târziu a PSD és az RMDSZ által játszott „rossz színjátéknak” nevezte a tervezeteket, amelyek célja, hogy legitimitást szerezzenek a saját szavazótáboruk előtt – előbbi a „hazafiasságát” bizonyítaná, utóbbi szerinte „revizionista” és „románellenes” módon viselkedik, mivel ezt várják tőle a szavazói.
Emellett a „társadalmi harmónia” elleni támadásnak is minősítette a tervezetet, mivel szerinte Románia „a legtöbb” jogot biztosítja a nemzeti kisebbségeknek, ennek nyomán szerinte a tervezetek konfliktusokhoz vezetnének – hogy ezt milyen logika alapján jelentette ki, arra nem szolgált magyarázattal.
A szélsőséges párt részéről olyan szenátor is akadt, aki a javaslatokat „a magyar revizionizmus” megnyilvánulásának nevezte.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) nevében felszólaló Remus Negoi szerint
A szélsőséges megnyilvánulásairól és botrányairól ismert, ezek miatt még az AUR-ból is kizárt Diana Șoșoacă úgy vélekedett: az „úgynevezett” Székelyföld lakóit nem képviselik a tervezetek beterjesztői, akik csak választási megfontolásból nyújtották be a tervezeteket. Úgy vélekedett:
semmi közük sincs a magyarokhoz. Emellett azt állította:
A szélsőséges politikus mindezt „államcsíny kísérletének” nevezte. Șoșoacă – aki a román alkotmány magyar nyelvű kiadását lobogtatva nevezte alkotmányellenesnek a kezdeményezést – egyúttal Magyarországra küldte azokat a magyarokat, akiknek „nem tetszik az élet Romániában”.
Elküldene. Diana Șoșoacă a román alkotmány magyar nyelvű példányát lobogtatva utasította Magyarországra azokat, akik nem érzik jól magukat Romániában
Fotó: Videófelvétel
Egy másik felszólalásában hálátlannak nevezte a magyarokat, amiért nem köszönik meg Budapest románok általi „felszabadítását”, és kijelentette:
Egyúttal azzal fenyegette meg a magyarokat, Orbán Viktor miniszterelnököt és Novák Katalin köztársasági elnököt konkrétan is megnevezve, hogy
Ezen kijelentését a kisebbik kormánypárt Nemzeti Liberális Párt (PNL) részéről Daniel Fenechiu elutasította, és bocsánatot kért miatta, ugyanakkor a tervezetek kapcsán az alkotmányt idézve kijelentette: Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam, így a PNL nem szavazhatja meg a tervezeteket. Kifejtette, a közigazgatási átszervezés során senki nem állhat a parlament elé az „etnikai alapú regionalizációra” vonatkozó tervezettel.
Egyúttal ő is
A PNL politikusa a kulturális autonómiát is elutasította.
Marcel Vela volt liberális párti belügyminiszter azt állította: hamis témáról van szó, mivel a magyarok minden jogot élveznek Romániában – erre szerinte maga az RMDSZ a példa, amely minisztereket adhatott a román kormányba, ami egyetlen másik kisebbségről sem mondható el.
Az RMDSZ nevében Császár Károly leszögezte: a tervezetek beterjesztői a helyi közösségek helyzetét kívánják rendezni azon régiókban, ahol egy adott kisebbségi közösség többséget alkot. Emlékeztetett: az autonómiára számos európai országban van példa, az RMDSZ pedig minden olyan tervezetet támogat, amely a szubszidiaritás elvét képviseli.
Mint arról beszámoltunk, a statútumokat Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ), valamint Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Erő (MPE) elnöke terjesztette a törvényhozás elé; mindkét politikus az RMDSZ listáin szerzett parlamenti mandátumot. A három dokumentum egyike a nemzeti közösségek kulturális autonómiáját szabályozó kerettörvény tervezete, a második a magyar nemzeti közösség kulturális autonómiastatútuma (zeket a jogszabálytervezeteket az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szakmai műhelyeiben dolgozták ki), a harmadik beterjesztett kezdeményezés Székelyföld autonómiastatútuma, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) dolgozott ki.
Mint megírtuk, a csütörtöki képviselőházi vitán a szónokok az ország területi integritását kimondó román alkotmányra hivatkozva nevezték az alaptörvénnyel ellentétesnek a statútumokat, sőt annak jogát is elvitatták a magyar nemzetiségű képviselőktől, hogy hasonló előterjesztésekkel éljenek. Egy román honatya bűnvádi feljelentéssel is megfenyegette Zakariásékat.

A román törvényhozók heves bírálata, sok esetben magyarellenes kirohanása közepette elutasította csütörtökön a bukaresti képviselőház a Székelyföld területi önrendelkezésére és az erdélyi magyarság kulturális autonómiájára vonatkozó törvénytervezeteket.

Az EMSZ vállalja, hogy újra beterjeszti az autonómiatervezeteket – szögezi le pénteki közleményében az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) országos elnöksége.
Az egyéb, általános témakörök mellett többek között a kisebbségek jogainak szavatolására, sőt bővítésére is kitér a Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök és az őt támogató három párt tervezett kormányprogramja.
Nicuşor Dan elnököt fel kell függeszteni tisztségéből – szögezte le csütörtökön George Simion, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke.
Nem ment át a szükséges teszteken két, a német Rheinmetall fegyveripari konszern által felújított román légvédelmi rendszer, amelyeket drónelhárításra akarnak használni.
Nem szeretne előre hozott választásokat Nicușor Dan államfő abban az esetben, ha Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök, nemzeti liberális párti EP-képviselő kormánya nem kap bizalmat a parlamentben.
Folytatódhat a magyar oktatási program Csángóföldön a budapesti kormány által megítélt egymilliárd forintos kiegészítő támogatásnak köszönhetően – erősítette meg szerdán az MTI-nek Pogár László, a szervezet elnöke.
Drón sértette meg a román légteret csütörtökön reggel.
Műholdas riasztásokkal, videókamerákkal és háromdimenziós szkenneléssel erősítették meg a romániai erdők ellenőrzését európai uniós forrásokból.
Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.
Tisztázni kell végre a 2024-es elnökválasztás eredményének állítólagos orosz befolyás miatti érvénytelenítésének körülményeit – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az államfői hivatal mindmáig késlekedő jelentése kapcsán.
Európa-párti kormányt ígér Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök, aki ugyanakkor még mindig nem rendelkezik a szükséges parlamenti többséggel ahhoz, hogy kormánya meg is kapja a bizalmat és hivatalba léphessen.
2 hozzászólás