A szélsőségesen nacionalista AUR törvényhozói élen jártak a magyarellenes szólamom terén a parlamenti vitán
Fotó: Videófelvétel
A román törvényhozók heves bírálata, sok esetben magyarellenes kirohanása közepette elutasította csütörtökön a bukaresti képviselőház plénuma a Székelyföld területi önrendelkezésére, valamint az erdélyi magyarság kulturális autonómiájára vonatkozó törvénytervezeteket.
2023. december 28., 15:442023. december 28., 15:44
2023. december 28., 18:042023. december 28., 18:04
Elsöprő többséggel elutasította szerdán kora délután a román alsóház a Székelyföldre és az erdélyi magyarságra vonatkozó három autonómiatervezetet. Ezeket a statútumokat Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ), valamint Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Erő (MPE) elnöke terjesztette a törvényhozás elé; mindkét politikus az RMDSZ listáin szerzett parlamenti mandátumot. A három dokumentum egyike a nemzeti közösségek kulturális autonómiáját szabályozó kerettörvény tervezete, a második a magyar nemzeti közösség kulturális autonómiastatútuma (ezeket a jogszabálytervezeteket az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szakmai műhelyeiben dolgozták ki), a harmadik beterjesztett kezdeményezés Székelyföld autonómiastatútuma, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) dolgozott ki.
A szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) törvényhozói „hozták a formájukat”, és „Erdély ősi föld” feliratú molinókat felmutatva, „Székelyföld nem létezik” szlogeneket skandálva sorakoztak fel a padsoraikban. A George Simion vezette ellenzéki alakulat kifogásolta, hogy a törvényhozás – Marcel Ciolacu miniszterelnök javaslatának eleget téve – sürgősségi eljárásban tűzte napirendjére az előterjesztéseket, holott szerintük ezeket majd a parlamenti vakáció után kellett volna „alaposan kivesézni”. A kormányzó balliberális koalíció, valamint a szintén ellenzéki Mentsétek meg Romániát (USR) törvényhozói azonban úgy vélte, ezeket a „mérgező” tervezeteket minél hamarabb el kell utasítani, szerintük pedig az AUR azért „csámcsogna rajtuk” hetekig, hogy tovább gerjessze az országban a nacionalista indulatokat.
„Mi vitázni való van ezekben a toxikus törvénytervezetekben? Nem képezheti vita tárgyát az ország területi integritása, épsége, sérthetetlensége! Ezt a témát egyszer s mindenkorra le kell zárni!” – szögezte le a szónoki emelvényről Alfred Simonis, a képviselőház ideiglenes elnöke. A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusa hozzászólása közben adott pillanatban annyira belelovallta magát, hogy kiabált a mikrofonba.
Alin Coleşa, az AUR alsóházi frakcióvezetője szerint a házbizottság részlehajlóan értelmezte a házszabályt, amikor elrendelte a tervezetek sürgősségi eljárással történő elvetését. Szerinte a képviselőházban „tisztázó vitát” kellett volna tartani az RMDSZ „politikai terrorizmusnak” minősülő, „alkotmányellenes” jogszabályjavaslatairól. Hozzátette, a tervezeteket szerinte „rendes munkaidőben” kellett volna napirendre tűzni és megtárgyalni.
A román állam iránti lojalitásként értékeli az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke, hogy a bukaresti parlamentben benyújtott három autonómiatervezettel demokratikus úton szeretnék kivívni a kulturális és területi autonómiát.
Ionuț Moșteanu, az USR frakcióvezetője úgy vélekedett, hogy a három törvénytervezet alkotmányellenes, és „semmi köze a romániai magyarok valós problémáihoz”. „Ez egy álprobléma, ezek szélsőséges kezdeményezések. De miért akarna az AUR februárig várni a vitával? Azért, hogy a szélsőségeseinek legyen ideje cirkuszolni és azzal a hazugsággal riogatni az embereket, hogy valaki el akarja tőlünk venni Erdélyt?” – tette fel a kérdést a politikus. A szintén USR-es Emanuel Ungureanu azt fejtegette, hogy ő vegyes családban él, magyarokkal együtt, mégis alkotmányellenesnek tekinti az előterjesztéseket. „A hazafiság mindenütt ugyanazt jelenti, Buzăuban, Bákóban és Borszéken is, a hazafiság iskolák, kórházak építését jelenti, csatornázást feltételez kell, ezt jelenti a hazafiság, nemzetiségtől függetlenül” – jelentette ki Ungureanu.
„Ciolacu nem él a többnemzetiségű vidékeken, ahol komolyan felmerülnek ezek az igények, ő nem érti ezt a kérdést. Először is azzal kellett volna kezdenie, hogy leváltja az RMDSZ-es prefektusokat és alprefektusokat, majd be kellene számolnia, mit tárgyalt Orbán Viktorral a bukaresti magánlátogatásán” – jelentette ki a szatmári politikus. Alfred Simonis megismételte, nem lehet alku tárgya Románia integritása, és úgy akarja elejét venni a hasonló „revizionista” kezdeményezéseknek, hogy javasolni fogja a házbizottságnak, miszerint hasonló témában ne terjeszthessenek be törvénytervezeteket a parlamenti képviselők. „Nem tűzhetünk napirendre minden hülyeséget. Holnap valaki felébred, hogy Romániát másképp nevezik” – fogalmazott az alsóház ideiglenes elnöke.
Kulcsár-Terza József a statútumok egyik előterjesztőjeként leszögezte: az autonómia nem jelent határmódosítást
Fotó: Videófelvétel
Felszólalásában Kulcsár-Terza József Klaus Iohannis államfő elhíresült, „jó napot kívánok, PSD, jó napot, Ciolacu” köszöntését idézte. A háromszéki politikus elmondta, a területi autonómia demokratikus, európai önrendelkezési forma, ami nem jelenti nem jelenti a határok módosítását. Felidézte, hogy különböző autonómiaformák léteznek Olaszországban, Spanyolországban, Finnországban, a Moldovai Köztársaságban, nemrég pedig Emmanuel Macron francia államfő önrendelkezésre tett ígéretet Korzika számára. „Vajon ezek nem demokratikus országok? Önök demokráciáról beszélnek, de a szemétkosárba dobják 1 millió ember óhaját, elutasítják a vitát, sőt ellentmondanak a gyulafehérvári nyilatkozatban a nemzetiségeknek tett ígéreteknek is” – állapította meg Kulcsár-Terza József.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) azt várja el a román hatóságoktól és intézményvezetőktől, beleértve Marcel Ciolacu miniszterelnököt, hogy tisztelettel kezeljék a székely autonómiatörekvést.
Zakariás Zoltán felhívta a figyelmet, hogy a romániai magyarság 100 éve él kisebbségben, küzd identitása megőrzéséért. Szerinte az általuk beterjesztett törvénytervezetek azokat a feltételeket hivatottak megteremteni, amelyek hozzájárulnak a nemzeti kisebbségek identitása megőrzéséhez. Közölte, hogy az EU számos demokratikus országában a nemzeti közösségek kulturális autonómiájának különböző formái működnek. Emlékeztette képviselőtársait arra, hogy az alkotmány 6. cikkelye szerint az állam elismeri a nemzeti kisebbségek identitásának megőrzéséhez, fejlesztéséhez és kifejezéséhez való jogát. Ám a gyakorlatban számos olyan helyzet van, amikor ezeknek a közösségnek egy része olyan körülmények között él, hogy nem képes megszervezni és finanszírozni azokat az intézményeket vagy szervezeteket, amelyek biztosíthatják az alkotmányos joguk gyakorlását. „Mi nem találtunk fel semmi újat, Szerbiában például 24 éve létezik a magyar közösség kulturális autonómiája” – hívta fel a figyelmet az EMSZ elnöke, meggyőződésének adva hangot, miszerint a különböző autonómiaformák nem csak a magyar közösség, hanem más romániai nemzeti kisebbségek javát is szolgálnák.
Cătălin Manea, a kisebbségi (nem magyar) frakció tagja ez utóbbi állítást elutasította, szerinte a romániai cigányság nem akar se kulturális, se közigazgatási autonómiát, ők „a teljes román társadalom keretében akarnak fejlődni”. Mircea Chelaru, az AUR törvényhozója (a román hadsereg volt vezérkari főnöke) szomorú napnak nevezte a mait a román parlamentarizmus történetében, azt, hogy egy „velejéig románellenes” kezdeményezés napirendre kerülhetett. „Ezek atomizálni akarják az ország kulturális szépségeit, jogot formálnak a szülőhazára, ami blaszfémia. Ezek irredenta, területi szecesszionizmust, kulturális és nyelvi szegregacionizmust promoveáló tervezetek” – dörögte a pulpitusról Chelaru.
„Az RMDSZ törvényhozói támadják Románia szuverenitását és integritását, enklavizálnák a magyar és székely népet, miközben a magyarok nem székelyek, a székelyek pedig nem magyarok. Európában egyetlen kisebbségnek sincs annyi joga, mint Romániában a magyaroknak, de amikor mi, románok az úgynevezett Székelyföldre megyünk, magyarul kell beszélnünk” – sorolta magvasabbnál magvasabb gondolatait Ciubuc, aki bejelentette, hogy autonómiát célzó kezdeményezésük miatt bűnvádi feljelentést tesz a „soviniszta, irredenta” Kulcsár-Terza József és Zakariás Zoltán ellen.
Az ülést közösségi oldalán végig élőben közvetítő George Simion is megragadta az alkalmat, hogy rögzítse „antropológiai alapigazságát”, miszerint a székelyek nem magyarok. Mindezt annak alapján bizonygatta, hogy pártja egyik brassói tagja székely, de nem tartja magát magyar nemzetiségűnek. Az AUR elnöke szerint a három törvénytervezet vitája során az lett volna a „helyes hozzáállás”, ha közlik az autonómia kezdeményezőivel, hogy távozzanak másik országba, ha nem tetszik nekik Románia, ő azonban megelégszik azzal, hogy kellemes ünnepeket kíván „magyar, roma és lipován testvéreinek”.
Fotó: Videófelvétel
Dan Tanasă, az AUR képviselője ismét megragadta az alkalmat, és József Attila revizionista szlogenné vált sorait – „Nem, nem soha” – magyarul kimondva üzente, hogy szerinte mikor lesz Romániában székely autonómia. Üde színfoltot jelentett Tudor Vlad Benga független honatya online bejelentkezése, amelynek során a képviselő leszögezte, hogy nem ért ugyan egyet az előterjesztésekkel, fel akarja hívni azonban a figyelmet arra, hogy a román állam a mai napig adós a gyulafehérvári nyilatkozatban nem csak a magyaroknak, hanem a többi nemzeti kisebbségnek tett ígéretek tiszteletben tartásával. Éppen ezért tartózkodik a szavazáson.
A Székelyföld autonómiastatútumára vonatkozó jogszabályavaslat elutasítását 260 képviselő támogatta, 16 ellenezte és egy tartózkodás is volt. A tervezet előírja Kovászna, Hargita és részben Maros megye autonómiáját és jogi személyiséggel rendelkező autonóm régióként való létrehozását a román államon belül, és meghatározza a Székelyföld régió határait. A magyar nemzeti közösség kulturális autonómiastatútumára vonatkozó tervezet elutasítását szintén 260 képviselő támogatta, 16 ellenezte és egy tartózkodott. A nemzeti közösségek kulturális autonómiáját szabályozó kerettörvény tervezetének elutasítására 255 képviselő szavazott, 15-en ellenezték és egy tartózkodott.
A három jogszabályjavaslatot a szenátus vitatja meg döntéshozó kamaraként, magyarellenes kirohanásokból borítékolhatóan a felsőházi vitán sem lesz hiány.
Három autonómiatervezetet nyújtott be egyéni képviselői törvényjavaslatként a bukaresti képviselőházban szerdán Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kormány célja, hogy az idén lehívja az országos helyreállítási tervben (PNRR) előirányzott 10 milliárd eurót – jelentette ki szombaton, Botoșani-ban Ilie Bolojan miniszterelnök.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat szombaton figyelmeztető előrejelzést, valamint több, szerda reggelig érvényben lévő sárga jelzésű riasztást adott ki kemény fagy és rendkívül alacsony hőmérsékletek miatt Románia legnagyobb részére.
Tavaly összesen 138 385 alkalommal volt szükség rendőri intézkedésre családon belüli erőszakos cselekmények miatt. Az esetek közül 67 010 városon, 71 335 vidéken történt – számolt be szombaton a román rendőrség.
Ilie Bolojan miniszterelnök szombat reggel Botoșani polgármesterével, Cosmin Andreijel, a megye prefektusával és a megyei tanács elnökével egyeztetett a városvezetés által felvetett problémákról. A kormányfőt ebben a moldvai városban is kifütyülték.
A korkedvezménnyel nyugdíjba vonult romániai bírák és ügyészek átlagosan 4000 eurónak megfelelő nettó szolgálati nyugdíjat kapnak kézhez havonta, ami csaknem kilencszerese a közalkalmazotti átlagnyugdíjnak.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken közölte, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a két moldvai autópálya-szakasz – Jászvásár (Iași)-Ungheni és Suceava-Siret – finanszírozását a SAFE védelmi hitelkeretből.
A bukaresti ítélőtábla bírája, Olimpiea Crețeanu pénteken január 30-ára halasztotta annak a keresetnek az elbírálását, amelyben Silvia Uscov ügyvédnő két alkotmánybíró – Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș – tisztségből való felfüggesztését kéri.
A bukaresti csendőrség ezer lejre bírságolta egy motorkerékpáros férfit, aki csütörtök este megállt az Egyetem téren tüntetők közelében, majd lézerprojektorral egy üzenetet vetített az egyik közeli épületre.
Az elkövetkező napokban országszerte rendkívül hideg idő várható, az éjszakák fagyosak lesznek, de vegyes csapadékre és heves szélre is számítani lehet az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken közzétett előrejelzése szerint.
Bár ezúttal mind a kilenc alkotmánybíró az ülésteremben tartózkodott, pénteken sem hozott döntést az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának csökkentéséről, valamint a nyugdíjkorhatáruk emeléséről szóló törvényről.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás