
Fotó: Facebook/Marcel Boloș
A pénzügyminisztérium kötelezettséget vállalt arra, hogy nem bocsát el személyzetet sem a saját apparátusában, sem az alárendeltségében működő intézményekben, és augusztus 21-ig jogszabálytervezetet dolgoz ki arról, hogy valamennyi alkalmazott egységesen a beosztásának megfelelő maximális bértörvény szerinti fizetést kapja meg – tájékoztatott a Sed Lex szakszervezeti szövetség.
2023. augusztus 12., 11:482023. augusztus 12., 11:48
Facebook-oldalán az érdekvédelmi szervezet arról számolt be, hogy a pénzügyminisztérium alárendeltségében működő intézmények alkalmazottjainak országszerte megszervezett pénteki tiltakozásai nyomán Marcel Boloş tárcavezető fogadta a képviselőiket.
A Pénzügyi Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke, Vasile Marica a megbeszélés után elmondta, követelték a minisztertől annak a javaslatnak a sürgős kidolgozását, hogy a pénzügyminisztérium és alárendelt intézményeinek alkalmazottait különálló közalkalmazotti kategóriába sorolják be az új bértörvényben.
Megígértették emellett a miniszterrel, hogy nem bocsát el személyzetet sem saját apparátusában, sem az alárendeltségében működő intézményekben, mivel így is munkaerőhiány van – fűzte hozzá Marica.
Nem utolsósorban követelték a tárcától egy olyan jogszabálytervezet kidolgozását augusztus 21-éig, amely előírja, hogy valamennyi alkalmazott egységesen a beosztásának megfelelő maximális bértörvény szerinti fizetést kapja meg, a bírósági határozatok figyelembevételével. Figyelmeztettek, hogy ha a minisztérium nem dolgozza ki 21-ig a tervezetet, augusztus 22-én újrakezdik a tiltakozó akciókat.
Becsléseik szerint a kormány tervezett költségcsökkentő intézkedései a rendszer több mint 22 ezer alkalmazottját fogják negatívan érinteni.
Vasile Marica csütörtökön azt mondta, a szakszervezet eredetileg augusztus 22-étől tartott volna országos tiltakozásokat, a szakszervezeti tagok azonban ,,még nagyobb haragra gerjedtek és spontán sztrájkba kezdtek” – írja az Agerpres hírügynökség.
Kitüntetést kapott George Simion a Republikánusok a Nemzeti Megújulásért (Republicans for National Renew) nevet viselő amerikai szervezettől „az európai szólásszabadság és demokrácia védelméért végzett munkájáért”.
A 2024-es helyhatósági és EP-választások megszervezése csaknem 250 millió euróba került, a parlamenti választások költségei 120 millió eurót, a 2024-es és a 2025-ös elnökválasztás megszervezésének költségei pedig több mint 300 millió eurót tettek ki.
A 2025/141-es számú törvény megszorító intézkedései a közoktatás „gyorsított ütemű leépítését” indították el a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség szerint.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán újabb elsőfokú figyelmeztetést adott ki az ország 13 megyéjében a fagyos időjárás miatt.
Keményen bírálta Románia külpolitikáját szerdán Mihai Fifor, a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti képviselője, korábbi védelmi miniszter.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jókora előnnyel áll az élen a pártok versenyében – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.
A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) most már el kellene döntenie, hogy kormányon akar maradni vagy sem, mert attól a pillanattól kezdve, hogy a koalíciós megállapodáson megszáradt a tinta, a párt azon gondolkodik, hogy maradjon-e a kormányban.
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
A romániaiak 25,5 százaléka nagyon vagy eléggé megbízik az igazságszolgáltatásban, míg 70,5 százalék eléggé bizalmatlan, nagyon bizalmatlan vagy egyáltalán nem bízik a rendszerben – derül ki az INSCOP Research friss közvélemény-kutatásából.
Tiltakozássorozatot indít az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség (FSSR) a kormány szándéka ellen, hogy a közszféra bérkiadásainak 10 százalékos csökkentését az állami egészségügyi intézmények dolgozóira is kiterjessze.
1 hozzászólás