Fotó: Jakab Mónika
A szenátus gazdasági bizottsága hétfőn megszavazta azt a tervezetet, amelynek egyik előírása szerint a támogatásra szoruló fogyasztók kérésre hat hónappal elhalaszthatják az energiaszámláik kifizetését.
2021. október 18., 18:122021. október 18., 18:12
A testület egyhangúlag támogatta az energiadrágulás kompenzálásáról szóló 2021/118-as sürgősségi kormányrendeletet módosító jogszabályt. A számlakifizetés elhalasztásának lehetőségét a Szociáldemokrata Párt (PSD) javasolta.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) is több módosító javaslatot terjesztett be. Ezek szerint maximálják az energiaárakat a háztartási fogyasztók számára, növelik a drágulások kompenzálására fordított költségvetési összegeket, illetve mentesítik az ipari fogyasztókat az energiaszámlák több összetevőjének – zöldbizonylat, kogenerációs hozzájárulás és a jövedéki adó – kifizetése alól. Emellett az utóbbi fogyasztók esetében 19 százalék helyett csak 5 százalékos hozzáadottérték-adót (TVA) alkalmaznak az energiaszámla értékére.
A szavazás után a PNL és a PSD szenátorai egyaránt azt nyilatkozták, hogy a szakbizottságban elfogadott módosítások a tél közeledtével csökkentik a lakosságra nehezedő anyagi terheket. Ştefan Pălărie USR-es szenátor elmondta, hogy az energiaszolgáltatók képviselői a tervezet alsóházi vitáján fejthetik majd ki álláspontjukat a törvénytervezetről. A jogszabályt hétfő délután a szenátus plénumában is megvitatják – írja az Agerpres.
Az energiaárak maximalizálását, az energiaszámlák egy részének kompenzálását, illetve a fizetésképtelen fogyasztók számlafizetésének halasztását javasolja a Nemzeti Liberális Párt (PNL) – jelentette be Florin Cîțu ügyvivő kormányfő, az alakulat elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!