Fotó: Haáz Vince
A kormány előkészítette a tanügyi alkalmazottak jövedelmének növeléséről szóló sürgősségi rendelet tervezetét – jelentette be vasárnapi sajtótájékoztatóján a kormányszóvivő. A szakszervezetek máris leszögezték, hogy elégtelennek tartják a kormány lépéseit, és folytatják a sztrájkot.
2023. május 28., 13:322023. május 28., 13:32
2023. május 28., 13:512023. május 28., 13:51
Dan Cărbunaru rámutatott, a tanügyi szakszervezetek képviselőivel a napokban folytatott egyeztetéseket követően a kabinet előkészítette a tanügyi alkalmazottak jövedelmének növelését célzó sürgősségi rendelet tervezetét, amelyet rövidesen közzétesznek a két kezdeményező minisztérium, az európai beruházásokért és projektekért felelős tárca, valamint a munkaügyi tárca honlapján. Ezt követően a jogszabályjavaslat a kormány elé kerül jóváhagyásra – mondta a szóvivő. Cărbunaru az Agerpres szerint rámutatott, hogy
Az intézkedés 723 millió lejes terhet ró a költségvetésre. Ebből 410 millió lejt uniós alapokból, 313 millió lejt az állami büdzséből biztosítanak. Ehhez az összeghez hozzáadódik még 330 millió lej, amelyet a kormány által pénteken elfogadott jogszabály értelmében a kisegítő személyzet béremelésére fordítanak, a közalkalmazotti bértörvény 8-as mellékletébe foglaltaknak megfelelően. „Ez összesen 1,23 milliárd lejt jelent, ennyit különít el a kormány a tanügyi alkalmazottak jövedelmének növelésére” – fogalmazott. Hozzátette,
A tanszemélyzet és a kisegítő tanszemélyzet 2500 lejes juttatásban részesül, amelyet két részletben kapnak meg, 1000 lejt júniusban és 1500 lejt októberben. A kisegítő személyzet összesen 1000 lejt fog kapni, 500 lejt júniusban és 500 lejt szeptemberben. A szóvivő beszélt arról is, hogy hétfőn Marius Budăi munkaügyi miniszter megkezdi az egyeztetéseket a tanügyi, majd az egészségügyi és a többi érintett szakszervezet képviselőivel az új közalkalmazotti bértörvény tervezetéről. Az erről szóló tárgyalásoknak a szerdai kormányülésig le kell zárulniuk, hogy július 15-ére készüljenek el az új bértáblák – tette hozzá Dan Cărbunaru.
Marius Nistor, a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség elnöke úgy reagált: a kormány ajánlata „semmit nem ér”. „Ha tisztességesek lettek volna, a sztrájk kirobbanása előtt nekifoghattak volna tárgyalni a bértáblákról. Most ugyanazzal az ajánlattal jöttek elő, amit már visszautasítottunk. Az oktatásban dolgozó kollégáink döntöttek: a sztrájk folytatódik, hiszen nem adottak a feltételek a munkakonfliktushoz való viszonyulás megváltoztatásához” – nyilatkozta bukaresti hírtelevízióknak Nistor. Leszögezte, az ágazat dolgozóinak nem bérjuttatásra vagy -kiegészítőkre van szükségük, hanem fizetésemelésre. Hozzátette, kedden újabb nagyszabású tüntetést rendeznek az oktatási szakszervezetek Bukarestben, ezúttal pedig nem csupán a kormány székházának otthont adó Victoria-palota, hanem az államelnöki hivatal, a Cotroceni-palota előtt is demonstrálnak majd.
Mint ismeretes, a héten az oktatási intézmények túlnyomó többségében nem volt tanítás a pedagógussztrájk miatt. Hangsúlyos szerepet kapott a bukaresti hárompárti koalíció vezetőinek csütörtök esti ülésének napirendjén az akkor negyedik napja tartó pedagógussztrájk, ám a kormány újabb ajánlata is elutasítást váltott ki a szakszervezetek részéről.
A bérek 25 százalékos emelését és egy olyan jogszabály elfogadását kérték a tanügyi szakszervezetek a kormánytól a csütörtöki tárgyalásokon, amelyik szavatolja, hogy a pályakezdő pedagógusok fizetése az országos bruttó átlagbérnek megfelelő összeg lesz.
Pénteki ülésén a kormány elfogadta a sürgősségi rendeletet, amellyel a 2017/153-as bértörvényben 2022-re előirányzott szintre emelkedik a tanügyi kisegítő személyzet és más közalkalmazotti kategóriák fizetése. Ugyanakkor a kormánykoalíció úgy becsüli, hogy a tanárok fizetésének a szakszervezetek által eredetileg kért 15 százalékos emelése 3,6 milliárd lejes költségvetési hatással járna, míg a csütörtök este követelt 25 százalékos emelés már nyolcmilliárd lejbe kerülne.
Jelentős mértékben növelné az állami kiadásokat, ha a kormány teljesítené a pedagógusok 25 százalékos béremelésre vonatkozó követelését.
Elfogadta pénteken a kormány a sürgősségi rendeletet, amellyel a 2017/153-as bértörvényben 2022-re előirányzott szintre emelkedik a tanügyi kisegítő személyzet és más közalkalmazotti kategóriák fizetése – jelentette be Marius Budăi munkaügyi miniszter.
Hangsúlyos szerepet kapott a bukaresti hárompárti koalíció vezetőinek csütörtök esti ülésének napirendjén a negyedik napja tartó pedagógussztrájk, ám várhatóan a kormány újabb ajánlata is elutasítást vált ki a szakszervezetek részéről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelentős zavarokat okozhat az országos próba-képességvizsgák és a próbaérettségi lebonyolításában, hogy több mint 73 ezer tanügyi alkalmazott nem vesz részt a megszervezésükben.
George Simionban, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökében bíznak a legnagyobb arányban a romániai polgárok – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Dominic Fritz szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) egyes politikusai „rendkívül erőszakos” és „dehumanizáló” nyelvezetet használnak a Mentsétek meg Romániát Szövetséggel (USR) szemben.
Elutasította hétfőn a bukaresti ítélőtábla Călin Georgescu volt államfőjelölt ügyvédeinek összes kérelmét és jogi kifogását a Horațiu Potrát is érintő büntetőper előkészítő szakaszában, de több tanúvallomást is kizárt a bizonyítékok közül.
Új lehetőséget kínálhat a daganatos betegségek korai felismerésében egy olyan vérvizsgálat, amely több mint ötven ráktípust képes kimutatni még a tünetek megjelenése előtt.
A tanügyi szakszervezetek szerint bizonyos iskolaigazgatók és főtanfelügyelők nyomást gyakorolnak a tanárokra, hogy vegyenek részt az országos próbavizsgákon, miután egy belső referendumon ezek bojkottja mellett foglaltak állást a pedagógusok.
A katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU) hétfőn arra hívta fel a figyelmet, hogy a melegebb időjárással együtt megjelentek az év első, növényzet égése miatt kialakult tüzei, és körültekintésre intette a lakosságot.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 2000 román állampolgár tért haza az Öböl menti országokból az evakuáló, repatriáló, illetve a román hatóságok támogatásával megszervezett kereskedelmi járatokkal.
Bár támogatottsága némileg csökkent, továbbra is a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a legnépszerűbb párt Romániában – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.
Számos érv szól Ilie Bolojan miniszterelnök menesztése mellett – jelentette ki Sorin Grindeanu, a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!