
Dan Cărbunaru kormányszóvivő ismertette az új „ajánlatot”
Fotó: Gov.ro
Hangsúlyos szerepet kapott a bukaresti hárompárti koalíció vezetőinek csütörtök esti ülésének napirendjén a negyedik napja tartó pedagógussztrájk, ám várhatóan a kormány újabb ajánlata is elutasítást vált ki a szakszervezetek részéről.
2023. május 25., 23:142023. május 25., 23:14
2023. május 26., 00:342023. május 26., 00:34
Az ülést követően Dan Cărbunaru kormányszóvivő állt az újságírók elé, beszámolójából pedig kiderült, hogy a Nicolae Ciucă vezette kabinet ebben az évben nem számol a pedagógusok bérének emelésével. Elhangzott, hogy a kabinet péntek reggeli ülésén rendeletet fogad el, amelynek értelmében 9 százalékkal emelik az oktatásban dolgozó kisegítő személyzet 55 ezer tagjának fizetését.
Eszerint a tanügyi kisegítő személyzet tagjai teljes egészében megkapják a 2017/153-as közalkalmazotti bértörvényben 2022-re előírt fizetésemelést. A kisegítő személyzet tagjai emellett két, egyenként 500 lejes prémiumot is kapnak: egyet júniusban és egyet októberben.
Ezen túlmenően Dan Cărbunaru ugyanazokat a juttatásokat sorolta fel, amelyeket a kormány egyszer már felajánlott az oktatásban dolgozók számára, de amelyeket a szakszervezetek tagjai elutasítottak. A kormányszóvivő ismertetése szerint 220 ezer tanügyi foglalkoztatottnak – pedagógusok és a kisegítő személyzet tagjai – júniusban 1000 lejes prémiumot irányoznak elő szakmai ösztönzőként, amelyet októberben 1500 lejes bónusz követ. Kiderült, hogy a korábbi bejelentéssel ellentétben ezeket az évente kétszer folyósítandó bónuszokhoz nem az energiakártyákhoz hasonló utalványok formájában jutnának hozzá a kedvezményezettek.

A bérek 25 százalékos emelését és egy olyan jogszabály elfogadását kérték a tanügyi szakszervezetek a kormánytól a csütörtöki tárgyalásokon, amelyik szavatolja, hogy a pályakezdő pedagógusok fizetése az országos bruttó átlagbérnek megfelelő összeg lesz.
„Nem vagyunk a piacon, de még csak a plázában sem, hogy alkudozzunk, a kormány nem kínálatokkal operál” – válaszolta a kormányszóvivő arra a kérdésre, hogy a kabinet milyen mértékben hajlandó tovább tárgyalni a tanügyi szakszervezetekkel. Cărbunaru egyértelművé tette azt is, hogy az oktatásban dolgozó valamennyi alkalmazott bérének emelésére leghamarabb 2024 januárjától lesz lehetséges, miután a parlament az őszi ülésszak során elfogadja az egységes bértörvényt. A szóvivő elmondta, hogy a 2017/153-as közalkalmazotti bértörvény előírásainak maradéktalan alkalmazásával kimerültek a jogi lehetőségek a pedagógusok fizetésének növelésére. Ezt az intézkedést az új közalkalmazotti bértörvény írja majd elő, amelynek a kidolgozását a kormány felgyorsítja.
Cărbunaru emlékeztett arra, hogy az országos helyreállítási terv szerint ezt a jogszabályt év végéig kell elfogadni. „A kormány azonban módosított a menetrenden, így a törvény tervezete már július 15-én közvitára kerül, és a szeptember elsején kezdődő őszi ülésszakban gyorsított eljárással elfogadja a parlament. Ennek megfelelően a tanügyi alkalmazottak bére 2024. januárjától jelentősen emelkedik majd” – részletezte a kormányszóvivő.
Az érdekvédelmi szervezetek vezetői csütörtökön egyértelművé tették, hogy a bérek 25 százalékos emelését és egy olyan jogszabály elfogadását kérték a kormánytól, amelyik szavatolja, hogy a pályakezdő pedagógusok fizetése az országos bruttó átlagbérnek megfelelő összeg lesz. Simion Hăncescu, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) elnöke csütörtökön elmondta, azt nem tudják elfogadni, hogy a pályakezdő pedagógusok bére nagy arányban, de a többi tanáré csak kis mértékben növekedjen.

Tiltakozó pedagógusok várták csütörtökön délután a metrószerződés aláírására a kincses városba érkezett Nicolae Ciucă miniszterelnököt. A szakszervezetek ezúttal is közölték vele, hogy elutasítják a kormány ajánlatát.

Nem tartják kielégítőnek a kormány ajánlatát a pedagógusszakszervezetek, ezért nem vetnek véget a hétfő óta tartó országos sztrájknak.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) országos politikai bürója hétfőn jóváhagyta, hogy az alakulat a suceavai Ștefan cel Mare Egyetem rektorát, Mihai Dimian javasolja az oktatási és kutatási miniszteri tisztségre.
Elutasította a szenátus a Demeter András kulturális miniszter elleni egyszerű indítványt. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kezdeményezését 42 szenátor támogatta, 76-an ellene szavaztak, egy szenátor tartózkodott.
Március 2-tól Románia valamennyi nem schengeni határátkelőhelyén működik az Entry/Exit (EES) rendszer, amely biometrikus adatok rögzítésével és automatizált nyilvántartással korszerűsíti az Európai Unió külső határainak ellenőrzését.
A PNL hétfőn felszólította a PSD-t, hogy hagyjon fel a kormány és a koalíció stabilitását „próbára tevő” politikai állásfoglalásokkal, és szüntesse be a belső politikai támadásokat ebben a bizonytalan és nemzetközi feszültségekkel terhelt időszakban.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) országos vezetősége hétfőn egyhangúlag megszavazta a kormányzati szerepvállalásról szóló belső konzultáció kibővítését.
Hétfő estére halasztották a 300 román állampolgár hazaszállítására szervezett Tarom-különjáratok elindítását, mivel az Izrael és Egyiptom közötti szárazföldi határátkelőknél kialakult torlódások és a határátlépési formalitások késéseket okoztak.
Közzétette a védelmi minisztérium azon 21 jelentős beszerzési projekt végrehajtásának eljárásait, amely az európai pénzügyi eszköz, a SAFE (Security Action for Europe) keretében valósul meg, amelyek becsült értéke 9,6 milliárd euró.
A romániai nyugdíjrendszer két lehetőséget kínál azoknak, akiknek hiányzik a szolgálati idejük, s emiatt nem lennének jogosultak a korhatáros nyugdíjra: a visszamenőleges, illetve az önkéntes állami társadalombiztosítást.
Románia nincs közvetlen veszélyben – jelentette ki Nicușor Dan államfő vasárnap a közel-keleti fegyveres konfliktus kapcsán a Facebook-oldalán.
Az elmúlt 24 órában 88 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 94 személynek nyújtottak segítséget – tájékoztatott vasárnap a Facebook-oldalán a Salvamont.
szóljon hozzá!